Search Results
A. The main predictive factors of quality of life in chronic respiratory diseases. [Az életminőség kiemelkedő magyarázóváltozója krónikus légúti betegségekben.] Alkalmazott Pszichológia 2014; 14: 73
: 259–269. 15 Kollányi Zs, Imecs O. Health and life-quality. In: Kollányi Zs, Imecs O. The health – investment. [Egészség és életminőség. In: Kollányi Zs
Az ezredfordulónak az emberiségen áthullámzó emancipációs trendjeegyfelol a létezett szocializmus nyíltelidegenedettségével (a szabadságtól való megfosztottsággal), másfelol a torz globalizáció álcázottelidegenedettségével (a szabadság manipulatív lefokozásával és a konzum-idiotizmus tenyésztésével) szemben újabb kutatási horizontok felé tágítja látóterünket.Az emancipációs eszközértékek fényirányát követve eljutunk odáig, hogy az e szellemi és érzületi felszabadulást igénylo instrumental value-nak megfelelo célérték valószínuleg egy olyan sajátosan értelmezett „funkcionális életminoség”lehet, amilyenbe a Nobel-díjas Amartya Sen koncepciója szerint az elért javak mellett más természetu tartalmak is belefolynak: környezeti, szociális-szolidáris, politikai tényezok, pszichikai, sot etikai jellemzok is, tehát például az egészség testi és lelki tényezoi, sot a teljes képességi és készségi (motivációs) készlet, ahol az élettervek szerves kapcsolatban állnak a személy átfogóbb (a nemzeti közösségben gyökerezo) értékrendszerével. A társadalompolitika támadáspontjai így részben áthelyezodnek az értékkultivációcsaláderosítési, nevelési, tömegközlés-emancipálási, kultúrhorizont-tágítási feladatköreibe.Tanulmányunk adalék az életminoségnek, illetve az életminoség értékvonatkozásainak országosan reprezentatív feltérképezéséhez. Ám a „Subjective Well-Being”(SWB) általánosabb tematikájának hazai, saját empirikus anyaggal való feltöltését megelozoen egy „ráhangoló”alpontban megvizsgáljuk a hétköznapi emberek közötti szolidaritás életminoségre gyakorolt hatását is.
Állcsontnövekedési zavarokra specifikus életminőség-kérdőív magyar nyelvű adaptálása
Translation and validation of the Hungarian version of the Orthognathic Quality of Life Questionnaire
Cseh K, Szabó Gy, Marada Gy, et al. Oral health related quality of life: development and evaluation of two abbreviated Hungarian OHIP versions. [Szájegészség által meghatározott életminőség: két rövid magyar OHIP
A szégyen mediációs szerepe a stigma és az életminőség kapcsolatában coeliakiában szenvedő betegek körében.
A 8 tételes Stigmatizáció Krónikus Betegségekben Kérdőív magyar adaptálása
Shame mediates the relationship between stigma and quality of life among patients with coeliac disease.
The Hungarian adaptation of the Stigma Scale for Chronic Illness-8
Pszichoszom. 2013; 14: 167–199. [Hungarian] 30 Rigó A, Nagy D, Bíró M, et al. Quality of life in coeliac disease. [Életminőség lisztérzékenységben.] Alk Pszichol. 2014; 14: 117
Szabó, G., Kende, D., Marada, G., et al.: Quality of life and prosthodontics. [Életminőség és fogpótlástan.] Fogorv. Sz., 2006, 99 (3), 91–98. [Hungarian] 18
Sarcopenia és életminőség: a Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) kérdőív hiteles magyar fordítása
Sarcopenia and quality of life: the validated Hungarian translation of the Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) questionnaire
Absztrakt:
Bevezetés: A sarcopenia, vagy időskori izomerő- és izomtömeg-csökkenés, napjaink komoly népegészségtani problémája. A betegséggel járó csökkent fizikai teljesítőképesség miatt az érintettek életminősége bizonyíthatóan romlik. Az általános életminőséget mérő skálák, mint a Rand Corporation Short Form 36 (SF-36) vagy a European Quality of Life (EuroQoL-5D) kérdőív nem mérik, és így nem mutatják ki a sarcopenia – életminőségre kifejtett – speciális hatását. A Sarcopenia Quality of Life (SarQoL – sarcopenia és életminőség) az első kimondottan erre a betegségre vonatkozó kérdőív, amelyet nemrég abból a célból fejlesztettek ki, hogy átfogó képet nyújtson a 65 évesnél idősebb sarcopeniás személyek életminőségéről. Célkitűzés: Az eredeti SarQoL kérdőív magyar nyelvű, érvényes változatának kifejlesztése volt a célunk, annak fordítása, kultúrközi adaptációja és magyar nyelvi validálása révén. Módszer: A fordításhoz az ajánlott nemzetközi protokollt követtük, ennek öt lépése: két külön magyar fordítás, a két változat szintézise, visszafordítása angol nyelvre, az eredeti és a visszafordított változatok szakértői csoport általi összevetése, előtesztelés. A magyar nyersfordítást 20 különböző iskolázottságú és társadalmi hátterű vizsgált személy (10 klinikailag sarcopeniásként kórismézett és 10 nem sarcopeniás) töltötte ki. Minden személynél felmértük a kérdések érthetőségét, a válaszadáskor adódó esetleges nehézségeket. Eredmények: Az eredeti kérdőív szerzői által a fordításhoz előírt módszertan elvárásai szerint a végső változat az eredetivel mind tartalmilag, mind pontosságában megegyezett. A SarQoL kérdőívet kifejlesztő munkacsoport a magyar változatot közérthetőnek, feladatára alkalmasnak, hitelesnek találta. Következtetés: A klinikai jellemzők alapján kórismézett sarcopeniás személyek által kitöltött kérdőív a hazai tartalmi hitelesítést követően hasznos és szükséges életminőség-értékelő eszközként áll majd a sarcopeniás magyar betegek rendelkezésére. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1483–1486.
