Search Results

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás. A „diagnózis” felállítása után a társadalmi élet szinte minden területén megkezdődött a „terápiás eljárások” kidolgozása. A „terápiának” és a „diagnózisnak” számos eleme érinti a társadalom egészének életét és az egészségügyi ellátást is. Ebben a válságos helyzetben csak az éghajlatváltozás miatt az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátásnak a következő kihívásokkal kell megküzdenie: az éghajlatváltozás miatt kialakuló megbetegedések számának növekedése, a betegstruktúra megváltozása, a rendkívüli időjárási események miatt ellátási zavarok kialakulása és a környezettudatos egészségügyi ellátás iránti növekvő elvárások. A tanulmány első része összefoglalja, hogy milyen kockázatokat jelent az ökológiai válság és az éghajlatváltozás a társadalom életére, valamint azt is, hogy ez a válság és ez a változás milyen kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy az emberek egészségét és életét veszélyeztető kihívásokra adható válaszok kidolgozásában miért van különleges és fontos szerepe a szociológiának és a pszichológiának. Végül a tanulmány harmadik része ismerteti a szociológiai és a pszichológiai klímaparadoxonokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemi válaszok szülessenek az ökológiai válság és az éghajlatváltozás miatt felmerülő kérdésekre, és azt, hogy a szociológia és a pszichológia milyen lehetőségeket lát ezeknek a paradoxonoknak a feloldására.

Absztrakt

Az éghajlatváltozás következtében terjedőben lévő zoonozissal, dirofilariasissal (szív- vagy fonálférgesség) a jövőben minden bizonnyal gyakrabban találkoznak kollégák a humán egészségügyben. Esetünk kapcsán hívjuk fel a figyelmet az egyre többször differenciáldiagnosztikai problémákat is okozó fonálférgekre. Perifériás kerek árnyék miatt – malignus tumor gyanújával – operáltuk betegünket, a hisztológiai vizsgálat dirofilariasist igazolt.

Összefoglalás. Jelen dolgozatban áttekintjük a víz körforgásának legfontosabb összetevőit, áramlási irányait. Bemutatjuk a párolgás és kondenzáció jelentőségét a légkör dinamikai folyamataiban. A jelenkori éghajlatváltozás hatásai meghatározó módon befolyásolják a globális vízkörforgalom valamennyi elemét: emelkedik a tengerek szintje, a légkörben tárolható vízgőz mennyisége, szélsőségesebbé válik a csapadék és az aszály területi és időbeli eloszlása. A csapadékintenzitásra vonatkozóan a hazai megfigyelések és számítások eredményeit is bemutatjuk. Felhívjuk a figyelmet a globális hidrometeorológiai monitoring rendszerek fontosságára, valamint a vízrajzi és meteorológiai közszolgáltatások összehangolt szemléletű kezelésének szükségességére. Ez vonatkozik az egyes fizikai változók megfigyelésére, ezek várható tér- és időbeli változásainak előrejelzésére, a klímapolitikák kialakítására – beleértve a kármérséklés és az alkalmazkodás problémaköreit.

Summary. In this paper, we review the most important components and flow directions of the water cycle. Water is one of the special compounds of the Earth system: it can exist in solid, liquid and gaseous states under the prevailing temperature and pressure conditions on Earth, so it can be found in all terrestrial spheres. It plays a fundamental role in maintaining life, thermodynamic processes on a global scale, and regulating the climate. In the Earth’s atmosphere, on average, only every ten-thousandth molecule is water, yet it plays a decisive role in shaping atmospheric energetic and dynamic processes and, in regulating the climate. Through evaporation, condensation, cloud and precipitation formation, and air movements, the atmosphere plays the most important role in the continuous cycle of water between natural water reservoirs. It is typical of the dynamics of atmospheric processes that the average residence time of water molecules in the atmosphere is approx. 10 days, compared to the durations estimated for the ice sheet (12 thousand years) and the oceans and seas (3 thousand years). Water vapor is the most important greenhouse compound in the atmosphere, responsible for approximately 60% of the total atmospheric greenhouse effect. The movement of water vapor is mainly determined by atmospheric circulation processes. The effects of present climate change have a decisive influence on all elements of the global water cycle: the sea level rises, the amount of water vapor that can be stored in the atmosphere increases, the spatial and temporal distribution of precipitation becomes more extreme. The global environmental changes attributable to natural and anthropogenic causes are largely linked to water and the variability of the global water cycle. Natural phenomena on a regional and local scale, which can also be associated with global changes, pose a serious risk to life and property protection in certain situations, can adversely affect the conditions of agricultural management and damage natural ecosystems. Results of relevant Hungarian measurements are also presented. Floods, droughts and atmospheric storms, which are often accompanied by intense rainfall events, are collectively responsible for a very significant part of natural damage events. We draw attention to the importance of global hydrometeorological monitoring systems, as well as the need for coordinated management of hydrographic and meteorological public services. This applies to the observation of individual physical variables, the prediction of their expected changes in space and time, the development of climate policies - including the issues of mitigation and adaptation.

