Search Results

You are looking at 1 - 10 of 77 items for :

  • "öntözés" x
  • All content x
Clear All

1973 Várallyay Gy. , 1989. Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai. In: Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Szerk.: Szalai Gy. ) 27

Restricted access

Hazánkban a szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli az aktuális mezőgazdasági gyakorlat módosítását az öntözés területén is. Az adaptáció egyik fontos eleme lehet az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.), mint alternatív vízforrások öntözéses hasznosítása.

Kísérletünkben egy intenzív afrikai harcsa-nevelő telepről származó használt termálvizet és Körös vizet használtunk fel energiafűz öntözésére egyéves liziméteres kísérletben. Az öntözéses kísérlet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) szarvasi Liziméter Telepén valósult meg. A kísérletben 82-es fűz klón nyolcféle öntözéses kezelését alkalmaztuk.

Eredményeink szerint a használt termálvíz minősége miatt öntözésre csak korlátozottan használható, mivel a szikesedésért leginkább felelős kémiai paraméterek (EC, SAR, nátriumszázalék és szódaegyenérték) értékei magasak. A vízminősége miatt (Körös víz felhasználásával) hígítással és gipsz javítóanyag hozzáadásával egy harmadik víztípust hoztunk létre (HG). A talaj kicserélhető kation tartalmában bekövetkező változásokat vizsgálva a használt termálvíz kiöntözése mellett a kicserélhető nátrium felhalmozódását mértünk valamennyi öntözési norma esetén. A hígított+kezelt öntözővíz (HG) mellett a talajban szignifikáns változás egy kicserélhető kation esetében sem történt. Körös víz öntözése mellett 15 és 30 mm öntözési norma esetén a hígított+kezelt vízhez hasonlóan jelentős változás nem történt, ugyanakkor a 60 mm-es öntözési norma mellett a nátriumtartalomban szignifikáns csökkenés volt kimutatható, amely a kilúgzásnak köszönhető. Az öntözetlen kezelésben a kicserélhető kalcium tartalom csökkenése mellett a magnéziumok mennyisége növekedett meg a talajkolloidok felületén, amely következtetésünk szerint természetes szikesedési folyamatok következménye. A talaj összes oldott sótartalma 0-40 cm mélységben a használt termálvizes öntözés után (60 mm öntözési norma) szignifikánsan különbözött a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékektől, ugyanakkor a kezelt víz (HG) felhasználása mellett a talaj összes oldott sótartalma a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékekhez hasonlóan változott és nem haladta meg a 0,05%-ot.

A felhasznált öntözővizek talajra gyakorolt hatásának teljes körű értékeléséhez további talajvizsgálatokat tartunk szükségesnek, valamint a hosszú távú előrejelzések miatt a kísérletet folytatjuk több éven keresztül. Mindazonáltal megállapítható, hogy az elvégzett kísérletünk eddigi szakaszában az intenzív afrikai harcsanevelő telepről származó használt termálvíz jó minőségű vízzel való keverése és gipsz hozzáadása után felhasználható a talajvédelem szempontjából fenntartható módon, szolonyecesedés és sófelhalmozódás nélkül.

Restricted access

. 11. Megyes A. : 2000 . A DSSAT 3 .5 számítógépes döntéstámogató rendszer felhasználása az öntözés agronómiai és gazdasági értékékelésében. [In: Nagy J. (szerk.) Fenntartható mezőgazdaság

