Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "virtuális valóság" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Zoltán Bogár, Luca Tóth, Szilárd Rendeki, László Mátyus, Norbert Németh, Mihály Boros, Bálint Nagy, Miklós Nyitrai, and Péter Maróti

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

Open access

Absztrakt:

A laparoszkópos technika napjainkra a sebészeti gyakorlatban széles körben elterjedt hazánkban is, azonban hatékony és etikus oktatása komplex szimulációs eszköztárat igényel. Ezek az oktatóeszközök fizikailag megvalósított boksztrénerek vagy számítógépes szimulátorok, esetleg ezek kombinációjaként jelennek meg a piacon. Közleményünkben támpontot kívánunk adni a laparoszkópos oktatóeszközök kiválasztásához a kereskedelmi forgalomban kapható szimulátorok áttekintésével és főbb tulajdonságaik, funkcióik szisztematikus összefoglalásával. Az egyes rendszerek jellemzése mellett értékeljük a laparoszkópos oktatásra vonatkozó szakirodalmat, és kitérünk a megfigyelhető fejlesztési trendekre. A közlemény kitér a boksztrénerek és a számítógépes virtuális valóság szimulátorok közötti különbségekre, illetve betekintést nyújt a robotsebészeti és a teljes műtéti folyamatot célzó szimulátorok világába. Orv Hetil. 2017; 158(40): 1570–1576.

Restricted access

Absztrakt

A gyanakvó gondolkodás adott helyzetben hasznos és adaptációt segítő lehet, amelyet a világban előforduló események is visszaigazolnak. A paranoia kialakulásában szereplő tényezők közé pszichodinamikai (projekció), jelentőségtulajdonítási (salience attribution), neurobiológiai (dopamin), percepcióromlási (halláskárosodás), kulturális-társadalmi (kisebbség, álközösség), önértékelési (aggódás, depresszió, mánia), valamint kognitív (elhamarkodott következtetés) mechanizmusok tartozhatnak. A gondolkodás spektruma mentén az enyhétől a súlyosig különféle tartalommal előfordulhat túlzott aggodalmaskodás, fokozott jelentőségtulajdonítás, túlértékelt elképzelés, gyanakvás/bizalmatlanság, paranoid gondolat és kikristályosodott téveszme. Az elmúlt években intenzív kutatások indultak a szubklinikus paranoiditás felderítésére az átlagpopulációban. E célra kifejlesztett szűrőmódszerekkel (paranoiaskálák, pszichometriai tesztek, virtuális valóság laboratórium) azt találták, hogy a lakosság körében meglehetősen gyakoriak a gyanakvó/bizalmatlan elképzelések, és ezek némelyike a betegpopulációban észlelt mértéket is elérheti. Az enyhén paranoid ideák nagyobb előfordulásától a súlyosabbak kisebb gyakoriságáig az egész hierarchikus jelenség egy ’paranoiapiramist’ alkot. Az emberekben meghúzódó hétköznapi paranoid gondolkodás alapján megfogalmazható, hogy ’életünk a paranoia’. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 1979–1988.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Felkai, Tamás Kurimay, and Emőke Fülöp

.: Virtuális valóság alkalmazása a pszichoterápiában. Irodalmi áttekintés. Orvostovábbképző Szemle, 2005, augusztus (különszám) , 1–7. Simon L. Virtuális valóság alkalmazása a

Open access