Summary. As a consequence of climate change, extreme weather events will have a profound impact on water resources, environmental security and long-term social compatibility. This is particularly true in the Danube river basin countries. Declining water resources and increasing foreign water use due to climate change could pose a serious security challenge for Hungary in the future. This is because our water resources are significant, but also vulnerable, as more than 95 percent of the water in our watercourses comes from across the border. This case study summarises the floods in the DRB over the last two decades and provides a more detailed analysis of Hungary. It also assesses water-related risks as a domestic security issue, based on national and international literature.

Összefoglalás. A szélsőséges időjárási körülmények, mint az éghajlatváltozás következményei, negatívan hatnak a vízkészletekre, a környezet biztonságára és egyes közép-európai országok, mint például Magyarország, társadalmi viszonyaira is. A szélsőséges események, mint az árvizek és az aszályok fokozódása, jelentős hatással van a közgazdasági mutatókra is. Emellett a mindennapi életünk részévé váltak a korábban extrémnek minősített időjárási események, de negatívan hatnak a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, az iparra, valamint az épített környezetre és az infrastruktúrára is. Az éghajlatváltozás miatt csökkenő vízkészletek és a növekvő külföldi vízfelhasználás Magyarország számára komoly biztonságpolitikai kihívást jelenthet a jövőben. Ennek oka, hogy bár a hazai vízkészletek jelentősek, ugyanakkor nagyon sérülékenyek is, hiszen vízfolyásaink vízkészleteinek több mint 95 százaléka a határon túlról származik. Az alvízi helyzetből való kitettségünk magas, ezért a vízkészletek tekintetében függünk a felvízi országoktól. Különösen igaz ez vízhiány idején. A 19 országot érintő Duna-vízgyűjtő területe a világ „legnemzetközibb” vízgyűjtőjének tekinthető, így számos kihívás éri a területén fekvő országokat. Egymástól való függőségük jelentős, ezért különösen fontosak a vízgyűjtő szintű együttműködések. Ilyen például az EU Duna Régió Stratégiája, amely integrált keretet biztosít a nemzetek közötti együttműködés megerősítéséhez. Ennek keretében 12 prioritási területen, 115 millió embert fog össze és teszi számukra a környezetet biztonságosabbá azáltal, hogy a célkitűzések között szerepel többek között az árvízkockázat csökkentése, valamint a vízhiányból fakadó kihívások kezelése. Ezekre a kihívásokra csak együtt lehet hatékony választ adni, európai, illetve regionális szinten történő összefogás keretében. A vízzel és éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák közül Európában jelenleg az árvíz a legkockázatosabb esemény. Az elmúlt évszázadok során a Duna-medence országai számos katasztrofális árvízi eseményt szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a tanulmány ismerteti a Dunán az utóbbi két évtizedben levonult árvizek hatásait, különös tekintettel Magyarországra. Az elmúlt 20 év áradásai egyértelművé tették, hogy Magyarországon rendkívüli árvizekkel kell számolni a jövőben is. Hazánk szükségszerűen és helyesen ismerte fel az ár- és belvízi védekezés, valamint az árvízi kockázat csökkentésének belbiztonsági jelentőségét. Jelen cikk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalja a Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén felmerülő, az előzőekben említett vízgazdálkodási témakörökkel összefüggő biztonságpolitikai kihívásokat és kockázatokat.

