Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "Érzelmek Mérése Skála" x
  • All content x
Clear All

Individual Differences , 44 , 487–500. Kun B., Urbán R., Balázs H., Kapitány M., Nagy H., Oláh A. és Demetrovics Zs. (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle , 66 (3), 449

Restricted access

), 596 – 606 . Kun , B. , Urbán , R. , Balázs , H. , Kapitány , M. , Nagy , H. , Oláh , A. , et al. ( 2011 ). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása

Restricted access
Pszichológia
Authors: Bernadette Kun, Hedvig Balázs, Máté Kapitány-Fövény, Sándor Rózsa, Natasa Kő, and Zsolt Demetrovics

Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása . Kézirat. 13. Lane , R. D. ( 1991 ): LEAS scoring manual & glossary . Tuscon , University of Arizona Health

Restricted access

Elméleti háttér, célkitűzés: A korábbi kutatások feltárták az alexitímia és az álomjellemzők közötti kapcsolatokat, továbbá igazolták ezek összefüggését a szubjektív jólléttel. Az alexitímia és az érzelmi intelligencia (EI) közötti erős negatív összefüggés szintén igazolt, ugyanakkor az EI és az álomjellemzők kapcsolatára vonatkozóan napjainkig nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Jelen kutatás az alexitímia mellett az EI álomjellemzőkkel és szubjektív jólléttel mutatott összefüggéseit is vizsgálja, alvászavarral nem küzdő, felnőtt, magyar mintán.

Módszer: Az online, kényelmi mintavétel alkalmazásával végzett kutatásunkban 936 fő vett részt (474 férfi, 462 nő; átlagéletkor = 26,39 év, szórás = 10,33). A résztvevők az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Érzelmek Mérése Skála, Torontói Alexitímia Skála, Álomfelidézési Skála, Álomminőség Kérdőív, Athén Inszomnia Skála, Globális Jóllét Kérdőív, valamint rákérdeztünk az álmok fontosságára és jelentésteliségére is.

Eredmények: Az EI szignifikáns, pozitív együttjárást mutatott az álomfelidézés gyakoriságával, az álmok fontosságával, jelentésteliségével, élénkségével és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával. Az alexitímia a vizsgált álomjellemzők közül az álomélénkséggel negatívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával pedig pozitívan korrelált. A globális jóllét az álomélénkséggel és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával pozitívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával negatívan korrelált. A változókból létrehozott globális jóllétet magyarázó modell szignifikáns volt, mely főképp az EI és a kifejezetten örömteli álmok gyakorisága változók hatásának volt köszönhető.

Következtetések: Az eredményeink azt jelzik, hogy az EI és bizonyos álomjellemzők kapcsolatban állnak, illetve az EI álomjellemzőkkel mutatott összefüggései jelentősebbek a szakirodalomban korábban feltárt alexitímia és álomjellemzők közötti együttjárásoknál. Az eredmények támogatják azt a feltételezést, hogy az álmok összefüggést mutatnak az érzelmi megküzdéssel.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Róbert Urbán, Hedvig Balázs, Máté Kapitány, Henriett Nagy, Attila Oláh, and Zsolt Demetrovics

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Restricted access

. KUN , D. , URBÁN , R. , BALÁZS , H. , KAPITÁ NY , M. , NAGY , H. , OLÁH , A. , & DEMETROVICS , Zs. ( 2011 ). Az érzelmek mérése skála háromfaktoros modelljének adaptálása . Magyar Pszichológiai Szemle 66 ( 3 ), 449

Restricted access

M., Nagy H., Oláh A., Demetrovics, Zs. (megjelenés alatt). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle. Lane, R.D., Quinlan, D.M., Schwartz, G.E., Walker, P.A., Zeitlin, S

Restricted access

. Nagy H. ( 2012 ). Az Érzelmek Mérése Skála (AES-HU) faktorszerkezetének és validitásának elemzése . Magyar Pszichológiai Szemle , 67 ( 3 ), 431 – 447

Restricted access

., Kapitány M., Nagy H., Oláh A. és munkatársa (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66 (3), 449–466. Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Budapest: Ursus

Restricted access