Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "életcélok" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban

The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
József Bognár
,
Zoltán Tánczos
, and
Csaba András Dézsi

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.

Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Open access

considerations . Health Psychology , 5 , 25 – 43 . 17. Martos T . ( 2008 ): Életcélok és esélyteremtés . In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Annamária V. Komlósi
,
Sándor Rózsa
,
Márk Bérdi
,
Éva Móricz
, and
Dóra Horváth

Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kul­tú­­rától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrin­zik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.

Restricted access

Az élet értelmességének mint a személyiség- és egészségpszichológia egyik fontos konstruktumának a kutatása hosszú időn át főként az értelem megélésére fókuszált, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta az értelem keresését. Tanulmányunkban áttekintjük azokat az elméleti és empirikus összefüggéseket, amelyek azt igazolják, hogy az értelem megélése és az értelem keresése egymástól jelentős mértékben független jelenségek. Bemutatjuk továbbá az Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ, Steger, Frazier és munkatársai, 2006) magyar adaptációját (MLQ-H). Négy minta összesen 1290 válaszadójának adatait elemezve azt találtuk, hogy az MLQ-H megbízhatósági mutatói (0,79 ≤ Cronbach-alfa ≤ 0,89), konstruktum- és konvergensvaliditása kiváló. Az élet értelmességének megélése az érzelmi labilitás kivételével pozitív kapcsolatban állt az ötfaktoros személyiségmodell vonásaival, a jóllét mutatóival és az intrinzik életcélok fontosságával, és negatívan jelezte előre az érzelmi labilitást és a negatív érzelmek gyakoriságát. Az értelem keresése előrejelezte a magasabb extroverziót, lelkiismeretességet, nyitottságot és az intrinzik életcélok magasabb prioritását, egyúttal azonban a magasabb érzelmi labilitást is. Eredményeink alapján az MLQ-H érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az élet értelmességéhez való szubjektív viszony többszempontú felmérésére. A talált összefüggések megerősítik továbbá az értelem megélésének pozitív jellegét, egyúttal pedig arra utalnak, hogy az értelem keresése kettős természetű folyamat, amely magában hordozza az elbizonytalanodás és a fejlődés lehetőségét is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Nagy
,
Mónika Csanád
,
Katalin Tóth
,
Szabolcs Máté
, and
József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access

A modern társadalomban a vallás jelentősen átalakult; nem csak a vallás intézményes háttere, hanem a hittartalmak, a valláshoz való viszonyulás, a vallásgyakorlás formái is. Míg korábban a vallás fogalma mindenki számára egyértelmű volt, manapság a hit, a spiritualitás és a vallásosság már nem fonódnak olyan szorosan össze. Serdülőkorban az egyéni életút és életcélok vonatkozásában, a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek integrálásában egyfajta útkeresés zajlik. Az identitáskeresés pedig szorosan összefügg a spirituális fejlődéssel. Tanulmányunk célja a vallásgyakorlás, a valláshoz való viszonyulás feltérképezése a szegedi középiskolás ifjúság körében, beleértve a vallási hovatartozást, a vallási aktivitást, a spirituális és vallási hittartalmak elfogadását, a vallás fontosságát életükben, valamint a spirituális jóllétet. Az elemzéshez a Szegedi Ifjúságkutatás 2010-es adatbázisát használtuk fel (N = 656). Saját mintánk vallási aktivitása nem tér el jelentősen sem az országos reprezentatív vizsgálatok eredményeitől, sem más hazai kutatások eredményeitől, ellenben jóval elmarad az amerikai fiatalok értékeitől. Klaszteranalízis segítségével a fiatalok négy csoportját sikerült elkülöníteni a valláshoz/spiritualitáshoz való viszonyulásuk alapján: vallást elutasító nem hívők; vallásra/spiritualitásra nyitottak; vallásos/spirituális hívők; misztika és vallás híján boldogulók – ezek nagyjából lefedik a Lambert által leírt csoportokat. A középiskolások vallásossága/spiritualitása tehát sokszínű, és összefügg lelki egészségükkel, egészség-magatartásukkal.

