Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • "évjárat hatása" x
Clear All

Összefoglalás

Három különböző FAO csoportba tartozó szegedi kukorica hibridet (Sarolta FAO 200, Csanád FAO 300 és Kenéz FAO 400) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérletben 3 évben (2007–2009) értékeltük a vetésidő, a genotípus és az évjárat hatását a kukorica hibridek termésére és a kukoricaszem minőségi paramétereire (keményítő-, fehérje-, olajtartalom).

A vizsgálatok eredményei alapján az évjárat hatása (P<0,001) a legjelentősebb. Befolyásolja a termés (P<0,001) mennyiségét, a kukoricaszem fehérje-, (P<0,05) keményítő- (P<0,01) és olajtartalmát (P<0,001). A hibridek között a minőségi paramétereket, illetve a termést tekintve szignifikáns eltérések voltak. A vetésidő a termést (P<0,01) és a keményítőtartalmat (P<0,001) befolyásolta szignifikánsan, a fehérje- és olajtartalomra nem volt hatással.

Az egymást követő kísérleti évek vizsgálatának varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a szemtermés fehérje- és olajtartalma aszályos években (2007, 2009) jelentősen nagyobb volt, mint a kedvező időjárású 2008-ban.

Mind a száraz, mind a csapadékos években az optimális vetésidő (április 24.) bizonyult legjobbnak a keményítő-, a fehérje és az olajtartalom tekintetében.

A Sarolta és a Csanád hibridek nagyobb keményítő, a Kenéz hibrid nagyobb fehérje- és olajtartalommal rendelkezett.

A kukorica hibridek termése a vizsgált három évben eltérően alakult. A három hibrid átlagában 2007-ben 6,633 t/ha, 2008-ban 8,498 t/ha és 2009-ben 12,161 t/ha átlagtermést értünk el, amely a három évet tekintve 5,528 t/ha-os termésingadozást jelentett.

A kukorica termésmennyiségének alakulásában az optimális vetésidő megválasztása – különösen száraz években – döntő jelentőségű a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásban.

A vizsgált hibridek közül mindhárom évben a Kenéz hibrid adta a legnagyobb termést.

A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítő-, fehérje- és olajhozamot a szemtermés mennyisége határozta meg.

Restricted access

Összefoglalás

Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredményeiről számolunk be.

1. Négy éven át (1976–1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísérletet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m2) juttattuk ki.

A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet.

A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellátottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szemben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) – a műtrágyahatás csapadékviszonytól való függősége miatt – lényegesen növelte az évjárat hatását.

A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette.

2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005–2009) termésadatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gazdaságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O hatóanyag dózisok jelentették (öt év átlagában a hektáronkénti 140 kg nitrogén dózis esetében 10,2 t/ha, a 210 kg nitrogén dózisnál ugyancsak 10,2 t/ha termést takaríthattunk be). A talajvizsgálati eredmények viszont arra utalnak, hogy ezen műtrágyakezelés parcelláin 1979-től 2006-ig eltelt időszakban az altalaj P2O5 készletének mérsékelt, a K2O tartalmának jelentős mennyiségű csökkenése következett be.

Az adatok értékelése azt is bizonyítja, hogy műtrágya nélkül, vagy kevés nitrogén műtrágya használata esetén a búza elővetemény a kukoricához viszonyítva jelentős mennyiségű termésnövekedést (megbízhatóan 1,9 t/ha) eredményezett. A műtrágyázott parcellák termésadatai azt igazolják, hogy még a jó vízellátottságú talajon is jelentős évhatással kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a szórásadatok szerint a műtrágyázással jelentősen csökkentettük az évenkénti termésingadozást.

A beltartalmi vizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a N-dózis növelésére nem nagy értékekkel, de következetesen csökkent (a kontrollhoz viszonyítva 1–3 relatív százalékkal) a szem keményítőtartalma. Ezzel szemben a vizsgált három év átlagában a nitrogén dózis növelése következetesen és nagy értékekkel (a kontrollhoz viszonyítva 10–23 relatív százalékkal) növelte a kukoricaszem nyers fehérje százalékát.

A talajvizsgálati eredmények szerint műtrágya nélküli termesztéssel, vagy kevés műtrágya használata esetén a talajunk tápanyag készletét zsaroljuk. A túlzó mennyiségű nitrogén műtrágya (280 kg/ha N-hatóanyag) használatával viszont az altalajunkat -NO3 nitrogénnel szennyezhetjük. Végső következtetésként azt állapíthattuk meg, hogy a talajvizsgálati eredményeken alapuló szakszerű műtrágyázással a környezetünket nem szennyezzük.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Zsolt Szentpétery, Márton Jolánkai and Gergely Szöllősi

Tanács L. — Matuz J. — Kovács K. — Gerő L. (1994): A NPK műtrágyázás és évjárat hatása a búzafajták valirográfos minőségére. Növénytermelés, 43. 3. 195–203. Gerő L. A NPK műtrágyázás

Restricted access

és Talajtan 1995 44 18 30 Berzsenyi, Z. (1993): A N-műtrágyázás és az évjárat hatása a

Restricted access

175 180 Lökös Tóth, K. (1999): Az évjárat hatása a hagyományos és a DH eredetű búzapopulációk termésstabilitására. Növénytermelés. 48:3, 261–268. p

Restricted access

Pepó P.: 2004. Az évjárat hatása az őszi búza termésmennyiségére tartamkísérletben (Effect of year on the yield of winter wheat in long-term experiments)— Növénytermelés. 53.4. 339–351 pp Pepó P

Restricted access

. Integrációs feladatok a hazai növénytermesztésben 2002 Pepó P.: 2004. Az évjárat hatása az őszi búza termésmennyiségére

Restricted access

Matuz, J., Véha, A., Markovics, E. 1999: Az évjárat hatása a szegedi őszibúza-fajták alveográfos minőségére. (Effect of crop-year on the alveograph values of winter wheat varieties from Szeged.) Növénytermelés , 48 , 115

Restricted access

ISO 5530/4-1983: Wheat flour — Physical characteristics of doughs — Part 4.: Determination of rheological properties using an alveograph. Matuz, J., Véha, A., Markovics, E. 1999. Az évjárat hatása a szegedi

Restricted access

-Methode in Mühlenbetrieb. Vortrag auf der Tagung für Müllerei. Technologia in Detmold. Tanács et al. (1994): A NPK műtrágyázás és évjárat hatása a búzafajták valorigráfos minőségre. Növénytermelés. 43

Restricted access