Search Results

You are looking at 1 - 10 of 130 items for :

  • "érzelmek" x
  • All content x
Clear All

. 6. Fülöp Éva ( 2008 ): Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben . In: Erős F. (szerk.), Megismerés, reprezentáció, értelmezés, 10 éves a PTE Pszichológiai

Restricted access

Absztrakt

A gátlási mechanizmusok alapvetően fontosak a pszichofiziológiai folyamatok minden szintjén, így a kognitív funkciókat tekintve is. Általánosan elfogadott, hogy ennek hatékonysága csökken az életkorral, nem ismert azonban, hogy érzelmi folyamatok miként befolyásolják ezt az összefüggést. Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy található-e kapcsolat a gátlási funkciók, az életkor és az érzelmi folyamatok szabályozása között. Fiatal és idős személyeknek negatív, pozitív vagy semleges valenciájú szavakat mutattunk be, melyekre az instrukció szerint motoros válasszal kellett (GO helyzet), vagy éppen nem volt szabad (NOGO helyzet) reagálniuk. A viselkedéses mutatókon túl a szóingerekkel kiváltott potenciálokat, illetve az azoknak megfelelő EEG-szakaszt elemeztük hagyományos módszerekkel, valamint a nemlineáris-lineáris szinkronizáció kvantifikálására alkalmas szinkronizációs valószínűség számításával a delta és theta frekvenciasávokban. Meghatároztuk e szakasz ún. hálózatjellemzőit is. Megállapítottuk, hogy a GO válaszhelyzet idősekben is hatékonyan provokál szinkronizációs folyamatokat ezekben a frekvenciasávokban, melyek nem elsősorban az ingerek valenciájával hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb amplitúdójú N2 komponenst a fiatalokban a negatív érzelmi töltésű inger váltotta ki a NOGO helyzetben. Ez arra utal, hogy a válaszgátlásban fontos folyamatok az averzív ingerekre aktiválódnak legnagyobb mértékben, mely hatás fiatalokban kifejezettebb. A kiváltó ingertől függetlenül magasabb szinkronizációt tapasztaltunk afiatal korcsoportban, mely magyarázható a fiatalokban hatékonyabb interneuronalis kapcsolatokkal.

Restricted access

Absztrakt:

A cardiovascularis egészség szempontjából a negatív érzelmek közül a depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség és az ellenségesség szerepét vizsgálták a leggyakrabban. A depresszió tünetei közül elsősorban a szomatikus tünetek, a szorongást illetően pedig elsősorban a generalizált szorongás és a pánik hozható összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel. Myocardialis infarctuson átesett betegek interjúit elemezve azt találták, hogy vitális kimerültség előzi meg az infarktust, vagyis a fáradtság, az energiahiány, az ingerlékenység és egy általános demoralizáció együttese. A vitális kimerültség bizonyítottan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, és mindkét nemnél a szívbetegségek egyik legerősebb rizikófaktora. Az ellenségességet illetően a kutatások azt mutatták, hogy a harag elfojtása, valamint a harag destruktív kifejezése (mások hibáztatása) mutatott szoros összefüggést a szív- és érrendszeri betegségekkel. Az is igazolást nyert, hogy az ok-okozati összefüggés a negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek között kétirányú, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek megléte is hozzájárul a negatív érzelmek fokozódásához, és mindkét betegségcsoportban az alacsony szívritmus-variabilitás játssza a főszerepet. A tanulmány az Európai Irányelvek (2016) által a negatív érzelmek vizsgálatára javasolt kérdéssort is bemutatja. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2005–2010.

Open access

Absztrakt

Az érzelmek detektálása, megkülönböztetése és felismerése alapvető társas képességeink egyike, mely a perceptuális rendszerek érésével, valamint a gyarapodó szociális tapasztalatokkal párhuzamosan fejlődik. A jelen tanulmány célja összefoglalást nyújtani az érzelemfeldolgozó képesség csecsemőkori kialakulásának elméleti hátteréről, vizsgálati módszereiről, valamint a konkrét életkorhoz köthető kutatási eredményekről az első életév során.

