Search Results

You are looking at 1 - 10 of 48 items for :

Clear All

A tanulmány ismeretei a társadalom- és a humán tudományok rövid történetét az államszocializmus idején. Ezt követően értékeli a rendszerváltás hatását a társadalomtudományra. Statisztikai adatokkal illusztrálja a társadalomtudományok változó természetét az átmenet időszakában, majd elemzi a tudományterület intézményi _Ä

Restricted access

A tanulmány két kérdéssel foglalkozik: (1) a regionális gazdasági együttműködés fejlődése a kelet-közép-európai régióban (CEFTA szabadkereskedelmi megállapodás és a Romániába és Szlovákiába irányuló magyar működőtőke-befektetések alakulása); (2) a KKE-térség gazdasági rendszerváltásának regionális szempontjai. Ennek során a növekedés, a stabilizáció és a liberalizáció szempontjából elemzi néhány fejlettebb közép-európai ország (Csehország, Lengyelország és Szlovénia), valamint fejletlenebb délkelet-európai régióbeli országok (Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia és Románia) gazdasági átalakulását az 1990-es években. A tanulmány megállapítja, hogy a KGST felbomlását követően a térség országainak egymással folytatott kereskedelmi és vállalatközi kapcsolatai mélypontra zuhantak és az Európai Megállapodások következtében a nyugati gazdasági kapcsolatok kerültek túlsúlyba. Részben a Visegrádi Megállapodásnak és a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezménynek a regionális politikai és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését működése eredményeként a 90-es évtized folyamán a regionális szabadkereskedelem gyorsan fejlődött, bár továbbra is viszonylag alacsony integráltsági szintet mutatott. A régió országainak közös érdeke, hogy a fejlettségbeli különbség csökkenjen, és a régión belül a konvergencia erősödjön.

Restricted access

Dumitru Sandu: Spaţiul social al tranziţiei (Az átmenet társadalmi tere). Polirom Kiadó, Iaşi, 1999

Restricted access
Authors: Ádám Török, Sándor Kiss, Lucia Kurekova and Judit Ricz

Kornai, J. (1989): Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (A Passionate Pamphlet in the Cause of Hungarian Economic Transition). Budapest: HVG Kiadó. Kornai J

Restricted access

A cikk az IMF és a Világbank kétévtizedes tevékenységének a magyar gazdaságpolitika alakulására gyakorolt hatását elemzi. Hivatkozási keretét a két nemzetközi pénzügyi intézmény által ellátott négy funkció (elemzés-előrejelzés és gazdaságpolitikai fel­ügyelet, globális szabályozás, hitelnyújtás, technikai segítségnyújtás) és az általuk kiváltott öt azonosított gazdaságpolitikai hatás (gazdaságpolitikai értékelés, gazda­ságpolitikai ajánlás, kemény befolyásolás, puha befolyásolás, keresztbefolyásolás) képezi. A szerző megállapítja, hogy a piacgazdaságra történő átmenet időszakában jelentős volt az IMF és a Világbank befolyásoló szerepe, de lényegesen kisebb a sokak által feltételezettnél. Az IMF befolyásoló hatása - a teljesítménykritériumokhoz kapcsolt hitelnyújtási gyakorlat miatt - elsősorban a kemény befolyásolás és az ún. IV. cikkely konzultációk során tett gazdaságpolitikai ajánlásokon keresztül érvényesült.

Restricted access

A fiatalokról szóló kutatások az utóbbi időben jelentős figyelmet kaptak hazánkban. Bár tekintélyes számban foglalkoznak vizsgálatok a fiatalok kockázati magatartásával, kevés kvalitatív elemzés próbálta feltárni az összefüggést a társadalmi stressz, a drogfogyasztás, valamint a fiatalok életmódja között. Fókuszcsoportos technikát alkalmazva (150, 16-18 év közötti középiskolás tanuló részvételével) a jelen vizsgálat célja, hogy képet kapjunk a fiatalok drogfogyasztásról alkotott véleményéről. A fiatalok válaszai alapján megállapíthatjuk, hogy tudatában vannak a jelen társadalmi-gazdasági átmenet ellentmondásainak. A bizonytalanság meghatározó forrása a társadalmi stressznek az ő számukra is. A stresszel való megbirkózás stratégiái között gyakran szerepel a cigaretta, az alkohol és a tiltott drogok. A kvantitatív vizsgálatokhoz hasonlóan a legerősebb befolyásoló tényezőnek a barátok csoportkonformitást erősítő hatása bizonyult a drogfogyasztásban.

