Search Results

You are looking at 1 - 10 of 49 items for :

  • " Secale cereale L." x
  • All content x
Clear All

culture . Plant Cell Rep. 10 : 397 – 400 . Flehinghaus-Roux , T. , Deimling , S. , Geiger , H.H. 1995 . Anther culture ability in Secale cereale L . Plant Breed. 114

Restricted access

Bolibok, H., Rakoczy-Trojanowska, M., Hromada, A., Pietrzykowski, R. 2005. Efficiency of different PCR-based markers systems in assessing genetic diversity among winter rye ( Secale cereale L.) inbred lines. Euphytica 146 :109

Restricted access

. Climate fluctuations and the effects of N fertilizer on the yield of rye ( Secale cereale L.). (In Hungarian.) Növénytermelés 51 :199–210. Márton L. Climate fluctuations and

Restricted access

Colchicine is a plant alkaloid, known for thousands of years and currently used widely for the doubling of the genome in plant and animal cells due to its antimitotic effect. The aim of the present experiments was to develop stable autodiploid pollen grains in vitro in diploid lines of rye (Secale cereale L.) and barley (Hordeum vulgare L.) and to use these in intra- and interspecific crosses. Spikelet cultures of one rye and one barley variety were subjected to colchicine treatment in different stages of development and under differing in vitro conditions. Exposure to colchicine led to a drastic reduction both in the number of fertile pollen grains and in the percentage seed-setting, which was only observed in cultures inoculated in the early binuclear microspore stage. On medium containing colchicine the seed-setting percentage was 1.6% for barley and 0.1% for rye. Flow cytometry and root tip analysis revealed that all the progeny barley plants were diploid, while in the case of rye one was tetraploid, indicating that the egg cell may also be diploidised by colchicine treatment.

Restricted access

cereale L.) including 374 RFLPs, 24 isozymes and 15 gene loci. Theor. Appl. Genet. 97 :1279–1288. Korzun V. A consensus linkage map of rye (Secale cereale L.) including 374 RFLPs

Restricted access

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK-műtrágyázási tartamkísérlet 24. évében, 1994-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a rozs fejlődésére, termésére, a szem elemösszetételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO 3 -ot, valamint humuszt tartalmaz. A szántott réteg alatti rész erősen meszes. Az agyagos rész a talajprofilban 5–10% között változhat. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájába_o

Restricted access

Schlegel, R., G. Melz and V. Korzun, 1998: Genes, marker and linkag data of rye ( Secale cereale L.): 5 th updated inventory. Euphytica. 101, 23–67. Korzun V. Genes, marker

Restricted access

Savanyú homokos, kovárványos barna erdőtalajon, a nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérlet öt évében (1964, 1966, 1968, 1970, 1972) vizsgáltam a csapadékmennyiség és a N-, P-, K-, Mg-műtrágyázás hatását a rozs termésére. A főbb eredményeket az alábbiakban ismertetem:

  • Az „általános” (HARNOS, 1993) és a rozsra specifikus csapadékhiány határértékek alapján átlagos (1965–1966), aszályos (1963–1964, 1967–1968, 1971–1972) és csapadékbő (1969–1970) évjáratokat különítettünk el.
  • A kísérletek évhatását elsősorban a nyári félévek, a vegetációs időszakok és a vetést megelőző hónapok csapadékviszonyai határozták meg döntően.
  • Trágyázás nélkül az időjárási anomáliák (aszály, csapadékbőség) ellenére sem adódtak szignifikáns terméskülönbségek (átlagos év: 1,66 t ha−1, aszályos év: 1,51 t ha−1, csapadékbő év: 1,47 t ha−1).
  • Gyenge (N: 30 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápanyagellátásnál a termések 2,01–3,04 ha−1 között változtak. A nagy (0,5-1,0 t ha-1) szórások miatt a műtrágyázási hatások instabililak voltak. Az átlagos évjárat hozama több mint 1,0 t ha−1-ral múlta felül a kontrollparcellákét. A csapadékbő és aszályos években 10 és 14 %-kal csökkent a termés.
  • Közepes (N: 60 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) trágyázáskor az átlagos évhatás esetén a maximális termés meghaladta a 3,5 t ha-1-t. Kimutatható volt a NP-, NPK- és a NPKMg-kezelések szignifikáns termésnövelő hatása az önálló N-trágyázással szemben. A termések instabilitása kifejezetten növekvő tendenciát (0,7–1,3 t ha−1) mutatott. A csapadékbő évjáratban az aszálykárt háromszoros mértékben meghaladóan, 20 %-kal csökkent a hozam.
  • Jó (N: 90 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságnál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t ha-1-t. A N-kezelések és P-, K-, Mg-kombinációik hatását a kedvezőtlen években (aszály, csapadékbő) stagnálás és terméscsökkenés jellemezte. A termések instabilitása tovább fokozódott (1,0–1,8 t ha−1). Aszályos évben 17, a csapadékbőben 52 %-kal csökkent a termés. A N-, NP-, NK- és NPK-kezelésekkel szemben a NPKMg-táplálás mindkét időjárási anomália károsító hatásának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. A NPK-kezelések -21 %-os és -39 %-os aszályos és csapadékbő évjáratú kárértékei a kiegészítő Mg-trágyázás hatására -4 és -11 %-ra mérséklődött.
  • A vegetációs periódusbani csapadékmennyiség és a termés között a nitrogén adagjaitól, ill. a NP-, NK-, NPK- és NPKMg-kombinációktól függő szoros másodfokú összefüggéseket kaptunk. A legkedvezőbb, 4,0 t ha-1 körüli termések a 400–500 mm csapadékmennyiségek között jelentkeztek. Az 500 mm felettiek erőteljesen terméscsökkentő hatásúak voltak.

Restricted access