Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for :

  • "érvényesség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

Restricted access

A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői

Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire II (COPSOQ II)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Katalin Nistor
,
Szilvia Ádám
,
Zoltán Cserháti
,
Anita Szabó
,
Tünde Zakor
, and
Adrienne Stauder

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

Restricted access

Elméleti háttér: A McCullough, Emmons és Tsang (2002) által megalkotott Hála Kérdőív (Gratitude Questionnaire, GQ-6) a vonás-hálával foglalkozó pozitív pszichológiai kutatások gyakran alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Hála Kérdőív magyar fordítását (GQ-6-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen két keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (N = 577, férfi: 182, nő: 393). A GQ-6-H mellett szerepelt a kérdőívcsomagokban az Élettel való Elégedettség Skála, a Rosenberg Önértékelés Skála és az Élet Értelme Kérdőív magyar változatai is, valamint egy almintában rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: A Hála Kérdőív konfirmatív faktorelemzés alapján egyértelműen egydimenziós eszköznek bizonyult, melynek jók a megbízhatósági mutatói (Cronbach-alfa 0,75 és 0,79 között), és elfogadható az időbeli stabilitása is. A szociodemográfiai változók közül a nem és az iskolai végzettség szignifikáns előrejelző változónak bizonyult: a nők a férfiakhoz képest (béta = 0,201; p < 0,001), valamint a középfokú és a felsőfokú végzettségűek az alapfokúhoz képest erősebb hálaérzésről számoltak be (béta = 0,304 és 0,415; p < 0,01). A vonás-hála továbbá pozitívan jelezte előre az élettel való elégedettséget (béta = 0,230; p < 0,001), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a mértékétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján a Hála Kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható a hálára való képesség diszpozíciójának mérésére.

Restricted access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.

Restricted access

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.

Restricted access

Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/főiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan validált mérőeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban. Célkitűzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzőinek elemzése. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltős kérdőíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérő tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenőrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk. Eredmények: Az MBI-SS belső megbízhatósága igen jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). Az MBI-SS időbeli stabilitását mérő teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erős korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34–0,61; p≤0,003). Konklúzió: Az MBI-SS kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.

Restricted access

Az Észlelt Stressz Kérdőív járványspecifikus verziójának validálása

Validation of pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale

Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Hamvai
,
Ágoston Fáber
, and
Barna Konkolÿ Thege

Összefoglaló. Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID–19-járvány hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt is. Célkitűzés: Az Észlelt Stressz Kérdőív 10 tételes, járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év; 84,2% nő). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensű szerkezetét. A kérdőív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck Depresszió Kérdőív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz Kérdőív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála pontszámaival (r = –0,29; n = 1164; p<0,001). A nők esetében a PSS-PAN átlaga szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = –7,135; p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06; η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevők átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó kitöltőké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01; η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az életkorral (r = –0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a kérdőív belső megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála egykomponensű struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen erős és gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erősen befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz. Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötődő stressz mérésének megfelelő eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Summary. Introduction: A growing amount of evidence indicates that the COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of perceived stress. Objective: To develop and psychometrically investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN) that measures stress related to the pandemic. Method: Factor structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57 years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). Results: A one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41; n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164; p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = –0.29; n = 1164; p<0.001). Women’s PSS-PAN scores were significantly higher than men’s (t(1162) = –7.135; p<0.001) but this difference was trivial (Cohen’s d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 = 0.01). Lower middle class participants’ mean scores were significantly higher than those of middle-class respondents according to the post hoc test (F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN scores did not correlate significantly with age (r = –0.04; n = 1164; p = 0.13). Cronbach’s alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency. Discussion: The PSS-PAN has a single-component structure. Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly associated with gender, age, education level, or socioeconomic status. Conclusion: The PSS-PAN is a proper instrument to measure pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391–1396.

Open access

The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory

A Savoring Hiedelmek Kérdőív rövidített magyar változatának kidolgozása

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Henriett Nagy
,
Tímea Magyaródi
,
András Vargha
, and
Attila Oláh

Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population.

