Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "önfejlesztő versengés" x
Clear All
Pszichológia
Authors: Gábor Orosz, Miriam Ivett Jánvári and János Salamon

Absztrakt

Az iskolai csalás szakirodalma a versengést egy olyan jelenségként tárgyalja, amely egyértelműen pozitív kapcsolatban áll a diákok tisztességtelen viselkedésével. A korábbi felfogással (Anderman és Murdock, 2007) részben szembehelyezkedve kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy differenciálni lehessen a versengésnek az iskolai csalásban játszott szerepét. Ennek érdekében külön megvizsgáltuk az önfejlesztő- és hiperversengéssel kapcsolatos attitűdök (Ryckman és mtsai, 1990, 1996) önbevalláson alapuló iskolai csalás gyakoriságára kifejtett hatását. Az egyetemista és főiskolás (N = 230, F = 84; kor (M) = 21,5 év, SD = 2,44) mintán kapott eredmények azt mutatják, hogy az önfejlesztő versengés dimenziója nem áll összefüggésben a csalással, viszont a hiperversengés skálán elért pontszám gyenge pozitív összefüggést mutat az iskolai csalás gyakoriságával. Azonban tekintetbe véve egyéb változókat, mint például a csalás iránti attitűdök, a hiperversengésnek kis hatása van az iskolai tisztességtelen viselkedés gyakoriságára. Az eredmények alapján az iskolai csalás vizsgálata során érdemes a versengéssel kapcsolatos egyéni tényezőket differenciálni, és szemben a korábbi eredményekkel – legalábbis a magyar felsőoktatás kontextusában – nem érdemes ezeknek a faktoroknak a szerepét felnagyítani.

Restricted access

Korábbi kutatások megmutatták, hogy versengő helyzetben a nagyobb jutalom megnövekedett fiziológiai arousallal jár. Mégis kevés tanulmány érintette a jutalmazás hatását a tesztoszteron (T) szintre, annak ellenére, hogy ez a hormon érzékenyen reagál a versengő helyzetekre és státuszváltozásokra. A jelen kutatás versengő helyzetben vizsgálta a nyáltesztoszteron és fiziológiai arousal (szívritmus, szívritmusvariabilitás) változásait fiatal felnőtt férfi mintán (N = 40, átlag életkor = 21.7 ± 2.3 év). A résztvev ők egy videojátékban versengtek egymással, ahol a páros egyik tagja nyert, a másik veszített a képességeknek és erőfeszítésnek megfelelően. A párosok véletlenszerű csoportosítása alapján résztvevők vagy egyenlő pénzjutalmat kaptak, vagy a győztes több jutalmat kapott, mint a vesztes (egyenlőtlen jutalom). A pszichofiziológiai és endokrinológiai méréseken túl a résztvevők versengéssel kapcsolatos attitűdjeit (hiperversengés, önfejlesztő versengés) és a versengő helyzetben mutatott hangulati változásait is felmértük kérdőívek segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a versengés mindkét csoportban növelte mind a szubjektív, mind a fiziológiai arousalszintjét, ám a jutalom mértéke nem volt szignifikáns hatással a T szintre. A T szint csak a vesztes hiperversengőkben növekedett szignifikánsan. A kompetitív teljesítmény korrelált a győztesek és vesztesek T szintjével, illetve annak változásával, alátámasztva azt a korábbi megfigyelést, hogy a versengő teljesítmény és a T egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatban állnak. A kapott eredmények összefüggésben vannak a státuszinstabilitás-hipotézissel.

Restricted access