Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for :

  • "önértékelés" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: Az asthma bronchiale a szakirodalom alapján a szomatikus és a pszichés tényezők összefonódásával jellemezhető. Lényeges, hogy ezen betegcsoport egészségmagatartására releváns hatással lehet a szociális deficiteket kompenzáló virtuális világ. Célkitűzés: Célunk, hogy azonosítsunk olyan faktorokat, amelyeknek köszönhetően a jövőbeli intervenciók hatékonyabbá tehetik a betegellátást. Vizsgálni kívánjuk a közösségimédia- és internethasználatot, az önértékelést és a kötődéssel összefüggő szociodemográfiai tényezőket. Módszer: A vizsgálathoz az általunk magyarra adaptált Facebook Használati Kérdőívet, a Problémás Internethasználat Kérdőívet, a Rosenberg Önbecsülés Skálát és egy szociodemográfiai kérdőívet alkalmaztunk. A kutatásba 10 és 18 év közötti, 175 fő, asthma bronchialéban szenvedő gyermeket vontunk be (92 fiú, 83 lány). Eredmények: A Facebook használata elterjedtebb a lányok, a bölcsődébe járt, illetve a nem szoptatott gyermekek, mint a fiúk, a bölcsődébe nem járt, illetve a szoptatott gyermekek körében (p<0,01). Az internethasználatra ezek a tényezők nem gyakoroltak szignifikáns befolyást. Már az 1–7 napig tartó szoptatás is kötődést megerősítő hatással bír, ami megmutatkozik a kisebb mértékű közösségimédia-használatban, összevetve a nem szoptatott gyermekek értékeivel (p<0,01). Közepes erősségű, negatív kapcsolatot találtunk a Facebook-használat és a gyermekek száma a családban (ρ = –0,400; p<0,01), illetve az önértékelés és a Facebook-használat között (ρ = –0,475; p<0,01). A lakóhely nagysága és a Facebook-használat közepes erősségű, pozitív korrelációval jellemezhető (ρ = 0,492; p<0,01). Következtetések: A kötődési hiányokkal jellemezhető asthmás fiatalok valószínűbben használják a szociális visszacsatolásokat (feedbackeket) fokozottan nyújtó közösségi médiát önértékelésük és szociometriai státuszuk kompenzálására, főképpen a lányok. Védőfaktorként az élő, személyes kapcsolatok meglétét, valamint a korai életévekbeli anya–gyermek kapcsolatot emelhetjük ki. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1971–1980.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A dadogás témakörével összefüggő analitikus és rendszerszemléleti elméleteket számba véve szükségessé vált azok aktualizálása. Célkitűzés: A vizsgálat célja, hogy rámutasson olyan összefüggésekre, amelyek a frusztrált megkapaszkodás ösztönéből eredeztethetők, ám jelenünkre új kontextusba helyezhetők. Módszer: 48 dadogó személynél két kérdőívet alkalmaztunk. A Rosenberg-féle Önértékelési Skála a gyermekek magukról alkotott képét, a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála szorongásuk mértékét mutatja meg. Az első kitöltés során magukra vonatkoztatva, a második során egy hétköznapi, ép beszédű emberre gondolva kellett kitölteniük azokat. Eredmények: Beigazolódott az a hipotézis, amely szignifikáns szerepet tulajdonít a dadogók önértékelésében a beszédzavaruknak. Eszerint szorongásuk szignifikáns fokát teszi ki a deficitjük. Nem várt eredmény, hogy a lányok a fiúkhoz közel hasonló szorongásszintet tulajdonítanak az ép beszédű embereknek, valamint a másokra vonatkoztatott önértékelésszintben sincs szignifikáns különbség közöttük. Következtetések: Az evolúciós pszichológia tézise szerint a nők mint családösszetartók számára fontosabb a beszéd adekvát használata. Mindez eredményezheti, hogy a dadogásra kardinális mértékű hátráltató tényezőként tekintenek. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 825–829.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Noha a szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichés megbetegedés, sokszor nem kerül felismerésre. Legfontosabb jellemzői az alacsony önértékelés, a magas szintű önkritika és félelem mások negatív megítélésétől. Nagyfokú komorbiditást mutat a hangulatzavarokkal, az alkoholfogyasztással és az evészavarokkal. Célkitűzés: A nemzetközileg legismertebb mérőeszköz, a Félelem a negatív megítéléstől (FÉLNE) skála hazai adaptálása, belső és külső validitásvizsgálata. Módszer: Résztvevők: 255 szorongásos, illetve hangulatzavarral diagnosztizált páciens töltötte ki a kérdőíveket. Mérőeszközök: „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív 30, 12 és 8 itemes változat, Rosenberg Önértékelési Skála, Beck Szorongás Leltár, Szociális Kogníció kérdőív. Eredmények: Mindhárom FÉLNE kérdőív erős belső validitással rendelkezik (α>0,83); az alacsony önértékeléssel, a negatív szociális kogníciókkal és az általános szorongással közepesen erős összefüggést mutat. A legrövidebb kérdőív a FÉLNE-8 validitása bizonyult a legerősebbnek a szociális fóbia elkülönítésére más pszichés megbetegedésektől. Következtetések: A FÉLNE-8 alkalmazása elősegítheti a számos betegség hátterét jelentő szociális szorongás gyors felismerését, a páciensek adekvát pszichoterápiás ellátás felé irányítását az egészségügyi ellátás bármely szintjén. Orv Hetil. 2017; 158(22): 843–850.

