Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "élettel szembeni pozitív attitűd" x
  • All content x
Clear All

Melvin Lerner nevéhez fuzodik az „igazságos világba vetett hit”hipotézise, melynek értelmében az emberek úgy vélik, hogy rendszerint mindenki azt kapja életében, amit megérdemel, illetve azt érdemli meg, amit kap. Számos korábbi vizsgálat igazolta, hogy ez a motívum szorosan összefügg a mentális egészséggel: általában minél erosebben él bennünk ez a nézet, annál inkább motiváltak vagyunk védelmére, s teszünk meg mindent annak érdekében, hogy szükség esetén az adaptív coping mechanizmusok muködésbe lépjenek. Ez a tanulmány serdülok szubjektív jóllétét vizsgálja abból a szempontból, hogy az igazságosság motívum, valamint a családban és a baráti kapcsolatban megtapasztalt igazságosság milyen módon és mértékben játszik szerepet a serdülok mentális egészségének biztosításában. A szubjektív jóllét különbözo komponenseit elemezve (élettel szembeni pozitív attitud; személyes problémák; szomatikus tünetek és reakciók; önértékelés; depresszív hangulat; az élet örömei) az eredmények egyértelmuen azt mutatták, hogy a különféle szocializációs közegekben átélt igazságosság és az igazságosság motívum jelentos hatótényezoket képviselnek a serdülok mentális egészségének biztosításában.

Restricted access

Jelen tanulmányban magyar egyetemi hallgatók pesszimizmus-szintjét vizsgáltuk. Szerettük volna megtudni, hogy a pesszimizmus a konformitás szintjén jellemző-e ránk vagy intrinzik módon, belülről fakadóan vagyunk ilyen pesszimisták. A tanulmányban bemutatott kutatás itthon és külföldön (Bécsben) tanuló magyar (90 fő, átlagéletkor: 23,3 év; szórás: 2,18 év) és hazánkban és saját országukban (Ausztriában) tanuló külföldi egyetemista diák (60 fő, átlagéletkor: 22,2 év; szórás: 2,32 év) optimizmusának szintjét és szubjektív jóllétét hasonlítja össze. Az optimizmus mérésére indirekt és direkt — önbeszámolós — módszert is alkalmaztunk. Indirekt úton értelmezésekben és tervezett viselkedésválasztásokban való megnyilvánulásként ragadtuk meg az optimizmust, általunk szerkesztett ’félig-üres’ történetek segítségével. Direkt módszerként a Berni Szubjektív Jóllét Kérdőív pozitív attitűdöt mérő skáláját alkalmaztuk. Eredményeink szerint a magyar diákok mind saját [F(1,148) = 77,36; p<0,001], mind idegen környezetben szignifikánsan pesszimistábbnak mutatkoztak külföldi társaiknál. A közvetett optimizmusra vonatkozó eredményekkel szemben a pozitív attitűdre és szubjektív jóllétre vonatkozó önbeszámolókat a vizsgálat kulturális közege befolyásolta: a külföldön tanuló magyarok pozitívabbnak ítélték meg mentális jóllétüket [F(3,146) = 13,77; p<0,001] és pozitívabb élettel szembeni attitűdökről számoltak be, mint itthon élő társaik [F(3,146) = 11,33; p<0,001].

Restricted access