Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for :

  • All content x
Clear All

] 10 Nagy I. Study of burnout syndrome among nurses in Nyíregyháza. [A burnout szindróma vizsgálata a nyíregyházi ápolók körében.] Acta Med Soc. 2015; 6: 39–57. [Hungarian] 11

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Fusz, Annamária Pakai, Zsuzsanna Kívés, Szilvia Szunomár, Annamária Regős, and András Oláh

–946. 13 Fusz, K., Tóth, Á., Fullér, N., et al.: Sleep quality of nurses working in shifts – Hungarian adaptation of the Bergen Shift Work Sleep Questionnaire. [Váltott műszakban dolgozó ápolók

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségügyi hivatás gyakorlása során a szakdolgozóknak a megszerzett ismereteket különféle feladatok és problémák megoldásában kell alkalmazni. Ezért az oktatás eredményességének megítéléséhez a különböző tudáselemek – ismeretek, készségek és kompetenciák – objektív és megbízható mérésére van szükség. A hagyományos kérdőívek és tesztek segítségével általában a szakdolgozók összteljesítményét határozzák meg, ami azonban korántsem ad teljes képet a valódi tudás- és képességszintről. Célkitűzés: Az ápolók körében 2014. november és 2015. február között elvégzett országos felmérés célja annak megállapítása volt, hogy a képzési célok milyen mértékben valósultak meg az ápolók transzfuziológiai gyakorlatában. A szerzők arra törekedtek, hogy meghaladják a klasszikus tesztek korlátait, és részleteiben is elemezzék az ápolók transzfúziós szakmai ismereteit. Módszer: Az ápolók ismereteinek objektív mérése saját készítésű validált kérdőívvel történt. Az országos reprezentatív felmérésben 657 személy vett részt. A transzfúziós gyakorlat valamennyi aspektusát felölelő kérdéssor egyes itemeire adott válaszokat bináris (jó/rossz) skálán értékelték. A kapott adatokat hierarchikus klaszterelemzéssel és a dichotóm adatok elemzésére alkalmas egyparaméteres Rasch-modell (item response theory – IRT-eljárás) segítségével elemezték. Az adatok feldolgozását az SPSS program és az R statisztikai program ltm moduljával végezték. Eredmények: A szerzők meghatározták a transzfúziós terápiával kapcsolatos kérdésekre kapott helyes és hibás válaszok megoszlását, továbbá a kapcsolódó logit- és esélyhányados-értékeket. A Rasch-modell alapján elkészítették az egyes tudáselemekre vonatkozó úgynevezett karakterisztikus görbéket, amelyek az egyes itemek nehézségi fokát tükrözik. Képet kaptak arról, hogy az ápolók mely kérdéseket válaszolták meg könnyen, melyek okoztak nagyobb nehézséget, továbbá arról is, hogy mely kérdéskombinációkra tudták jellemzően sokan a helyes válaszokat. Az ápolók összességében közepes vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Következtetések: A tudásszint objektív mérése az ápolástan-oktatásban is kulcsfontosságú. A korszerű valószínűségi tesztelméleten alapuló tudásszintmérő módszereket a szerzők elsőként alkalmazták ezen a szakterületen, ezért a jelen felmérést a szerzők hiánypótlónak tekintik és figyelemfelhívásnak szánják. A valószínűségi módszerekkel végzett kutatás egyértelműen bizonyította, hogy jelentős hiányosságok találhatók az ápolók transzfuziológiai ismereteiben, ezért folyamatos továbbképzésekre van szükség. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1497–1508.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Nemzetközi szakirodalmi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a transzfúziós terápiában folyamatosan nő az ápolók szerepe, amelyet kizárólag komoly szakmai ismeretek és készségek birtokában tölthetnek be. Célkitűzés: A szerzők a transzfúziós terápia gyakorlatának, az ápolók transzfúziós terápiával, valamint saját kompetenciáik meghatározásával kapcsolatos ismereteinek országos szintű feltérképezését tűzték ki célul. További céljuk a hasonlóságok és különbözőségek feltárása volt a kutatás idején hatályos Transzfúziós Szabályzat (2008) előírásainak betartására vonatkozóan. Módszer: A 2014. november 19. és 2015. február 20. közötti intervallumban végzett országos reprezentatív felméréshez saját készítésű kérdőívet alkalmaztak. Az adatgyűjtést papír- és webalapú anonim, önkitöltős, standardizált körülmények között, rétegzett mintavételi technikával végezték. A vizsgált mintába (n = 657 fő) olyan ápolókat vontak be, akik felnőtt fekvőbeteg-osztályon, változó rendszerességgel vettek részt transzfúziós terápiában. A keresztmetszeti kutatás adatait első lépésben leíró statisztikai eljárások segítségével dolgozták fel. Eredmények: Megállapították, hogy a vizsgált minta transzfuziológiával kapcsolatos ismeretei erősen hiányosak (50,72%), az ápolási funkciókat csak az ápolók fele (52,3%) rendszerezte helyesen, és jelentős különbségek voltak a transzfúziós terápia gyakorlatára vonatkozóan is. A vizsgált intézmények túlnyomó többsége rendelkezett saját protokollal, de a betegosztályok mindössze 23,9%-án dolgozott megbízott transzfúziós felelős ápoló. Következtetések: A szerzők a feltárt problémák megoldását az ápolók szakmai felelősségének növelésében, az ápolás vezetőinek a jelenleginél nagyobb mértékű felügyeletében, a megfelelő transzfuziológiai képzés és rendszeres továbbképzés biztosításában látják. Orv. Hetil., 2015, 156(34), 1383–1392.