Open access

—498. V. Komlósi, A. (2007). Napjaink önértékelés-kutatásainak áttekintése: önértékelés és/vagy önelfogadás. In Zs. Demetrovics, Gy. Kökönyei, & A. Oláh (szerk.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig: Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére

Restricted access

facebook okozta párkapcsolati féltékenység az önértékelés, a szorongás és a kötődési stílusok tükrében . Alkalmazott Pszichológia , 14 ( 1 ), 149 - 161 . Ryff , C.D. , & Keyes , C.L.M. ( 1995 ). The structure of psychological well-being revisited

Open access

intervenciók iránti nyitottságra magyar várandósok körében. Egészségfejlesztés , 5—6: 33—40. Bödecs T., Horváth B., Szilágyi E., Diffelné N.M., Sándor J. (megjelenés alatt): A szorongás, a depresszió, az önértékelés és a

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A tanulmány a gyakorlati egészségértés innovatív mérésének eredményét mutatja be nemzetközi kontextusban. Célkitűzés: Bemutatni a magyar társadalom egészségértését és nemzetközi összehasonlításban elfoglalt helyét. Módszer: A gyakorlati egészségértést az Átlagos Tápérték Teszttel (Newest Vital Sign test) mértük 2015 májusában és júniusában, az Eurobarometer módszertani standardjai szerint, a 16 éves vagy idősebb lakosság 1008 fővel lekérdezett magyarországi országos reprezentatív mintáján. A minta jól reprezentálja a magyarországi 16 éves vagy idősebb lakosságot nem, életkor, régió, továbbá településméret szerint. Eredmények: Az Átlagos Tápérték Teszt alapján a magyar társadalom tagjai kiemelkedően jó gyakorlati egészségértéssel rendelkeznek. Az eredmény ellentmondásban áll az önbevallással mért gyakorlati egészségértéssel, mivel az kifejezetten alacsony egészségértést mutat. Következtetések: Mivel az önbevalláson alapuló egészségértés alacsony mértékét úgy interpretálhatjuk, hogy a válaszadóknak nincs napi rutinjuk képességeik gyakorlati alkalmazásában, szükség lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmüket azon információkra, amelyeket fontos ellenőrizniük élelmiszerek megvásárlásakor, továbbá arra, miként alkalmazzák az ott olvasottakat a gyakorlati döntések meghozatalában. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 2002–2006.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önértékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A legeredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók.

Következtetések

Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halogatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.

Open access

— fittség — prevenció: gondolatok az orvosok szerepéről az epidemiológia oldaláról. Budapesti Népegészségügy, 34 (3), 241—247. Kiss, P. (2008). Önértékelés, elégedettség és identitás. In A versenyképesség egyéni, társadalmi

Restricted access

the affective states of others . Personality and Individual Differences , 47 ( 1 ), 58 – 63 . Perczel-Forintos , D. , & Kresznerits , Sz. ( 2017 ). Szociális szorongás és önértékelés: a „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai

Open access