Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Az étel adverz reakciók gyakorisága egyre nő; a felnőtt populáció 10–20%-a tapasztal ilyen jellegű panaszokat, melyeket a legtöbbször ételallergiának hisznek, annak ellenére, hogy a nem immunmediált ételintoleranciák és az egyéb szerveket érintő (például gasztroenterológiai) kórfolyamatok nagyobb eséllyel okozzák ezeket. Célkitűzés: Célunk volt, hogy részleteiben megismerjük az étel adverz reakciókkal jelentkező felnőtt betegcsoportot és az ételallergiának vélt tünetek, tünetegyüttesek valós hátterét. Emellett, a kérdéskör kapcsán, az interdiszciplinaritás tükrében szeretnénk hangsúlyozni a differenciáldiagnosztika és a társszakmákkal történő együttműködés jelentőségét. Módszer: 406 felnőtt (>18) beteg allergodermatológiai vizsgálatára került sor élelmiszerekhez kapcsolódó tünetek felmérése, azonosítása és elkülönítése céljából. A páciensek változatos tünetekkel jelentkeztek, melyek mindegyikét „ételallergia” jeleként azonosították. Alapos anamnézisfelvétel és orvosi vizsgálat után, amennyiben indokoltnak bizonyult, specifikus-IgE-tesztek elvégzése történt. Szükség esetén a pácienseket társszakmák képviselőihez irányítottuk a kivizsgálás komplettálásához. Eredmények: 307 (75,6%) nő és 99 (24,4%) férfi vizsgálatára került sor. A betegcsoport átlagéletkora 43,6 év volt. A leggyakoribb objektivizálható bőrgyógyászati diagnózis az urticaria (44,1%) volt. Releváns IgE-mediált ételallergiát a 406 eset közül 6 betegnél (1,5%) tudtunk igazolni. Oralisallergia-szindrómát 35 (8,6%) esetben diagnosztizáltunk. Biogénamin-intolerancia 50,2%-ban, valamint egyéb társbetegségek (gasztroenterológiai: 62,1%, krónikus gyulladás: 22,2%) merültek fel provokáló faktorként a tünetek hátterében. A betegek által szedett és étkezéssel egyidejűleg bevett gyógyszerek mellékhatásait azonosítottuk 20 esetben. Következtetés: Adataink szerint a betegek által ételekhez kötött reakciók hátterében a biogénamin-intolerancia nagyon gyakori, viszont az ételallergiák száma túlbecsült. Az egészségügyben dolgozók és a betegek felé is fontos hangsúlyozni az adverz ételreakciók mögött meghúzódó változatos kóroktant. A differenciáció alapja mindig alapos anamnézisfelvétel, orvosi vizsgálat és személyre szabott kivizsgálás kell, hogy legyen. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1042–1049.

Open access

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

Az evészavarok gyakoriságuknál fogva a pszichiátriai érdeklődés előterébe kerültek. Az utóbbi évtizedben több új forma is megjelent, amelyben az evés és a testkép megváltozása központi tünet. Ezek egyike az orthorexia nervosa, amelyet Bratman írt le 1997-ben. Ez a zavar a legújabb obszesszió az étkezéssel kapcsolatban, mely egészséges(nek tartott) táplálékok kényszeres felhasználását jelenti, azaz egészségesétel-függőségről van szó. Ebben az esetben az étel minősége az obszesszív jelenségek tárgya. A betegek speciális érzelmeket társítanak az ételekhez. Hevesebb érzelmek esetén – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre. Az áttekintés az új típusú evészavart mutatja be két rövid esetismertetéssel.

Restricted access

Összefoglaló. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések igen gyakoriak, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az enyhe, gyorsan múló gastrointestinalis tünetekkel a betegek nem fordulnak orvoshoz, vagy nem történik diagnosztikus vizsgálat. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az USA-ban évente 6 lakosból 1 esik át élelmiszer okozta tüneteken. Az ételintoxikációk során a baktérium által termelt toxinok okozzák a tüneteket, közülük a leggyakoribb a Clostridium perfringens, a Staphylococcus aureus és a Bacillus cereus okozta, élelmiszer-eredetű intoxikáció. A nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt élelmiszerekben – beleértve a S. aureus által szennyezett anyatejet – ezen baktériumok életképesek maradnak, elszaporodnak, és toxint termelhetnek, illetve toxinjaik megőrzik megbetegítőképességüket. Az étel elfogyasztása után 3–12 órával hányást, hasmenést okoznak. A tünetek többnyire 24 órán belül megszűnnek. A Clostridium botulinum súlyos neurológiai tünetei miatt emelkedik ki a többi toxikoinfekció sorából. C. botulinum okozta tünetekre felnőtteknél házi készítésű konzervek és húskészítmények elfogyasztása után jelentkező gastrointestinalis vagy neurológiai tünetek esetén kell gondolnunk. A Clostridioides difficile szintén a toxinjai révén okoz súlyos, életveszélyes megbetegedést, továbbá az esetek 20–30%-ában számolnunk kell az infekció relapsusával. Növekvő gyakorisága miatt ismernünk érdemes a laboratóriumi és klinikai diagnosztika részleteit és a legmodernebb kezelési lehetőségeket, úgymint megfelelő mintavétel, mintatárolás és -szállítás, tenyésztés, toxinkimutatás, helyes tüneti kezelés, antibiotikumkombinációk, széklettranszplantáció és monoklonálisantitest-kezelés. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019–2028.