Az érzelemkifejezések először feltehetően multimodális ingerként válnak felismerhetővé, később pedig már önmagában akusztikus vagy vizuális modalitásban is elkülöníthetők a csecsemők számára. Viselkedési és pszichofiziológiai vizsgálati módszerek segítségével megállapítható, hogy a csecsemők 3–4 hónapos korra kezdik differenciálni a vidám, meglepett, szomorú, félelemteli és haragos érzelemkifejezéseket, melyek közül először a vidám arcokat preferálják, majd kb. 7 hónapos kortól kiemelkedő jelentősége van a félelemnek és a haragnak. Az eredmények általánosíthatóságát azonban a módszerek sokfélesége valamelyest korlátozza.

A fejlődés során az érzelmek reprezentációjára jelentős hatással vannak a saját tapasztalatok, azaz a csecsemő korábban diszkriminálja a környezetében gyakrabban előforduló érzelmeket. Az uralkodó keresztmetszeti kutatások mellett pontosabban feltárhatóvá válna a csecsemők érzelemdiszkriminációs képességének fejlődése, ha a vizsgálatok longitudinális keretben, természetesebb dinamikus ingereket alkalmaznának, valamint figyelembe vennék az egyéni, biológiai meghatározottságot, illetve a specifikus affektív környezetet is.

Restricted access

Bodor P. (1997/98) Az érzelmek társas természetéről: fejlődéstani vázlat. Magyar Pszichológiai Szemle , (37), 5-6 , 489-500. Az érzelmek társas természetéről: fejlődéstani vázlat. Magyar

Restricted access

. Daradics J. ( 2013 ). Az érzelmi intelligencia, az érzelmek iránti igény és a megismerés iránti igény összefüggései . Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Debrecen [Diplomadolgozat

Restricted access

Absztrakt

Az érzelmek – mikro- és makroszintű – gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai a pszichológusok és a közgazdászok közös érdeklődésére tarthatnak számot. Az egyik ilyen érzelem, amely komoly befolyással lehet az emberi motivációra és ezáltal a gazdasági viselkedésre, az irigység. Ez az érzelem magyarázatot adhat olyan makroökonómiai változásokra is, mint a fejlődés (illetve annak elmaradása), illetőleg az egyéni, vállalati és nemzetgazdasági hatékonyság csökkenése. Atanulmány a jelenlegi magyar gazdasági és üzleti szereplők empirikus vizsgálatával kiegészítve rávilágít az irigység lehetséges mikro- és makrogazdasági hatásaira.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

Canter és Youngs (2009; Youngs és Canter, 2012) munkásságára támaszkodva a bűnözők kriminális identitásának és emocionális élményének kapcsolatát kívántuk feltárni vizsgálatunkban.

Módszer

Youngs és Canter (2012) interjúmódszerét alkalmaztuk kutatásunk során, melynek eredményeként kimutattuk a magyar bűnelkövetők mintájában is azt a négy narratívatípust (Bosszúálló, Profi, Tragikus hős, Áldozat), amelyet a szerzők leírtak (vö. Boros, Kovács, Zs., Patyi, Szucsáki és Kovács, K., 2017). Kiegészítettük a típusok jellemzését a bűncselekmény-narratíva, a kriminális előtörténet és demográfiai adatok alapján. Megvizsgáltuk a négy narratívatípus érzelmi szerveződését. Az érzelmi kérdőív kvantitatív elemzését és a narratívumok tartalomelemzését végeztük el.

Eredmények

A bűncselekmény közben átélt érzelmi élményről való utólagos beszámolóban az érzelmek a hatalom dimenziója mentén szerveződnek. A Profik esetében kevesebb negatív érzelem jelenik meg, mint a többi három típusnál. Az életnarratívum megkonstruálása az elvárt jellegzetességek szerint alakult, a Profik a redemptív, pozitívba hajló, a Bosszúállók a kontaminációs, negatívba hajló narratívaszerveződést mutatták, míg az Áldozatok elhárító jelleggel a negatív eseményeket ignoráló, kizárólag a pozitív eseményekre fókuszáló történetszövést preferálták.

Következtetések

A bűnelkövetők narratívaszerveződésében jól azonosíthatók az identitás-konstruálás érzelmi vetületei, amelyek segítségünkre lehetnek a társadalmi visszailleszkedési programok megtervezésében.

Restricted access

Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan.

Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel.

Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is.

Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality).

Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets).

Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found.

Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.

Open access

Absztrakt:

A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.

Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.

A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.

Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.

Open access