Elméleti háttér: A Savoring Hiedelmek Kérdőív (Savoring Beliefs Inventory, SBI) a pozitiv élmények élvezetével kapcsolatos hiedelmek széleskörűen használt mérőeszköze. Célkitűzés: Célunk a kérdőív egy rövid változatának kialakítása volt, amely megbízható és valid módon méri a savoring hiedelmeket, olyan körülmények között is, amikor a kérdőív hosszú változatának alkalmazása nem kivitelezhető vagy kényelmes . Módszerek: Két különálló mintán végeztünk keresztmetszeti kutatásokat, kényelmi mintavétel alkalmazásával. Az első minta résztvevői az eredeti 24 tételből álló SBI kérdőívet töltötték ki (n = 3.782, férfi: 274 fő, nő: 3.485 fő, nincs adat a nemre vonatkozóan: 23 fő, életkor: 18-tól 86-ig, átlag: 43,6 év, SD = 13,7 év). A második minta résztvevői a rövidített 10 tételből álló kérdőív tételeire válaszoltak (n = 825, férfi: 112 fő, nő: 713 fő, életkor 18-tól 100-ig, átlag: 41,4 év, SD = 11,1 év). Ebben a kutatásban további jóllét kérdőívek is felvételre kerültek, ami lehetővé tette a validitás tesztelését. Eredmények: Az eredményeink szerint az SBI kérdőív 10-tételből álló rövid verziója ugyanolyan jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti kérdőív. (Az eredeti kérdőív Cronbach-α értékei a következők: Várakozás: 0,86, A pillanat élvezete: 0,84, Emlékezés: 0,84; a rövid változat Cronbach-α értékei pedig: Várakozás: 0,85, A pillanat élvezete: 0,81, Emlékezés: 0,81. Az illeszkedési mutatók a 10 tételes verzió esetében is megerősítik a 3-faktoros struktúrát (RMSEA: 0,060; CI90: 0,049; pClose: 0,07; CFI: 0,966; TLI: 0,952; SRMR: 0,027). Következtetések: Eredményeink támogatják a rövid verzió érvényességét is. Következtetés: A Rövid Savoring Hiedelmek kérdőív rövid változata megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, ezért alkalmazható a jövőbeli magyar nyelvű kutatásokban.

Open access

Elméleti háttér: A Hendrick (1988) által kidolgozott Kapcsolati Elégedettség Skálát (Relationship Assessment Scale, RAS) gyakran, változatos kutatási területeken alkalmazzák a párkapcsolati elégedettség mérésére. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát (RAS-H) és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzés 270 házas-, illetve együtt élő pár (átlagéletkor férfiaknál 39,8 ± 10,5, nőknél 37,6 ± 9,9 év) keresztmetszeti, kérdőíves adatfelvételén alapul. A részletes szociodemográfiai adatok és a RAS-H felvétele mellett a válaszadó párok kitöltötték az Élettel való Elégedettség Skálát (SWLS-H), a Rosenberg Önértékelés Skálát (RSES-H), az Élet Értelme Kérdőívet (MLQ-H) és mértük a szubjektív egészségi állapotot is. Eredmények: A mérőeszköz hét tétele a konfirmatív faktorelemzés alapján mindkét nemnél egy faktorba tartozik, az így képzett skála belső konzisztenciája (Cronbach-alfa férfiaknál = 0,843, nőknél = 0,897) és teszt—reteszt megbízhatósága (r = 0,90) kiváló. A kapcsolati elégedettség mértéke nagyrészt független volt a szociodemográfiai jellemzőktől, viszont mindkét nemnél pozitívan függött össze a szexuális elégedettséggel (r = 0,425 és 0,492), illetve a lelki egészség más mutatóival, így az élettel való elégedettséggel, az élet értelmességével és az önértékeléssel (r = 0,207 és 0,470 között), nőknél pedig az élettel való elégedettség többi jellemzőktől — így az élet értelmességétől és az önértékeléstől — független prediktorának is bizonyult (béta = 0,294). Következtetések: A RAS-H az elemzések alapján a párkapcsolati elégedettség megbízható és érvényes mérőeszköze.

Restricted access