Summary. Foodborne diseases are quite common, however, accurate data are not available because patients do not visit doctors with mild, rapidly resolving symptoms and diagnostic tests are not performed. The Centers of Disease Control and Prevention (CDC) estimates that, in the USA, 1 in 6 citizens gets food poisoning yearly. Symptoms of intoxication are due to the toxins produced by bacteria, mostly by Clostridium perfringens, Staphylococcus aureus and Bacillus cereus. These bacteria can survive in not properly stored or heated food, including S. aureus contaminated breastmilk. They can multiply and produce toxins causing intoxications. The gastrointestinal symptoms start 3–12 hours after consumption of the contaminated food and resolve in 24 hours. Clostridium botulinum causes severe neurological symptoms that should be suspected after consumption of home-made cans, smoked hams and sausages. The disease caused by Clostridioides difficile is not a foodborne one, but C. difficile causes severe infection via its toxins. Another problem is that C. difficile infection recurs in 20–30% of cases. Due to the increasing incidence of foodborne diseases, it is worth to learn the precise clinical and laboratory diagnostic algorithms including sampling, storage and transportation of samples, cultivation of bacteria and differential diagnosis of these diseases, furthermore the most up-to-date symptomatic and causative treatment options like antibiotic combinations, stool transplantation and monoclonal antibodies. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019–2028.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mária Mátyus
,
István Horváth
,
János Fehér
,
Róbert Farkas
,
Veronika Wolf
,
Rita Galántai
,
Andrea Kis
, and
András Gachályi

Munkánk célja a Guardien Angel (GA, azaz Őrangyal) pezsgőpor véralkoholszintet befolyásoló hatásának vizsgálata volt egészséges önkénteseken. Az összeállított protokoll szerint két méréssorozatot készítettünk, amelynek során (modellezve egy családi vagy társadalmi összejövetel étkezési, ivási szokásait) 70 g tiszta szesznek megfelelő alkoholmennyiséget kellett a vizsgált személyeknek elfogyasztani egy bőséges étkezéssel párosítva. A vizsgálatban részt vevők először nem kaptak GA pezsgőport az étel-ital mellé, míg a második sorozatban közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt és étkezés közben 1-1 tasak, vízben oldott granulátumot ittak meg. Az önkontrollos kísérleti körülmények között végzett vizsgálat során az önkéntesektől óránként, összesen ötször vettünk vért véralkohol-meghatározás céljából. A méréseket gőztérből vett mintavételezéssel, szilárd fázisú mikroextrakciós (SPME) módszerrel, GC-MS eljárással végeztük el. A sorozatmérések eredményei alapján megállapítható, hogy a véralkoholszint a két tasak granulátum elfogyasztása után jóval alacsonyabb volt a pezsgőpor nélküli alkoholfogyasztáshoz képest. A GA pezsgőpor hatására a vizsgálat második órájától kezdve mindenkinek jelentősen csökkent a véralkoholszintje. Ez az eredmény arra utal, hogy a GA pezsgőpor véralkoholszintet csökkentő képességét az egészséges személyek egyéni metabolizmusa csak kismértékben befolyásolta. Az eddigi eredményeink alapján érdemes további vizsgálatokat végezni annak eldöntésére, hogy a GA pezsgőpor hatásmechanizmusában az alkohol felszívódásának vagy/és az alkohol metabolizmusának befolyásolása játszik-e szerepet.

