Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "átszervezés" x
  • All content x
Clear All

Az államszervezeti reformtörekvések társadalmi összefüggéseire irányuló kutatások keretei között kérdőíves vizsgálatra is sor került. A kérdezettek az Oktatási és Kulturál__

Restricted access

Kisebb állam, nagyobb baj?

Beszámoló a zöldhatósági rendszer kialakításának értékeléséről

Társadalomkutatás
Authors: Benedek Jávor and Krisztina Németh

A 2003–2006 között átalakított hazai környezetvédelmi hatósági rendszer teljesítményét vizsgáltuk a kérdéses időszakban. Az átalakítás és az ezzel párhuzamosan végbement létszámleépítés hatásait adatkérések és interjúk segítségével értékeltük. Megvizsgáltuk a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos törvényi kötelezettségeknek való megfelelést is. Eredményeink alapján az átalakítás előtt a magyar környezetvédelmi intézményrendszer alulfinanszírozott volt, és jelentős megerősítésre szorult. A szervezeti átalakítás az EU elvárásai miatt elkerülhetetlen volt, és koncepciójában nem volt feltétlenül elhibázott. Befejezetlensége miatt ugyanakkor nem alakult ki tiszta, egyértelmű hatósági rendszer, ami megnehezíti az érintett szervek együttműködését. Hiányoznak a hatósági munka alapját jelentő terepi ismeretek és jelenlét, ezek az átalakítás során nem kerültek át az egységes zöldhatósághoz. A megerősítés helyett bekövetkezett leépítések és a forráskivonások miatt a hatósági munka színvonala a kérdéses időszakban csökkent, felpuhult az engedélyezési gyakorlat, jelentősen visszaesett az ellenőrzési és szankcionálási tevékenység. Csökkent egyes területek (pl. természetvédelem) érdekérvényesítő képessége is. Az átalakítás során nem folyt annak hatásait elemző kiterjedt monitoringte­vékenység, és az átszervezés utólagos átfogó értékelése sem történt meg a kormányzat részéről. Az ilyen értékeléshez szükséges adatszolgáltatás is nehézségekbe ütközhetne a felügyelőségek részéről, melyek beszámolói, jelentései nem egységes szerkezetűek, összehasonlításra nem alkalmasak. Ugyanez a helyzet a közérdekű adatok nyilvánosságával, ahol a törvényi előírásoknak való megfelelés (Eitv.) igen gyengének mondható. Ö_d

Restricted access

Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére.

A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki:

  1. 1. A pszichológia újra megjelenése – 1960–1970
  2. 2. Terjedés és differenciáció – 1970–1980
  3. 3. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével – 1980–1990
  4. 4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején – 1990–2010

Az első szakaszban kiemelem Kardos Lajos kulcsszerepét az akadémikus, és Mérei Ferencét az alkalmazott pszichológiában. A pszichológusképzésben az 1963-as újraindulást az ötéves programba beillesztett gyakorlati specializáció jellemezte. Ezt egy elméletközpontúbb átszervezés követte az 1970-es években, együtt az alkalmazott lélektanok posztgraduális képzési rendszereinek kialakításával. Ezt a korszakot intenzív másoddiplomás és esti tagozatos képzés kísérte. 1960 és 2010 között az évi néhány tucat diákot s egyetlen egyetemet 7 képzőhely váltotta fel a 3+2-es Bologna-rendszerben évi 800 alsó és 300 mesterszintű új diákkal. Ezt kísérte a PhD-rendszer kibontakozása. A változások a tanszékek s az oktatói kar kiterjedését eredményezték, intézetek és karok kialakításáig.

A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960–1970-es évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva.

A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani finomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé.

Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis, és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A „pszichológiai társadalom” felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult „állami” támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között.

Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő

) Felesleges vagyontárgyak nak tekintendő minden vagyontárgy, amely: a) a használó szervezet feladatainak ellátásához szükségtelenné, ill. feleslegessé vált (feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt), b) a használó szervezet feladatai

Restricted access

://visegradrevue.eu/how-the-orban-government-eradicated-corruption-in-hungary/ . Voszka , É. ( 1988 ): Reform és átszervezés a nyolcvanas években (Reform and Reorganization in the Eighties) . Budapest : Közgazdasági és Jogi Publishing House . Zakaria , F. ( 1997 ): The Rise of Illiberal Democracy . Foreign Affairs , November

Open access