Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "értékrend" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány mélyinterjús technikával készült empirikus kutatásról számol be, amely húsz fiatal értelmiségi nő életútján keresztül igyekszik elemezni a nemekkel és nőiséggel kapcsolatos társadalmi elvárásokat és személyes tapasztalatokat. A kutatás hátteréül szolgáló szociális konstrukciós elmélet lehetővé teszi, hogy a biológiai különbségek tárgyalásán túllépve, a nőiség fogalmát a testbe, társadalomba és személyes élményekbe ágyazottan értelmezzük. Az interjúk tartalomelemzése során kiderül, hogy a női szerepekkel kapcsolatos ellentmondásos elvárások közül a csoport tagjainak egy része az egalitáriánus, míg mások a konzervatív szemlélettel azonosulnak, illetve megismerjük, hogy a kiválasztott értékrend harmonikusan vagy konfliktusosan épül-e be az életútba. Az így keletkezett négy csoport jellemzése annak megértéséhez igyekszik hozzájárulni, hogy jelen társadalmi változások milyen hatást gyakorolnak a személyes életutakra a nemi szerepek terén.The article summarizes the results of an empirical study conducted using the method of indepth interviews. Social expectations, as well as personal experiences of gender and femininity are analysed based on the life-routes of twenty young women. Social constructionist theories, providing the theoretical background of the study, enable us to understand the concept of femininity beyond biological differences, as it is embedded in the body, society, and personal experiences. From the content analysis of the interviews we see that part of the group identifies with an egalitarian viewpoint, while others identify with a conservative one in the context of the contradictory social expectations toward gender roles. Furthermore, we can perceive whether the chosen value system in incorporated in a harmonious or conflituous way into the life-route. The characterisation of the four groups that were gained as a result of the categorisation contributes to the understanding of the effects of societal changes on personal lives in the area of gender roles.

Restricted access

A tanulmány tárgya a magyar nők munkapiaci és családi helyzetének egymással összefüggésben történő, értékszempontú elemzése. Először elhelyezzük Magyarországot a világ értéktérképén, majd a munka és a családi élet történeti változásait követjük nyomon. A jelenlegi helyzet elemzéséhez elsősorban statisztikai adatokat használunk, valamint a világérték-kutatások adatbázisát, és idézünk számos magyar kutatási eredményt. A nők munkapiaci részvétele féloldalas emancipáció jegyeit viseli magán. Egyrészt a munkapiacon még mindig meglévő negatív diszkrimináció, másrészt a nőkkel szembeni ellentmondásos elvárások miatt. Bár a nők munkaattitűdjei szinte teljességgel azonosak a férfiakéval, és az általuk betöltött állások más felelősségi szintet, más rangot, más fizetést hoznak számukra, mégis a férfiakkal azonos szintű elégedettséget fejeznek ki munkájukkal kapcsolatban. Szintén ellentmondásos helyzetet tapasztalhatunk a családi élet kapcsán: a kinyilvánított tradicionális értékek és a tapasztalt tényadatok – házasságkötések, válások, vállalt gyermekek száma – között feszülő ellentétet.

Restricted access

A tanulmány Mikes Kelemen törökországi száműzetése alatt képzeletbeli nénjének írt leveleivel foglalkozik. Az életrajzi beszámolókat az életmód és a szabadidő-eltöltési formák szempontjából vizsgálja. Középpontba helyezi Mikesnek az egészségségről és a társas kapcsolatokról alkotott felfogását, s annak a vizsgálatát, hogy idegen társadalmi és kulturális körülmények között hogyan sikerült kialakítania egy tevékeny és hasznos életet. A tanulmány elemzi, hogy miként ötvözte Mikes a viszontagságos élete folyamán megismert különböző viselkedési formákat, hogyan alakította ki idő- és tevékenységrendszerét, valamint, életszervező értékeit szem előtt tartva hogyan törekedett személyes céljainak és a közösség érdekeinek összehangolására.