Open access

. 2001 20 43 53 Pálfi Fné: Szolgálat, önfeláldozás, hivatás? A kiégés veszélye ápolók körében. Nővér, 2003

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A váltott műszakban dolgozóknál gyakori probléma a megzavart diurnalis ritmus következtében kialakuló alvászavar. A Bergen Shift Work Sleep Questionnaire az alvásminőséget és hatásait vizsgálja különböző műszakok és szabadnapok esetén. Célkitűzés: A tanulmány célja e kérdőív magyar változatának kidolgozása, és alkalmazásával a különböző munkarendben dolgozó ápolók alvásminőségének összehasonlítása. Módszer: A kérdőívet 326, váltott műszakban dolgozó ápoló töltötte ki. A kérdőív konvergens és diszkrimináns validálása az Athéni Insomnia Skála és Észlelt Stressz Kérdőív segítségével történt. Eredmények: A kérdőív pszichometriai jellemzői alapján magyar mintán is alkalmas a váltott műszakkal összefüggő alvászavarok vizsgálatára. A diszkrét tünetek gyakorisága szignifikánsan (p<0,001) eltért a műszakok szerint. A legrosszabb alvásminőséget és nappali fáradtságot az éjszakai műszakot követően tapasztalták. A több műszakos, szabálytalan munkarendben dolgozók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendben dolgozóké (p<0,001). Következtetések: A váltott műszakos ápolók alvásproblémáit a kidolgozott kérdőívvel célszerű országosan, reprezentatív mintán is megvizsgálni, és az eredmények alapján a legkevésbé megterhelő munkarendeket kialakítani. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 2003–2009.

Restricted access

A stressz olyan rizikófaktor, amely életminőségünket és egészségünket veszélyezteti. Különösen érintettek bizonyos foglalkozási csoportok, mint például az egészségügy. Célkitűzés: A szerzők az ápolók észlelt stresszterheltségét és copingstratégiáit, valamint pszichoszomatikus egészségét vizsgálták. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel a Szegedi Tudományegyetem diplomás ápoló szakára járó 208 hallgató körében történt; a minta 136 levelező és 72 nappali tagozatos hallgatóból állt. Az önkitöltéses kérdőív kiterjedt a pszichoszomatikus tünetekre, a copingstratégiákra és a stresszterheltségre. Eredmények: A magas stressz-szintű és gyakori tünetképzéssel jellemezhető egyének sokkal gyakrabban alkalmaztak nem adaptív copingtechnikákat; a viszonylag alacsonyabb stressz-szintű és kevesebb tünettel rendelkezőkre viszont nem az aktív copingmódszerek alkalmazása, hanem a nem adaptív módszerek hiánya volt jellemző. Következtetések: Mindezek alapján a szerzők arra következtetnek, hogy a mintában részt vevő leendő diplomás ápolók pszichoszomatikus veszélyeztetettsége igen nagy, hiszen kevéssé hatékonyan alkalmaznak olyan copingtechnikákat, amelyek nemcsak a problémamegoldást célozzák, hanem saját egészségüket is védik. Orv. Hetil., 2012, 153, 1225–1233.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az egészségügyi szakdolgozók viszonyulása a komplementer terápiás gyógymódokhoz még nem vizsgált téma. Célkitűzés: Célunk volt felmérni a Semmelweis Egyetem hat, perioperatív ellátást végző klinikáján az egészségügyi szakdolgozók ismeretét és véleményét a természetgyógyászattal kapcsolatban. Módszer: Anonim, papíralapú kérdőíves felmérést végeztünk. 82%-os válaszadási arány mellett összesen 119 kérdőív adatait dolgoztuk fel leíró statisztikai elemzéssel és χ2-próbával. Eredmények: A válaszadók mindössze 25,2%-a tartotta eléggé tájékozottnak magát, 68,1%-uk érdeklődött és 60,5%-uk tanulna a természetgyógyászatról. A napi munka során 70,6%-uk szívesen alkalmazna komplementer terápiás gyógymódokat, szignifikánsan gyakrabban azok, akik saját betegség esetén is igénybe veszik e gyógymódokat (p = 0,0027). A legnépszerűbb gyógymódok a homeopátia, az alternatív masszázs- és mozgásterápia, az akupunktúra és a manuálterápia voltak. Következtetés: A nemzetközi szakirodalommal egyezően idehaza is a vizsgálatunkban felmért szakdolgozók nyitottak és érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 368–375.

Open access

Molnár E.: Ápolók egészségi állapota – 2001. Nővér, 2002, 15 , 4–10. Molnár E. Ápolók egészségi állapota – 2001

Restricted access