Restricted access

Háttér: A lélektani krízis során a személyes identitást szervező központi jelentések alkalmassága, stabilitása megkérdőjeleződik. A korábbi szerveződések felbomlása új koherencia kialakulásával jár. Az újjászerveződés folyamatainak pontosabb megértéséhez olyan elméletek lehetnek segítségünkre, mint az identitás strukturális analízise (Weinreich, 2003), a batesoni (1972) másodfokú változás gondolatköre, vagy a „második esély”, a „második születés” konstrukciói alapjául szolgáló átmeneti rítusok elmélete. A krízisállapothoz kapcsolódó autobiografi kus szövegek értelmezésének főbb kérdéseit elsősorban a diszkurzív pszichológia (Harré, 1998; 2004, Kézdi, 2003) és Hanninen (2004) narratív cirkulációs modelljének elméleti keretei között tárgyaljuk.

Célok: A lélektani krízis állapotában keletkező, a mélyreható változásokat megmutató, egyben érvényre juttató önreflektív szövegek, élettörténeti epizódok vizsgálata, különös tekintettel az átmenet sürgős beavatkozási pontot jelentő liminális fázisára.

Módszer: Cry for help beszélgetés kvalitatív tartalomelemzése.

Eredmények: Az eredmények rávilágítanak a narratív identitás felbomlásának és újjászerveződésének folyamataira, a megélt (élményszintű), a belső és az elbeszélt, a személyességen túl a kulturális konvenciókat is megjelenítő narratíva kapcsolódási pontjaira, és e folyamatok nyelvi leképeződésére.

Konklúzió: Krízisben az élettörténeti forgatókönyv, az események elrendezése, a kulcsfontosságú jelentések gyökeres változáson mennek keresztül. A személy tudatában van létezése folytonosságának, önmagával való azonosságának, mégis gyakran újjászületésként, második esélyként tekint a sorsfordító krízisek nyomán megélt ugrásszerű változásra. A változás középső, liminális szakasza egyes sajátosságainak ismerete – így a paradoxonok és az ambivalencia, az elveszni látszó kontroll nyelvi jegyei, a sajátos időviszonyok leképezése, a forgatókönyveket szervező és magukba sűrítő konceptuális metaforák, mint pl. a zuhanás-kapaszkodás – a segítő beavatkozások során fontos tájékozódási pontokként szolgálnak a gyakorló szakember számára.

Open access
Authors: Lajos Döbrőssy, Ágnes Cornides, Attila Kovács and András Budai

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása nyomán csaknem minden országban született kormányzati szándéknyilatkozat a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés bevezetéséről, a végrehajtásban azonban jelentős különbségek vannak. A fejlett országok többsége a nemzetközi szakmai szervezetek által ajánlott szervezett szűrési modellt országosan alkalmazza. Némely országban az alkalomszerű szűrést végzik. A szűrési stratégia (életkor, szűrések közötti intervallum), valamint a céllakosság lefedettsége és a részvétel mutatói országonként változóak. Számos kesvésbé fejlett kelet-közép- és dél-európai osrszágban a szűrőtevékenység a tervezés szakaszában van. Magyarországon az átmenet a hagyományos „nőgyógyászati rákszűrésből” az ajánlott szervezett méhnyakszűrésbe folyamatos. A védőnők bevonásától további javulás várható. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1975–1988.

Restricted access

Kulcsár K. (1994): Kontinuitás és átmenet. Savaria University Press, Szombathely. Kontinuitás és átmenet

Restricted access

–165. Wallerstein, Immanuel (1982): A válság mint átmenet. In: Miszlivetz 1987. 55–84. Wallerstein, Immanuel (1990): A XX. századi szocialista kísérletről. Eszmélet. 1990. november – 1991. január. 8, 105

Restricted access