Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "ágykihasználtság" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gyula Marada, Ákos Nagy, Andor Sebestyén, Antal Zemplényi, Márta Radnai, and Imre Boncz

–156. 26 Gresz, M.: Novel indicator for the assessment of hospital bed occupancy. [Az ágykihasználtság jellemzésének új lehetősége.] Orv. Hetil., 2011, 152 (20), 797–801. [Hungarian]

Restricted access

Magyarországon az elmúlt évtizedekben a kórházak ágykihasználtságának egyetlen mérőszámát alkalmazták: a teljesített betegnapok és az ágyak számának adott időszakra számított átlagát. A kórházak működésének megítélésekor az ágykapacitások megváltoztatásakor jelenleg is csak ezt a mérőszámot követik. A szerző felvázolja, hogy ennek a mutatónak a használata mennyire korlátozott, és milyen más statisztikai mutatók jellemezhetik a kórházi ágyak foglaltságát. A kapacitások betegigényekhez való alkalmazása egyre fontosabbá válik, ezért elengedhetetlen, hogy a gyakorlati életben is könnyedén alkalmazható mutatót vagy mutatókat találjunk, amelyek segíthetik a statisztikával nem foglalkozó egészségügyiek és finanszírozók munkáját. A szerző a statisztikai mutatók alapjául a napi ágykihasználtság használatát javasolja. Orv. Hetil., 2011, 152, 797–801.

Restricted access

http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/semmelweis-terv , 52. oldal Gresz M.: Az ágykihasználtság jellemzésének új lehetősége. Orv. Hetil., 2011, 152 , 797

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben átalakításra került az intenzív osztályok hálózata. Elkülönítették a multidiszciplináris osztályokat az őrző, megfigyelő jellegű osztályoktól. Célkitűzés: A szerző elemezte a megmaradó intenzív osztályok egyes mutatóit. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisában a 2000–2015-ben jelentett adatokat vizsgálta a szerző. Eredmények: Az átalakításnak köszönhetően 20%-kal csökkent az intenzív osztályok és 10%-kal az intenzív ágyak száma. Ennek következtében mind az esetösszetételi mutató, mind a lélegeztetett napok aránya számottevően emelkedett. Az átalakítás következtében a közvetlenül az intenzív osztályokról hazaengedett betegek aránya jelentősen csökkent a 2000. évi 12%-ról 3%-ra. A napi ágykihasználtság az átalakítást követően alapvetően nem változott, és a továbbiakban is minden naptári napon 80% alatt maradt. A BNO vezető I és J csoportok mellett a fődiagnózisok között a sine morbo (U9990) diagnózisarány a változás előtti 0,7%-ról 0,2%-ra csökkent. Ugyanígy a csak tüneteket leíró R csoport aránya 1,7%-ról 1,1%-ra csökkent. A beavatkozások között a folyadék-elektrolit zavar és a légzésmonitorozás száma ezzel szemben jelentős, több mint kétszeres emelkedést mutatott. Következtetések: Az adatok fényében látható, hogy az átalakítás elérte a célját. Az intenzív osztályok szakmai munkája jelentősen javult a betegellátás zavartalansága mellett. A továbbiakban javasolt az egyes osztályok hasonló szempontok alapján történő elemzése, és az átalakítás következetes továbbvitele. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1757–1761.

Restricted access