Summary.

The flood protection embankments of Hungary and Europe face challenges. Previously unprecedented droughts and low-water periods in the rivers are experienced. As a consequence, the water balance of the dikes can alter and desiccate in the long term. The most staggering fissures appeared on dikes built from clays susceptible to volume change. The safety aspects of these fissures are not fully understood. The concerns raised depend on the crack’s spatial extent, the material of the dike and the environmental effects, such as heavy rains and floods. The General Directorate of Water Management ordered a comprehensive survey of dike pavement cracks in Hungary. It was a nationwide survey. Hungary has about 4,400 km of primary flood protection embankments, out of which 1,250 km are paved. There are a number of reasons why the pavement of an embankment can crack. The main intention of this paper is to classify the primary and secondary sources of pavement cracks on flood protection embankments. The main features of crack patterns related to clays with shrink-swell potential are identified.

Összefoglalás.

Magyarország és Európa árvízvédelmi töltései számos kihívással néznek szembe. Az egyik legjelentősebb az éghajlatváltozás következtében jelentkező szélsőséges időjárás. Az elmúlt évtizedek során az árvizeket gyakran hosszan tartó aszályok követték, a folyóink vízállása az aszályos nyarak során rekord alacsony értékeket mutat. A vízhiány következtében a gátak óhatatlanul kiszáradnak, burkolt vagy burkolatlan koronájuk megrepedezik.

Mintegy 4400 km elsődleges árvízvédelmi töltés található hazánkban, ebből 1250 km burkolt. Számos hatás idézhet elő töltésburkolat-repedéseket. Jelen cikk fő célja az árvízvédelmi töltések burkolatrepedései elsődleges és másodlagos forrásainak osztályozása, a köztük lévő kapcsolatok feltérképezése. A zsugorodási-duzzadási potenciállal rendelkező agyagokhoz kapcsolódó száradási repedésminták főbb jellemzőinek meghatározása. A felmérés fontos hozadéka, hogy a repedés geometriája és a töltés anyaga következtetni enged a repedés kialakulását előidéző folyamatokra.

2018-ban országos felmérés készült a burkolatrepedésekről az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából. Az árvízvédelmi töltésburkolat-repedés felmérése, a töltés és a burkolatrepedés geometriai tulajdonságai mellett az adott szakaszok rétegrendjét, töltésanyagát és a kialakuláshoz vezető folyamatokat is dokumentálták a felmérők. Az eredményeket, a levonható konklúziókat és a felmérés korlátait is tárgyaljuk.

A repedéseket hat jól elkülöníthető kategóriába sorolhatjuk irányultságuk alapján, ezeket a tanulmány részletezi. A kialakulásuk három legfőbb oka a töltéskonszolidáció, az aszály következtében létrejövő száradási (zsugorodási) repedések, és az árvízhez köthető károsodások. A Tisza és mellékfolyóinak repedezett töltései szinte kizárólag kötött talajból épültek, míg a Dunántúlon sokszor átmeneti vagy szemcsés talajt is használtak a töltés építéséhez.

A hosszirányú komponenssel, illetve a repedés két széle közötti magasságbeli különbséggel rendelkező károsodásokat zsugorodás okozhatta. A térfogatváltozó talajok és a hozzájuk köthető zsugorodási burkolatrepedések a Tisza és mellékfolyóira jellemzők.

A feltárt repedések biztonsági vonatkozásai nem teljesen ismertek. Ez függ a repedések térbeli kiterjedésétől, a töltés anyagától és a környezeti hatásoktól, mint például a heves esőzések, árvizek. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által rendelt felméréshez hasonló átfogó adatgyűjtést Európában még nem végeztek, Amerikában is csak az egyes államok megyéire terjedtek ki útburkolat-repedés felmérések. A jelentősebb repedések évenkénti felmérése célszerű lenne, hiszen információhoz jutnánk a terjedésükről. Hány évvel a töltés vagy a burkolat átadása után jelennek meg? Egy aszályos nyár után nő-e a repedések kiterjedése?