Restricted access

A tanulmány második része bemutatja a személyes célok felmérésének módszertani vonatkozásait: az eljárás során alkalmazható különféle értékelési lehetőségeket, valamint a megbízhatóság és érvényesség kérdéseit. A személyes célok felmérése többlépcsős folyamat, melynek segítségével komplex képet alkothatunk a személy életében jelenlévő célok tartalmáról, az azokhoz kapcsolódó kognitív és affektív értékelésekről. Az eljárást egy 512 főből álló minta adataival demonstrálom. A kérdőíves vizsgálat során felmértük a személyes tervek autonóm és kontrollált motivációjának mértékét (okozás észlelt helye, SHELDON, ELLIOT, 1999), valamint az intrinzik és extrinzik életcélok fontosságát (Rövidített Aspirációs Index). Az eredmények alapján igazolható volt mind az egyes eljárások megbízhatósága, mind konvergens és divergens validitásuk: a személyes tervek autonóm motivációja közepesen korrelált az intrinzik célok, a kontrollált motiváció pedig az extrinzik célok fontosságával. Az autonóm és intrinzik jellemzők továbbá pozitív, míg a kontrollált és extrinzik jellemzők negatív kapcsolatban álltak a pszichológiai jólléttel (élettel való elégedettség és az élet értelme). Az elvárásokkal ellentétben azonban az autonóm és intrinzik, valamint a kontrollált és extrinzik jellemzők interakciója nem jelezte előre a pszichológiai jóllét mértékét. Összességében mind az elméleti megfontolások, mind a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy a célok felmérése hasznos, megbízható és rugalmasan alkalmazható eszközt jelent mind a kutatás, mind a gyakorlat számára.

Restricted access

Serdülőkorban az egészségmagatartás és a protektív tényezők a prevenció kiemelt érdeklődési területét képezik. A leggyakrabban vizsgált egészségmagatartási formák serdülőkorban a dohányzás, alkoholfogyasztás (mint egészségkockázati magatartások), a fizikai aktivitás és a táplálkozáskontroll (mint egészségvédő magatartások). Jelen kutatásunk ezen egészségmagatartások és bizonyos protektív tényezők összefüggéseire összpontosít. Adatainkat 1977, IX-XII.-es erdélyi diáktól nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel, 2006 tavaszán. Az egészséggel kapcsolatos magatartási formák regresszióanalíziséből nyert adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészségvédő magatartás nem egyszerűen az egészségkockázati magatartásformák hiánya, hanem egészségtudatos döntés eredménye. A sportolás és a táplálkozáskontroll meghatározói a jövőorientáltság és az önszabályozott viselkedés, míg a szerfogyasztás legfontosabb prediktora az élet értelmébe vetett hit („életcélok és kapcsolatok” változó) hiánya volt. Az énhatékonyság sajátos helyzetére utal az, hogy mindkét egészségmagatartási típus esetében pozitív előjellel szerepelt az eredmények között. Kutatási eredményeink megerősítik a protektív pszichológiai hatások szerepét a fiatalok egészségtudatos viselkedésének kialakításában, illetve az egészségkockázati magatartásformák megelőzésében.

Restricted access

Elméleti háttér: A daganatos betegséggel küzdők és egészségesek életcéljait vizsgáló kutatások, melyek az Életcél Kérdőívet használták mérőeszközként, nem mutattak szignifikáns pontszámbeli különbséget a két csoport között. Ez érdekes eredmény, hiszen más betegségcsoportoknál kimutatható különbség az egészségesek és a betegek között. Cél: Kutatásunk célja a daganatos betegek és egészségesek jellemzőinek és attitűdjeinek feltárása volt az életcéllal és élet értelmével kapcsolatban, illetve, hogy tapasztalható-e különbség a két csoport válaszai között. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszerek: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérőeszközként (Komplex Strukturált Interjú Emlődaganatos Betegek Részére) 28 emlődaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a „lehorgonyzott-elmélet” (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: (1) Az emlődaganatos betegek és egészségesek életcéllal és élet értelmével kapcsolatos jellemzőinek statisztikai módszerekkel történő összehasonlítása nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között. (2) Eredményeinket az Aspirációs Index magyar mintán kapott eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy vizsgálati személyeink szinte egyáltalán nem említik az extrinzik életcélokat (pl. gazdagság, jó megjelenés, hírnév), míg az intrinzik életcélok közel 80%-át teszik ki a válaszoknak mind az egészséges, mind pedig a betegcsoportban. A válaszok ilyen eloszlása jelentősen különbözött az önkitöltős, Likert-skálájú kérdőív eredményeitől. Következtetések: (1) Mivel más betegségek esetén kimutatható eltérés az egészségesek és betegek között az életcél és élet értelme tekintetében, elképzelhető, hogy a daganatos betegek egyfajta specifikus megküzdési módként használják az életcéllal és élet értelmével kapcsolatos attitűdjeiket. (2) A hasonló jellemzőket eltérő módszerekkel feltáró kutatások jelentős eltéréseket mutathatnak.

Restricted access

Párkapcsolati mintázatok és kapcsolati elégedettség együtt élő pároknál: az Olson-modell ellenőrzése

Relationship patterns and relationship satisfaction among cohabiting couples: Verifying the Olson model

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Lakatos Csilla
,
Martos Júlia
,
Mányai Adrienn
, and
Martos Tamás

. Martos , T. ( 2010 ). Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban . Doktori értekezés . Budapest : Semmelweis Egyetem Martos , T. , Sallay , V. , Nagy , M

Open access