Search Results

You are looking at 1 - 10 of 256 items for :

  • All content x
Clear All

A műemlékvédelem össztársadalmi szélességű, kulturális identitást is meghatározó témakör, ezért egyaránt érinti az ezzel foglalkozó szakemberek szűk körét és a széles közönséget. A két fél szemléletmódja és értékítélete egyre erősebben eltérő, és minél nagyobb a kettő közötti távolság, annál több politikai, gazdasági, jogi és egyéb érdek töltheti ki ezt a rést, gyengítve ezáltal a szakmai szerep hatékonyságát. A probléma gyökere — feltételezésem szerint — a nézőpontok eltérésében van, ezért a megoldás keresését is itt kell elkezdeni.

A gyakorló építész a szűken vett műemlékes szakma és a nagyközönség között köztes helyzetben áll. Ebben a helyzetben — a szűken vett szakma felől nézve amatőr státusban — feltehet olyan kérdéseket, amelyek szakmai oldalon evidenciák lehetnek, de a befogadó közönség számára nem kellően értelmezett, tehát nyitott témák. Idetartozhat például a szakmai alapfogalmak — érték, hitelesség, eredetiség — tisztázása és értelmezése. Ugyanakkor ez a pozíció — a befogadó közönség felől nézve hivatásosként — lehetőséget ad az eltérő nézőpontok, szemléletmódok megértésére és ezáltal közelítésére is, egyfajta mediációs kísérletre.

Restricted access

Az írás egyszerre leíró és normatív jellegű, azaz a kapitalizmusról mint alkotmányról beszél, s az arisztotelészi hagyománynak megfelelően úgy próbál tényszerű képet nyújtani róla, hogy annak normatív feltételeit is számba veszi. Amellett érvelek, hogy a kapitalizmus egyike a lehetséges és kívánatos jó alkotmányoknak, mert a jó _

Restricted access

A Társadalomkutatás hasábjain az előkészületben lévő Kulcsár–Varga-szerkesztésű Delphi-vitakötet pilot study léptékű „főpróbája” a szenior szerkesztő kutatói életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozza a vitaindítót. Erre első válaszként a jelen dolgozat szerzője reagál oly módon, hogy a Kulcsár-tanulmány fogalomtörténetileg előrehaladó perspektíváját megfordítva, a jelen globális válság tényéből visszafelé nyomozva keresi a modernizáció értékrendszeri vetületében megragadható, már eleve krízispotenciált rejtő elemeket. Több szerző idevágó tételeit vizsgálva sorakoztatja fel annak evidenciáit, hogy a modernizáció kétségtelen evolúciós vívmányai parazita mellékhatásaiként kezdettől fogva problematikus tényezők is érlelődtek a folyamat értékkontrolljában. Így egyfelől Hellemans nyomán kimutatja, hogy a hagyományos értékkonzervatív intézmények (pl. a katolikus egyház) kezdeti ellenállásával szemben a modernizáció néhány alapértéke a jövőben is iránymutató marad, miközben másfelől Daniel Bell és Habermas 70-es években folytatott modernizációs vitájából azt emeli ki, hogy a Bell által elítélt „konzumhedonizmusban” implikált bomlási prognózis reálisabbnak bizonyult, mint a Habermas által védett „modernizációs projekt” perspektívája. A két szerző mai nyilatkozatai ezt már vissza is igazolják. A Bell-vonallal összhangban Hofstede az amerikai értékrendszer rövid távú orientációját – a kínai par excellence hosszú távú ellentéteként – teszi alapjában felelőssé a globális krízisért. Wallerstein centrum-periféria elmélete is régi ellentmondásokból eredezteti a jelen krízist. Így a periféria skizofrén helyzetéből, miszerint ez a világgazdaságba való szervesülés előnyére csak emberi tőkéje rohamos amortizációjának árán pályázhat. Schulz emberitőke-modellje ehhez kapcsolhatóan irányítja a figyelmet a hazai férfimortalitás túlélést fenyegető trendjére. A tanulmány itt kapcsolódik Kulcsár vitaindítójának konklúziójához, miszerint a globalizált világ számunkra is élhető modernizációja a társadalom saját feltételei szerinti adaptálódása, együtt e feltételek folyamatos javításával . Így Kosáry Domokos figyelmeztetését követve elkerülhetjük a XX. században elkövetett hibapáros mai megfelelőit: az aktuális világpolitikai mozgástér figyelmen kívül hagyását, illetve a nagyhatalmak és multik „kegyének” való ön-kiszolgáltatásunkat.