Open access

Az életmód (fokozott kalóriabevitel, fizikai inaktivitás) jelentős szerepet játszik a súlyfelesleg kialakulásában. Az evési magatartás feltárása és megértése elősegíti a megfelelő táplálkozási prevenciós programok kidolgozását az elhízás világjárványának kontextusában. Vizsgálatunk célja az evési magatartás három aspektusának (kognitív korlátozás, kontrollálatlan evés, érzelmi evés) és korrelátumainak (tápláltsági állapot, ételpreferencia, fizikai aktivitás, szorongás, testképpel való elégedetlenség) felmérése volt főiskolai hallgatónők (n = 295) körében. Alkalmazott mérőeszközök: Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ-R21), Testi Attitűdök Tesztje, Vonásszorongás skála, Testgyakorlás: A változás stádiumai (rövidített forma), valamint a különböző étel- és italfajták fogyasztási gyakoriságára vonatkozó kérdéssor. Az eredmények szerint a testtömeg-index növekedése az evés tudatos korlátozására való törekvés fokozódásával jár együtt. E kapcsolatban a test méretével való elégedetlenség jelentős közvetítő szerepet játszik. A testsúly kontrollálására irányuló evési magatartás kapcsolatot mutat az egészségmagatartás egy további aspektusával, a fizikai aktivitással is. A rendszeres testedzést végzők szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a kognitív korlátozás skálán, mint az e tekintetben inaktívnak mondhatók. A vonásszorongás pozitív irányú kapcsolatot mutat a maladaptív evési magatartásokkal, úgymint a kontrollálatlan, illetve az érzelmi evéssel. Az érzelmi evés részleges közvetítő szerepet játszik a vonásszorongás és a kontrollálatlan evés közötti kapcsolat alakulásában. A különböző evési magatartások és egyes ételek preferenciái csak gyenge kapcsolatot mutatnak, az összefüggések azonban a várt iránynak megfelelően alakulnak: a kognitív korlátozás az energiában gazdag ételek kerülésével, a kontrollálatlan evés és az érzelmi evés viszont ezzel ellentétben az energiadús ételek preferenciájával jár együtt. Az evési magatartás korrelátumainak megértése hozzájárul az egészségtudatos táplálkozást és a testsúlyrendezést elősegítő programok kidolgozásához.

Restricted access

Egy büntetlenül maradt gyermekbántalmazás tanulságai

Lessons of an unpunished child abuse

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Simon
,
Miklós Angyal
,
Katalin Dérczy
, and
Veronika Heckmann

Magyarországon évente kb. 2000–2500, fizikailag bántalmazott gyermek kerül a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe, a felderítetlen esetek száma azonban ennek a többszöröse is lehet. A testi sérüléssel vagy súlyos elhanyagolással járó eseteket gyakran az egészségügyi szolgáltatók látják elsőként, illetve sokszor egyedüliként. Az egészségügyi dolgozók jelzési hajlandósága kicsi, jelentési kötelezettségüknek gyakran nem tesznek eleget. Esetbemutatásunkkal – a jelentési kötelezettség elmulasztásának következményein túl – a jelzés prevenciós szerepére szeretnénk felhívni a figyelmet. A másfél éves leánygyermeket nevelőanyja vitte a helyi fogorvosi rendelőbe eszméletlen állapotban, étel félrenyelésére hivatkozva. A gyermeknél állapotromlást követően újraélesztés vált szükségessé, azután kórházi felvételre került sor. Ápolása alatt a gyermek végig agyhalálnak megfelelő állapotban volt. Felvételekor kétoldali homloktáji és többszörös mellkasi haematomát rögzítettek, a CT-vizsgálat agyödémát, valamint kétszeres koponyacsonttörést írt le. A gyermek az ápolása 6. napján elhunyt. Az esetnek a hatóság felé történő jelzése sem a gyermek ellátása során, sem a halál bekövetkeztekor nem történt meg. A kórboncolás során a két, különböző keletkezési idejű koponyacsonttörés mellett kemény burok alatti vérzés igazolódott. Az esetet követően 9 évvel történt meg a bejelentés a hatóság felé. A nyomozás megállapította, hogy a kislány halálához idegen kezű fejsérülés vezetett, melyet a nevelőszülők kiskorú fiúgyermeke okozott, aki azonban az elkövetéskori életkora miatt nem volt büntethető. A nevelőanya tekintetében felmerülő bűncselekmény az eljárás idejére elévült, így a nevelőanya büntetőjogi felelősségre vonása is elmaradt. Az eset rávilágít arra, hogy más szakterületeken is szükséges lenne az igazságügyi orvostani ismeretek erősítése, a legideálisabb megoldást azonban kétségtelenül a klinikai igazságügyi orvostannak a hazai klinikai gyakorlatba történő bevezetése jelenthetné. Orv Hetil. 2024; 165(14): 553–559.

Open access

Az Egységes Diétás Rendszer története és változásai a mai magyar kórházakban

History of the Unified Dietetic System and its changes in today’s Hungarian hospitals

Orvosi Hetilap
Authors:
Ervin Czékmán
,
Éva Csajbókné Csobod
,
Erzsébet Pálfi
,
Márta Veresné Bálint
, and
Katalin Tátrai-Németh

patients. [Ételallergia? Intolerancia? – Étel adverz reakciók vizsgálata 406 felnőtt betegen.] Orv Hetil. 2020; 161: 1042–1049. [Hungarian] 8 Solymosi D

Open access

Rácz, Endre - Etel Takács 1987. Kis magyar nyelvtan [A concise grammar of Hungarian]. Gondolat, Budapest. Kis magyar nyelvtan [A concise grammar of Hungarian

Full access

kérdését; „az étel mint totem és tabu” című rész az étel és az étkezés potenciálisan közösségépítő szerepét taglalja, míg a fejezet az egészséges táplálkozás spektrumának szélső pontjaként értelmezhető orthorexia nervosa tárgyalásával zárul. A hatodik

Open access