Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • " visszacsatolás" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A tanulmány az uniós források felhasználásának eredményességét vizsgálja a magyar közoktatás terén, és annak okát kutatja, hogy mi állhat a kudarcok mögött. A külföldi és hazai fejlesztéspolitikai szakirodalom alapján sorra veszi a lehetséges okokat, valamint a tipikus hibákat. A tanulmány végeredményben arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a nem megfelelő célkitűzésekkel, eszközök kiválasztásával, az implementáció nehézségeivel és az értékelés elmaradásával magyarázhatjuk az eredmények elmaradását. Eleve a kiindulás tűnik elhibázottnak, hiszen a közoktatás, ami egy diszkrecionális döntésekkel teli, tranzakcióintenzív terület, eredendően nem illik bele a nagy volumenű, rutinizált adminisztratív úton ellenőrzött projektek logikájába. Az Európai Unió fejlesztéspolitikáját újra kellene gombolni.

Open access

A talajok állandó pH-értéken történo (pH-sztat) titrálása során felszabadítható aciditás vizsgálatára egy új mérorendszert fejlesztettünk ki, mely azon alapul, hogy számítógép és aktív visszacsatolás révén lúg adagolásával tartjuk állandó értéken a talajszuszpenzió pH-ját. A mérés során az adagolt lúg mennyisége és ido adatpárokból két elsorendu kinetikai függvény összegeként írtuk le a savanyító ionok deszorpciójának idofüggését. A kapott függvény extrapolációjával kiszámítottuk a végtelen idore extrapolált, adott pH-értéknél maximális savanyúság értékeket.  A kapott adatokat a klasszikus módszerrel mért vizsgálati eredményekkel összevetve megállapítottuk, hogy az egyszeri extrakció során felszabadítható aciditást igen nagy statisztikai valószínuséggel a gyorsabb deszorpciós folyamat határozza meg, de a teljes folyamat egyensúlyi értékei a Kappen módszerével mért aciditás kétszeresét is elérik. Ennek okát keresve kimutattuk, hogy az aciditás növekedése egyre nagyobb reakció félidot, vagyis egyre lassabb reakciót eredményez, azaz a növekvo aciditással a talajalkotók nehezebben hozzáférheto részén is megkötodnek savanyúságot okozó ionok.  Azt találtuk, hogy a talaj humusztartalmának növekedése és kisebb mértékben a leiszapolható rész mennyisége teheto felelossé a deszorpció lassulásáért. A kísérletek eredményei megerosítik, hogy a humuszanyagok makromolekulái, illetve az agyagfrakció belso kötohelyei miatt kialakuló megnövekedett diffúziós úthossz teheto leginkább felelossé a deszorpciós sebesség csökkenéséért. A függvénybol egy órás extrakcióra számított értékeket is összevetettük az egyszeri Ca-acetát extrakció aciditásértékeivel. Azt találtuk, hogy az egy óra alatt az állandó pH-n deszorbeálódó savanyúság 2,5 cmol H+/kg y1-értéknél több savanyúsággal rendelkezo talajok esetében kb. másfélszerese az azonos ido alatt kalcium-acetáttal eltávolítottnak, a különbség a növekvo aciditással egyre növekszik.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmány a Szegedi Tudományegyetemen 2015–2018 között megvalósult bemeneti kompetenciamérések elméleti és módszertani kereteit, valamint főbb eredményeit ismerteti. Az elemzések alapján megállapítható, hogy kidolgozható egy olyan kognitív és affektív területeket is átfogó számítógép-alapú értékelési rendszer, amely azonnali visszacsatolás mellett alkalmas annak megállapítására, hogy a hallgatók milyen induló tudásszinttel, illetve motivációval kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Az eredmények amellett, hogy személyre szóló visszajelzést adnak a hallgatóknak egyéni erősségeikről és fejlesztendő területeikről, hozzájárulnak a tanulmányi eredményességet javító egyetemi és kari szintű stratégiák kidolgozásához.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A helyes kézhigiéné jelentőségét nem lehet vitatni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a kézhigiéné a kórházi fertőzések megelőzésének egyik leghatékonyabb módja, amelynek fejlesztésére az oktatás, az ellenőrzés és a visszacsatolás módszere javasolt. Célkitűzés: A modern oktatási eszközök, digitális demonstráló és ellenőrző eszközök hatékonyságának felmérése a széles körű alkalmazásuk során. Módszer: Az általunk szervezett kézhigiénés továbbképzéseken 1269 egészségügyi szakdolgozó vett részt, amelynek keretében a résztvevők kézhigiénés technikáját is vizsgáltuk, felmérve a kézhigiéné során leggyakrabban kimaradó területeket. A kézhigiénés technikát digitális berendezés segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A felmérésben részt vevők 33%-a nem megfelelően fertőtlenítette a kezét. A leggyakrabban kihagyott területek az ujjvégek (bal kézen 33%, jobb kézen 37%) és a hüvelykujjak (bal kézen 42%, jobb kézen 32%) voltak. Következtetés: A visszajelzésnek alapvető szerepe van a helyes kézhigiénés technika oktatásában és fejlesztésében, az elektronikus eszközök segítségével ez gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, ezáltal pedig a képzés hatékonysága növelhető. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1143–1148.

Open access

Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a „felelőtlen szervezetek” korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fiktív teret konstruálnak, fiktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik.

Restricted access

Elméleti háttér: Amputált személyek pszichés jóllétét a fantomfájdalom jelentősen befolyásolja, melynek kialakulásában központi, periferiális és pszichológiai tényezők egyaránt közrejátszanak. Cél: A tanulmány tárgyát képező intervenció célja a fájdalom intenzitásának csökkentése és az egészséges lelki egyensúly helyreállítása volt. Fel kívántuk térképezni a végtagvesztés traumatizációs háttérfolyamatait, a depresszió megjelenésének kockázatát, valamint a testi énkép és önértékelés esetleges módosulását. Módszer: 40 amputált személyt vizsgáltunk, és az adatokat illesztett mintájú egészséges személyekével vetettük össze (n = 40). A mérőeszközök a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata, a Rosenberg-féle Önértékelés Skála, a Tennessee Énkép-skála Testkép alskálája, valamint a fantomfájdalom szubjektív mérésére összeállított saját kérdőív voltak. Amputált személyek csoportján alkalmaztuk a tükörrel végzett vizuális visszacsatolás módszerét, amelyet a fantomfájdalom kezelésére dolgoztak ki (Ramachandran & Rogers-Ramachandran, 1996). Az amputált személyeket két alcsoportra bontottuk: I. intervenciós csoport, II. nem intervenciós (tükör nélküli) csoport. Eredmények: Az egészséges kontroll- és az amputált csoport közötti eltérések szerint, a testi integritás fenyegetettsége a testi és lelki egyensúly megbomlásával, valamint a lehangoltság érzésének fokozódásával társul. Az amputált alcsoportokban kapott adatok alapján a fantomfájdalom redukálható egy egyszerű tükörkép alkalmazása révén, melynek segítségével az amputált testét a hiány ellenére egységesnek és sajátjának érezheti, ezzel segítve az érzelmi egyensúly fenntartását, önértékelése javulását. Eredményeink rámutatnak a fantomfájdalommal társuló negatív érzelmek és a depresszív hangulat keletkezésének oksági összefüggésére, egymást erősítő kapcsolatára. Következtetések: A vizuális visszajelzés módszerével elért fájdalomcsökkenés megkönnyebbülést jelent a testi és lelki szenvedésből, a pszichés jóllét helyreállása pedig kivédheti a fájdalom fokozódását, a szenvedés élményének állandósulását.

Restricted access