Restricted access

A cikk az European Social Survey Európa 27 országában, országos reprezentatív mintákon 2008-ban elvégzett kérdőíves kutatás értékek választásával kapcsolatos adatai elemzésének eredményeire épül. Az elemzés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a huszonegyedik század Európájában az emberek értékválasztásainak mintái mutatnak-e összefüggést Európa három középkori régiójával, melyek létét Szűcs Jenő történeti elemzéssel kimutatta. Elemzésünk eredményei azt bizonyítják, hogy a feudalizmus szerkezeti mintái szerint fejlett egykori Nyugat-Európa, a fejletlen Kelet-Európa, valamint a két régió között elhelyezkedő Közép-Európa a mai európai társadalom kulturális térképén is megtalálható. A különbség csak annyi, hogy a XXI. században Észak-Európa vette át az egykori Nyugat-Európa vezető szerepét.

Restricted access

Horváth , Á., Fürediné , K.A. & Fodor , M. (2005): Az értékrend hatása a táplálkozásra (The effect of values on nutrition). Hung. J. Fd, Nutr. Market., 2 ( 1–2 ), 69–76. Fodor M. Az

Restricted access

A serdülők egészségi állapotának vizsgálatában kiemelt szerepet kap az egészség önértékelése, amely összefügg az objektív egészségi állapottal, valamint a szubjektív jólléttel és az egészség mindhárom (testi, lelki, szociális) dimenziójával. Serdülőkorban a pszichoszociális dimenzió különösen nagy hangsúlyt kap. Tanulmányunk célja, hogy a serdülők egészségének önértékelését elemezze két lehetséges védőfaktor-csoporttal összefüggésben: egyrészt a szülői kapcsolat, a szülői társas támogatás, másrészt olyan egyéni pszichológiai jellemzők függvényében, mint az élettel való elégedettség és az optimizmus. Jelen vizsgálatunkat szegedi középiskolások (14–20 évesek, N = 881) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt az egészségi állapot önértékelésén túl az egyéni pszichológiai (élettel való elégedettség, optimizmus) és szülői védőfaktorok (szülői társas támogatás, szülői értékrend elfogadása) szerepének igazolására. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy azok a fiatalok, aki életükkel elégedettebbek és optimistábbak, jobbnak értékelik saját egészségüket. A szülőktől kapott társas támogatás, valamint a szülői értékrend elfogadása szintén jelentős védőfaktor. Nemek szerinti eltérés nem fordult elő a védőfaktorok erősségében. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált szülői és egyéni pszichológiai jellemzők jelentős védő hatást közvetítenek a serdülők egészségi állapota szempontjából. Eredményeink azt sugallják, hogy a prevenciós programokban a mentális egészség fejlesztése, az interperszonális készségek erősítése nélkülözhetetlen.

Restricted access

változásának okai és következményei Kórógyon [Causes and consequences of change in religious practice in Kórógy], in: BARTHA, Elek et al.(eds), Vallási Néprajz 6. Debrecen. NAGY, Olga 1991: Az egyház/vallás szerepe a népi értékrend

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Nagy, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access

Napjainkban a spiritualitás megváltozott és új értelmet nyert. Minden egyén életében jelen van a spiritualitás, a rítusok iránti igény. A kérdés csupán az, hogy ez hogyan mutatkozik meg a mindennapokban. A szekularizáció hatására a korábbi vallási dominancia háttérbe szorult, és új vallási mozgalmak jelentek meg, új vallási irányzatok alakultak ki. Célunk röviden áttekinteni, hogy mit is jelent a vallás a mai fiatalok számára, milyen lehetőségek közül tudnak választani. Továbbá bemutatni, hogy a vallásosság, mint az értékrend egyik szilárd alap, miként ad biztonságot és eligazodási pontokat az életben, valamint mindez hogyan hozható kapcsolatba az egészséges alkalmazkodással a családban. Vizsgálatunkban középiskolás fiatalok felekezeti megoszlását, vallásosságát és vallási aktivitását járjuk körül, kitüntetett figyelemmel a szociodemográfiai, társadalmi-gazdasági háttérre. Kísérletet teszünk a szülői értékek tisztelete, a szülői kontroll és támogatás összefüggéseinek feltárására a vallásosságra vonatkozóan.

Restricted access

Háttér

A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.

Célok

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.

Eredmények

A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.

Konklúzió

Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.

Restricted access