Search Results
. 20 Morawski, W. (1979, ed.) A szervezet . Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó. 21 Moulaert, F., MacCallum, D., Mehmood, A. & Hamdouch, A. (2013
Az információs korszak szükségessé teszi, hogy a társadalmi szervezetek a logisztika olyan új formáit hozzák létre, amelyek képessé teszik őket a környezethez való alkalmazkodásra. A társadalmi szervezetek emberekből állnak, akiknek az intelligenciája nem eredményezi a szervezet intelligenciaszintjének növelését. Az információs korszakban az adatfeldolgozás és a kommunikáció új lehetőségeinek megjelenése drámaian megnövelte a szervezeteken belüli információs szintet. Ez a folyamat a hadseregben és az üzleti életben indult el. A szervezeti intelligencia szükségleteinek kielégítése érdekében megszervezték az üzleti intelligencia egységeit, amelyek modellül szolgálhatnak a társadalom más szervezetei számára.
E tanulmány első része a hatalom meghatározását foglalja magában. Minden szervezetben két alrendszert különít el, a szakmait és a hatalmit. Gazdasági szempontból a szervezetnek a hatalmi és a szakmai alrendszert egyaránt finanszíroznia kell. A szervezet és a környezet viszonylatában a gyenge hatalmi pozíció veszteséget hoz létre, az erős hatalmi pozíció hatalmi extraprofitot eredményez. A második rész a hatalom működésének logikáját mutatja be. Rámutat arra, hogy a hatalmi viszonyok teljesen másképp strukturálják a szervezeti - és társadalmi - szerkezet elemeit, kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, mint például a gazdasági viszonyok, vagy az etikai elvek. Ám mivel minden rendszert a hatalom tart össze, a tanulmány álláspontja: elsődlegesek a hatalmi logika alapján való elemzések. A tanulmány bemutatja a hatalom logikájának mechanizmusait és azt, hogy hogyan különbözik ez a logika a gazdaság és az erkölcstan logikájától.
A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető. A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is. A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.
). Az 5. alapelv. A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata . (The fifth discipline: The theory and practice of formulating a learning organization) . Budapest : HVG Kiadó . Sheridan , S. M. , Edwards , C. P. , Marvin , C. A
„Jobb politikák a jobb életért”.
Bevezető az OECD-szám elé
“Better Policies for Better Lives”.
Foreword to the “OECD” Issue of the Educatio® Journal
Kozma T. (2021) OECD: A túlélő szervezet. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 625–637. 8 Meyer, H-D. (2013) OECD’s PISA: A Tale of Flaws and Hubris
A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.
A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.
Az OECD globális politikájának előnyei és hátrányai
The Global Role Played by the OECD
Összefoglaló. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedekben az OECD milyen szerepet vitt a globális és a nemzeti szintű szocioökonómiai modellek alakításában. Vizsgáljuk befolyásának erejét, illetve azt is természetesen, hogy milyen irányba mozdította a folyamatokat. Ehhez egyrészt visszamegyünk időben a kezdetekhez és elemezzük a szervezet szerepének alakulását, másrészt pedig összehasonlítjuk más meghatározó nemzetközi szervezetekkel.
Summary. This study aims to examine the global role played by the OECD as an organisation in influencing socio-economic models around the world, as well as in individual nation states, with special attention to the concept of the ‘knowledge economy’. In order to carry out this assessment, we return to the precursors of this organisation after the World War Two. The role played by the OECD is then discussed across time, and in comparison to other major international economic institutions, such as the IMF, the World Bank and the European Union.
Az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére
The OECD Impact of Education Policy.
The Impact of OECD on the Global and National Development of Education
Összefoglaló. E tanulmány témája az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére. A nemzetközi kapcsolatok és a kormányközi szervezetek elméletének keretei között értelmezi az OECD szerepét, reflektálva a kritikai irodalom ezzel kapcsolatos megállapításaira. Elemzi, hogy a szervezet milyen módon alkalmazza az indikátorokat a nemzeti oktatáspolitikák befolyásolása érdekében, továbbá azokat az intézményi mechanizmusokat, melyek a hatásait közvetítik. Külön kitér arra, hogy Magyarország milyen módon használja az OECD által létrehozott tudást, és ennek milyen korlátjai vannak. Megállapításait a szerző részben az OECD-ben szerzett két és fél évtizedes személyes tapasztalataira alapozza.
Summary. This paper focuses on the impact of OECD on the global and Hungarian development of education. He interprets the role of the OECD in the context of the theory of international relations and intergovernmental organizations, with reflections on the findings of the critical literature in this regard. It analyses how the organization uses indicators to influence national education policies, as well as the institutional mechanisms that mediate its effects. It specifically discusses how Hungary uses the knowledge created by the OECD and what its limitations are. The author bases his findings in part on his two and a half decades of personal experience in the OECD.
