Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • "életesemények" x
Clear All
Authors: Gábor Szabó, Zsuzsa Szántó, Piroska Balog and Mária Kopp

leírása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8: 259−276. Szabó G. (2008): Az esélyteremtés szintjei − életesemények, stressz és egészségi állapot. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a

Restricted access

perceptions of patients: Is it how they look, how they talk, or is it just the doctor? Social Science & Medicine, 65 (3): 586–598. Szabó G., Rózsa S. (2006): Az életesemények hatása az életminőségre. In Kopp M., Kovács M.E. (szerk

Restricted access

Absztrakt

A pszichogén, nem epilepsziás roham a pszichiátria és neurológia határterületén lévő, nehezen behatárolható tünetegyüttes, amely tünetmintázatában hasonlít az epilepsziára, de azt nem epilepsziás aktivitás váltja ki. Jellemzően fiatal felnőttkorban alakul ki, a betegek körében a nők aránya jóval magasabb. A pszichogén, nem epilepsziás roham diagnosztikája elsősorban video-elektroencefalográfiás vizsgálattal történhet, amely az esetek 90%-ában a helyes diagnózis megállapításához vezethet. A kórképet mégis gyakran diagnosztizálják tévesen epilepsziának, és kezelik évekig ennek megfelelően, ami a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt nagy terhet ró. A kórkép etiológiájában – az anamnézisben szereplő traumatikus életesemények gyakorisága miatt – kiemelt szerepet tulajdonítanak a pszichológiai faktoroknak. Emellett a pszichogén nem epilepsziás roham kialakulásában neurobiológiai tényezők is közrejátszanak, amelyre a betegek egy részénél talált kognitív, strukturális és funkcionális agyi eltérések utalnak. A kezelés pszichoszociális – elsősorban kognitív viselkedésterápiás – intervenciókat és kiegészítő farmakoterápiát foglal magába. A tanulmányban a szerzők a pszichogén nem epilepsziás roham tünettanával, diagnosztikájával, etiológiájával és kezelésével kapcsolatos irodalmat és az újabb kutatási eredményeket tekintik át. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 767–775.

Open access

Napjainkban a peptikus fekélybetegség etiológiai tényezőinek a Helicobacter pylori fertőzést, illetve a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését tekintik. Ezek viszont nem magyarázzák teljes mértékben a fekélybetegség kialakulását, szakirodalmi adatok szerint pszichoszociális tényezők mint etiológiai faktorok szerepe hangsúlyozott. Jelen vizsgálatunk célja feltérképezni azokat a pszichoszociális változókat, amelyek szerepet játszanak a gyomor- és nyombélfekély kialakulásában és fennmaradásában, éspedig függőség, állandó vágy a szeretetre és gondoskodásra, negatív életesemények, depresszióra való hajlam, bizonytalan kötődési stílus, stressz és kedvezőtlen anyagi helyzet. Kérdőíves felmérést végeztünk fekélybetegek és nem fekélyes személyek körében. Eredményeink bizonyították, hogy jelen vizsgálati csoportjainkra vonatkoztatva a Helicobacter pylori fertőzés nem tekinthető az egyetlen fekélybetegség kiváltó oknak, hasonlóan az NSAID szedés sem. Pszichológiai változók szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában és fennmaradásában, főként a HP negatív betegek esetében. A fekélybetegek hajlamosak depresszióra, szeretettség-igényük nagymértékű, a negatív életeseményeket érzelmileg megterhelőbbnek érzékelik, anyagi helyzetüket kedvezőtlenebbnek ítélik meg és kevésbé jellemző körükben a feladatközpontú megküzdési mód.

Restricted access

Absztrakt

A hagyományos rizikótényezők mellett Magyarországon ma a depresszió és a negatív életesemények jelentős, szignifikáns kockázati tényezőt jelentenek a daganatos megbetegedésekben. Az onkopszichológia ezért egyre fontosabb. Ez a cikk most a hipnózis lehetőségeit adja hozzá ehhez a témához. A daganat diagnózisának közlésekor, valamint az invazív diagnosztikai és terápiás eljárások során fellépő traumatizáló hatásokat a módosult tudatállapotok szemszögéből mutatja be. Az agy működése a stressz során és hipnózisban hasonló módon változik meg, ami a betegek viselkedésében, fiziológiai és agyi képalkotó leleteiben is megmutatkozik. A transzállapotban a betegek elszakadnak a realitástól, nem a megszokott, felnőtt módon kommunikálnak. Hipnózisban nemcsak testi és lelki, hanem fontos és sajátos társas interakciók is lejátszódnak. A hipnotikus hatások támogatják és szinkronizálják az erőforrásokat, segítik a poszttraumás növekedést, kihatással vannak a hormonális- és az immunrendszerre, valamint a lelki állapotra. A stressz által okozott spontán módosult tudatállapotban a szuggesztiók iránti fogékonyság növekszik, ezért nemcsak a formális hipnózis, hanem a mindennapi rutin során alkalmazott szuggesztív kommunikáció is hatékony eszköz. A transzállapot létezése, idegélettani folyamatainak ismerete, és az abban alkalmazott sajátos nyelvezet használata a megterhelő lelki helyzetben, időzavarral küzdő orvosok számára is megkönnyíti a megértést és segíti az orvos-beteg együttműködést.

Restricted access

Pataki F. (2000) Életesemények és identitásképzés. Pszichológia, 20 , 331-366. Életesemények és identitásképzés. Pszichológia 20

Restricted access

Ehmann B. (2003) Elbeszélt traumatikus életesemények idöstruktúrája. Pszichoanalízis és narratívum címü mühelykonferencia. Pécs, március 12-13. Absztraktkötet 18. oldal Elbeszélt traumatikus életesemények idöstruktúrája

Restricted access

. [Stressz és életesemények. In: Perczel Forintos, D., Ajtay, Gy., Kiss, Zs. (szerk.): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában.] (Translated by Tringer, L., Veér, A.) Országos

Open access
Authors: Papp-Zipernovszky Orsolya, Kékesi Márk Zoltán and Jámbori Szilvia

, S. , Kő , N. , Krekó , K. , Unoka , Zs. , Ottmár , E. , Fecskó , E. , & Kulcsár , Zs. ( 2008 ). A hétköznapi stresszkeltő életesemények koncepciója és mérése: a Hétköznapi Életesemények Kérdőív hazai adaptációjának bemutatása

Restricted access

., Baji I. és mtsai: Depressziós tünetek és az életesemények összefüggésének vizsgálata általános iskolás populációban. Psych. Hung., 2006, 3 , 210–218. Baji I. Depressziós

Restricted access