Absztrakt
Az elhízás az egészséggel kapcsolatos életminőség jelentős csökkenésével jár egyűtt. Mivel az életminőség javulása is az adott súlycsökkentő kezelés hatékonysági mutatójának tekinthető, az életminőség operacionalizálása kiemelt fontosságú. A vizsgálat fő célja az Elhízáshoz Való Alkalmazkodás Kérdőív rövidített változatának (Obesity Adjustment Survey — Short Form; OAS-SF; Butler, Vallis és mtsai, 1999) adaptálása és pszichometriai elemzése, valamint az elhízással kapcsolatos életminőség magyarázó változóinak vizsgálata volt.
Módszerek
Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a Szent Imre Kórház Lipidológiai Profilján zajló intézeti súlycsökkentő kezelés páciensei vettek részt (n = 339; 19% férfi). Átlagéletkor 50,2 év (SD = 13,47; terjedelem: 18–85). BMI-átlag 38,6 kg/m2 (SD = 7,58; terjedelem: 25,1–79,3). Mérőeszközök: OAS-SF, önbeszámolós antropometriai adatok, az egészségi állapot önmegítélése, a kezelt betegségek típusa és száma, CES-D Depresszió Skála, Rosenberg Önértékelési Skála, a Testforma Kérdőív rövidített 14 tételes változata, Elhízással Kapcsolatos Hiedelmek Skála.
Eredmények
A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá az OAS-SF egyfaktoros struktúráját (χ2 (170) = 538,5; p < 0,0001; CFI = 0,841; RMSEA = 0,080; RMSEA CI90 = 0,073–0,088). Az alternatív, hétfaktoros struktúra elfogadható adatokra való illeszkedést mutatott (χ2 (149) = 304,1; p < 0,0001; CFI = 0,933; RMSEA = 0,055; RMSEA CI90 = 0,047–0,064; Δχ2 = 234,4; ΔDF = 21; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jó (Cronbach-α: 0,89). A többváltozós modellben a súlyfelesleg mértéke, az egészségi állapot szubjektíve kedvezőtlenebb volta, a testtel való elégedetlenség, a testsúlykontroll költségeivel kapcsolatos hiedelmek, az elhízás társas és esztétikai következményeivel kapcsolatos hiedelmek és a depresszió magyarázó ereje emelkedett ki az elhízással kapcsolatos életminőség vonatkozásában.
Következtetés
A faktoriális szerkezet feltárása céljából szűkséges az OAS-SF további mintákon történő tesztelése. A konstruktumvaliditás vizsgálata is hátra van még. Megfontolandó a mérőeszköz 95 tételes változatának adaptálása is. Az életminőség magyarázó változóival kapcsolatos eredményeink intervenciós pontokra mutatnak rá.
Absztrakt:
Bevezetés: Az osteoarthrosis (az angol nevezéktanban osteoarthritis) mint a leggyakoribb ízületi megbetegedés kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír. Célkitűzés: A multimorbiditás hatásának vizsgálata a funkcionális és életminőségtesztekre generalizált osteoarthrosisban (GOA, kéz- és térdízületi osteoarthrosis együttes jelenléte) szenvedő nőkben. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatba az American College of Rheumatology (ACR) kritériumrendszere alapján klasszifikálható kéz- és térdízületi osteoarthrosisban szenvedő betegeket vontunk be. A kontrollcsoportba mozgásszervi szempontból panaszmentesek kerülhettek, akiknél klasszifikálható osteoarthrosis vagy gyulladásos reumatológiai betegség gyanúja nem merült fel. A multimorbiditást összegzett komorbiditásszámmal jellemeztük. A GOA-csoportban a funkciót Western Ontario and McMaster Universities Arthritis Index (WOMAC), a Cochin Hand Scale, Knee Injury and Osteoarthritis Outcome Score (KOOS) és a Health Assessment Questionnaire (HAQ) segítségével, míg az életminőséget mindkét csoportban EuroQol-5D Scale teszttel mértük. Elemeztük az összegzett komorbiditásszám, az életkor és a testtömegindex (BMI) közötti kapcsolatot. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai módszereket, kétmintás t-próbát és Pearson-féle korrelációs tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A vizsgálati csoportokba 200-200 résztvevőt vontunk be. Szignifikáns összefüggést mértünk mindkét vizsgálati csoportban a magasabb komorbiditásszám, a rosszabb életminőséget jelző EuroQol-5D-értékek, az idősebb életkor (korreláció a GOA-csoportban: 0,37, p<0,001, a kontrollcsoportban: 0,24, p<0,001) és a nagyobb BMI-érték között (korreláció a GOA-csoportban: 0,18, p: 0,01, a kontrollcsoportban: 0,45, p<0,001). Az összegzett komorbiditásszám emelkedése a GOA-csoportban negatív hatással volt a funkcióra és az életminőségre. Következtetés: Az idősebb életkor és a növekvő BMI-érték kifejezetten erős összefüggést mutatott a multimorbiditással mindkét vizsgálati csoportban. A kontrollcsoporthoz képest gyengébb kapcsolat igazolódott a BMI és az összegzett komorbiditásszám között osteoarthrosisos betegek esetében. További vizsgálat szükséges a GOA-csoportban feltételezhető eltérő összefüggések miatt. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1332–1340.
. Clin. Psychol. 2001 57 571 Novák M., Stauder A., Mucsi I.: Az életminőség