Restricted access

Hármas tagolású írásom – amely 2009-es szociológiai-közgazdasági témájú munkám rövidített változata, s amely így a módszerek megbízhatóságát illetően szükségszerűen korlátozott – a mai magyar bio-élelmiszerpiac „főszereplőiről” ad körképet. Az első harmadban bio- és nem biotermékek árainak összehasonlítását végzem el két helyszínen annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az árszínvonal-különbségekről. Megállapítom, hogy az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek átlagosan drágábbak még a legdrágább termékeket összehasonlítva is, ám ezek árai a vizsgált főcsoportokban minden esetben kisebb eltérést mutatnak, mint a legolcsóbbaké. A nagy élelmiszer-áruházban a felső kategóriás termékek felára összességben már „csak” 20% körüli, és megnő azon konkrét termékek száma, amelyek e csoporton belül relatíve olcsóbbak. A második fő részben szemügyre veszem a 2008. évi biotematikájú rendezvényeket és a hasonló magazinokat, weboldalakat, amelyek elemzésével közelebb juthatunk a biofogyasztáshoz kötődő speciális – nemritkán, sőt alapvetően ellentmondásokat generáló – értékek meghatározásához. Az egészség, környezet, család és a hagyományok jól kitapintható fontossága mellett a modern fogyasztói lét örömeit sem vetik meg a szubkultúra tagjai, viszont az ezotériához fűződően nem sikerült kimutatnom különleges viszonyt. Legvégül az eladók szemszögéből járom körül a témát, egy speciális elosztási csatornát, a biotermékek on-line kereskedelmét elemezve: korlátozott eszközeimmel megpróbálom bebizonyítani az értékesítői oldal erős „behálózottságát”. A ténylegesen kontrollált bioélelmiszert előállító vagy azzal kereskedő személyek, cégek nagy része megjelenik a világhálón, s jellegzetesen vásárolni is lehet honlapjaikon – akár az ökopiacot, akár közvetlenül az internetet használjuk ennek alátámasztására.

Restricted access

A cikk az European Social Survey Európa 27 országában, országos reprezentatív mintákon 2008-ban elvégzett kérdőíves kutatás értékek választásával kapcsolatos adatai elemzésének eredményeire épül. Az elemzés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a huszonegyedik század Európájában az emberek értékválasztásainak mintái mutatnak-e összefüggést Európa három középkori régiójával, melyek létét Szűcs Jenő történeti elemzéssel kimutatta. Elemzésünk eredményei azt bizonyítják, hogy a feudalizmus szerkezeti mintái szerint fejlett egykori Nyugat-Európa, a fejletlen Kelet-Európa, valamint a két régió között elhelyezkedő Közép-Európa a mai európai társadalom kulturális térképén is megtalálható. A különbség csak annyi, hogy a XXI. században Észak-Európa vette át az egykori Nyugat-Európa vezető szerepét.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Emese Ujj, György Lukácsy, Sándor Molnár, Ágota Horel, Györgyi Gelybó, and Zsófia Bakacsi

tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos /y1-érték/ és kicserélődési aciditás /y2-érték

Open access
Társadalomkutatás
Authors: Károly Gast, Tamás Bodor, Jenő Hajdu, and Tamás Sághi

Fekete Judit: Politika - kríziskezelés - vállalkozás. A központi gazdaságirányításválságkezelői magatartása (1978-1987). Kairosz Kiadó, Budapest, 2002, 283 o.; Varga Károly: Értékek Fénykörében: 40 év értékkutatás és jelen országos érték- vizsgálat. Adalék egy új nemzetstratégia megalapozásához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 487 o.

Restricted access

2010 Hunyady Gy. (2012a). Demokrácia élmény, érték és felfogás 2010 politikai fordulata után. In Berkics M. és Hunyady Gy. (szerk

Restricted access

A tanulmány a latens fejlettség dimenzióit és típusait elemzi. Ezen érték történelmi kontextusba helyezésével világítja meg Magyarország latens fejlettségi állapotát, majd ennek alapján fogalmaz meg következtetéseket a döntéshozók számára. A szerző rámutat: a latens fejlettség a magyar gazdaság egyetlen komoly muníciója a félperiférikus „gettóból” való kitörésre a magasan fejlett szféra felé.

Restricted access

. 1894 Poór I.: Emlékbeszéd Flór Ferenc felett. Akad. Értek. Eggyenberger Kiadó, Budapest, 1873, 7

Restricted access