Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "érzelmi állapot" x
Clear All
Authors: Ágnes Vincze, Andrea Megyeri, Antónia Losonczi, Éva Pintér, Zsolt Nagy and Judit Demeter

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségnek jelentést adó reprezentációs keret azonosítása alapvető ahhoz, hogy megértsük a betegek eltérő viselkedését; csoportos felmérése azonban számos kihívást tartogat. Megbízható, betegségspecifikus mérőeszközök hiányában a betegségreprezentációról a betegségnarratíva központi metaforája mentén is képet kaphatunk. Célkitűzés: Pilotvizsgálatunk célja lyphomával élő betegek betegségnarratíváinak feldolgozása, az ezekben fellelhető metaforák csoportosítása, illetve annak felmérése, hogy az egyes metaforák megjelenése mellett milyen érzelmi állapot azonosítható. Módszer: Kvalitatív adatgyűjtésünk félig strukturált interjúhelyzetben történt. A metaforák, illetve más értelemadó keret megjelenését és csoportosítását 2 független megítélő végezte. A betegek emellett 10 fokú vizuális-analóg skálán értékelték azt, hogy a beszámolójuk mennyire volt érzelmi szempontból felkavaró. Statisztikai analízis: A kvantifikált adatokat egyszempontos varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények: Vizsgálatunkban 27 lymphomával élő beteg vett részt. A beszámolók 40,7%-ában volt metafora azonosítható, amelyből 29,6% „harc”, 11,1% „út” metafora kategóriába sorolható. A „harc” metafora mellett olyan mértékben jelentek meg intenzív érzelmek, mint abban az esetben, amikor a személy számára nem volt előhívható semmilyen értelemadó keret, amire a helyzete értelmezésében támaszkodhatna. Következtetések: A vizsgált lyphomás betegeknél a daganatos betegségekben jellemző metaforák jelentek meg. A „harc”-cal kapcsolatos metaforák a biológiai működés leírásában is alapvetők, meghatározzák a közgondolkodást. Krónikus betegségekben a „harc”-os metaforák a betegséggel való szembesülés kezdeti időszakát követően kevésbé kidolgozott betegségreprezentációra utalhatnak, ami intenzívebb érzelmi állapottal jár. Vizsgálatunk megerősíti a feltevést, miszerint a reprezentáció befolyásolásával lehetőség nyílhat a betegséggel együtt járó érzelmi állapot módosítására. A fogalomkör meghatározott betegcsoporton belüli pontosabb megértése elvezethet specifikus, betegségreprezentációt mérő eszköz kidolgozásához.

Open access

Régen megfigyelt jelenség, hogy érzelmek hatására megváltozik a beszélő hangja, beszédének jellege. Ebben a kutatásban az önéletrajzi emlékezés módszerét és zenét használtunk negatív és pozitív érzelmek kiváltására. A kísérleti személyek vidám, semleges és szomorú érzelmi töltetű történeteket meséltek magukról, és az általuk elmondottakból fél-félperces szakaszokat fonetikai elemzésnek vetettünk alá a Praat-program segítségével. Azt vizsgáltuk, hogy az érzelem hatására hogyan változnak a beszéd olyan paraméterei, mint a néma szünetek átlagos hosszúsága, a szünetek aránya a beszédben, az artikulációs tempó, az alaphangmagasság é__

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

Restricted access

Absztrakt

A csecsemők érzelemszabályozó kapacitását és megküzdési mechanizmusait, valamint az anyai viselkedést 4 és 9 hónapos korban a mérsékelten stresszkeltő, módosított Tronick-féle „fapofa” helyzetben 115 anya–csecsemő párnál vizsgáltuk. Az anyai és gyermeki viselkedést saját kódrendszerünk alapján az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével öt dimenzió mentén folyamatosan rögzítettük (tekintet iránya, vokalizáció, érzelmi állapot, mozgásos aktivitás, tükrözési viselkedés).

A 4 és 9 hónapos korú csecsemők mennyiségileg és minőségileg eltérő módon reagáltak a szituációra. A csecsemők 9 hónaposan több interaktív és semleges típusú vokalizációt, valamint tárgymanipulációt mutattak. Az anyai kommunikáció szüneteiben (fapofa epizódok) a 9 hónapos csecsemők többet néztek az anyjuktól eltérő irányba. A hangban, mozgásban és komplex formában jelentkező tükrözési viselkedés szinte kizárólag 9 hónapos korban volt megfigyelhető. Megerősítve korábbi kutatási eredményeket azt tapasztaltuk, hogy a 9 hónapos csecsemők változatosabb eszköztárral rendelkeznek a stresszel való megküzdésben. Az anyák viselkedése is eltért a csecsemők életkora szerint. A csecsemők 9 hónapos korában kevesebb pozitív, több semleges érzelmet mutattak. A mozgásban, hangban és a több modalitásban jelentkező tükrözési viselkedés a 9 hónapos, míg az arckifejezésbeli tükrözés a 4 hónapos csecsemők irányába jellemzőbb.

A csecsemőket az interakciós epizódokban megfigyelt megküzdési viselkedésmintázat alapján mindkét életkorban hasonló csoportokba (semleges, sírós, anyafókuszú) sorolhattuk. A csecsemőklaszterek között a helyzetben megfigyelhető viselkedési különbségek markánsabbak voltak, mint az életkorok közt.

A csecsemő negatív érzelmeinek szabályozására a két életkorban hasonló anyai stratégiák (pozitív, semleges-pozitív, semleges, visszahúzódó) jelentek meg, amelyek eltérő hatékonyságot mutattak.

Restricted access
Authors: Réka Bodnár, Klára Holics, Rita Ujhelyi, László Kádár, Lajos Kovács, Katalin Bolbás, Gyöngyi Székely, Kálmán Gyurkovits, Enikő Sólyom and Ágnes Mészáros

Bevezetés: A cystás fibrosis progresszív genetikai betegség, amely korlátozhatja a betegek mindennapi életét, befolyásolja életminőségüket. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai cystás fibrosisban szenvedő betegek életminőségének felmérését. Módszer: Az életminőség értékelésére betegségspecifikus kérdőív (The Cystic Fibrosis Questionnaire – Revised) magyar nyelvre validált változatát alkalmazták. A betegség súlyossági állapotát Shwachman–Kulczycki-pontszám segítségével határozták meg. Spirometriai vizsgálat is történt. Eredmények: A vizsgálatban 59 beteg (átlagéletkor 14,03±4,8 év) vett részt öt magyarországi centrumból. A 8–13 éves korosztályban a gyermekek és szüleik válaszai között a következő korrelációkat állapították meg: fizikai aktivitás = 0,77 (p<0,001); érzelmi állapot = 0,07 (p<0,001); étkezési zavarok = 0,51 (p<0,001); kezelés terhe = 0,21 (p<0,001); testkép = 0,54 (p<0,001); légúti tünetek = 0,49 (p<0,001); emésztési tünetek = 0,40 (p<0,001). Következtetések: A gyermekkori életminőség felmérése során a gyermekek és szüleik véleménye szorosan megegyezett azokban a dimenziókban, amelyek a fizikális területre vonatkoztak, azonban a pszichoszociális doménekben lényeges különbségek voltak mérhetők. Cystás fibrosisos gyermekek életminőség-vizsgálata során mind a gyermekek, mind a szülők véleményének figyelembevétele ajánlott. Orv. Hetil., 2013, 154, 784–791.

Open access