Restricted access

Erősen karbonátos, humuszban és káliumban gazdag, de foszforban szegény réti talajú legelőn feltörés után létesített telepített gyepen 10 éven át vizsgáltuk a P- (0, 40, 80, 120 kg P2O5·ha–1),ill. a N-műtrágyázás (0, 120, 200, 280, 360 kg N·ha–1) hatását önmagukban és kombinációikkal a gyep fajösszetételére és termésére. Az előbbiek fajonkénti tömeg %-át becsültük, míg az utóbbit szénaként mértük. A kísérletet esőztetve öntöztük. Főbb megállapításaink: – A gyep fajösszetétele. Telepítéskor a kísérlet egész területét egységes NP-trágyázásban részesítettük azonos fajösszetételű, jól beállt és fejlett gyepállomány kialakítása céljából. Így még a kontrollparcellákon is 2–3 évig megfelelő gyepborítás mutatkozott. Azonban az évek során a fokozódó P-hiány miatt a gyep egyre jobban kiritkult. Az önmagában alkalmazott N-trágyázás a kialakult nagy N-bőség miatt negatív hatást eredményezett. A szóló P-trágyázás nagymértékben fokozta mind a füvek, mind a pillangósok fejlődését és produktivitását. A P-adagok és 10 év átlagában a fű:pillangós:gyom tömegarány 50:44:6%. E kezelésben a füvek közül legnagyobb mennyiségben a réti perje fordult elő, jelentős tömegű réti csenkesz társaságában. Az NP kombinált kezelésekben – 10 év átlagában – a fű:pillangós: gyom tömegarány 82:11:7%-ot tett ki. A kísérlet első évében a réti csenkesz vált uralkodóvá, melyet a 3. évben a csomós ebír váltott fel. A 4. évtől kezdve fokozatosan a réti perje vette át a vezető szerepet, melyet a kísérlet utolsó éveiben megosztott az ismét megerősödött réti csenkesszel. A pillangósok közül az NP-kezelésű parcellákban csak a szarvaskerep maradt meg a műtrágyaadagok növeléséhez igazodó arányban. – A gyep szénatermése. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll- és az önmagában N-trágyázott parcellákon elfogadható mennyiségű termés nem alakult ki. A P-trágya az adagjaitól függően nagymértékben növelte a termést, 10 év átlagában 177, 256 és 285%-kal, vagyis 1 kg P2O5-tel az adagok sorrendjében 85, 62 és 45 kg széna többlettermést kaptunk. Még a 120 kg P2O5·ha–1 adag is megbízhatóan növelte a hozamot, annak ellenére, hogy a talajban az évek során jelentős mennyiségű foszfor akkumulálódott. A legnagyobb terméseket az NP együttes alkalmazásával értük el. A N-trágyázás növekedő adagjaival – a P-kezelések és 10 év átlagában – 1,12, 2,11, 2,86 és 3,36 t széna·ha–1 terméstöbbletet eredményezett. A P-trágya termésnövelő hatása ennél jóval nagyobb volt. Az adagok sorrendjében – 10 év és a N-adagok átlagában – 4,80, 6,95 és 7,73 t széna·ha–1 terméstöbbletet idézett elő. Tehát a 120 kg P2O5·ha–1 adag még az NP kombinációban is megbízhatóan növelte a termést. A kísérlet legnagyobb termését 10 év átlagában az N360P120-kezeléssel értük el: 12,89 a kontroll 2,24 t·ha–1 termésével szemben. Az évenkénti szénatermések az idő előrehaladtával, főként az 5. évtől kezdődően jelentősen csökkentek. A kísérlet eredményei is rávilágítanak arra, hogy karbonátos réti talajú legelő helyén telepített gyepen P- és NP-trágyázással nagy és jó minőségű termést adó gyep alakítható ki, nagyon jó műtrágya-hatékonysággal.

Restricted access

Összefoglalás

Polifaktoriális tartamkísérletben, két aszályos évjáratban (2007. és 2009.) vizsgáltuk a talaj nedvességkészlete és a kukorica terméseredménye közötti összefüggéseket. A vízhiányértékekből látszik, hogy a kukorica számára a bikultúrás vetésváltás a legkedvezőbb, az egész tenyészidőszakot vizsgálva itt kaptuk a legkisebb értékeket. A 2007. év alacsony terméseredményei a magas vízhiányértékeknek tulajdoníthatóak, ezzel szemben a 2009. év ugyancsak kedvezőtlen csapadékellátottsága ellenére a terméseredmények jóval nagyobbak voltak. Ez a jelentős mennyiségű júniusi csapadék következtében alakult így. A 30 éves átlagtól is több csapadék jó hatással volt a kukorica virágzási-terméskötési időszakában megnövekvő vízigényének kielégítésére, ezáltal a magasabb terméseredmények kialakulására, “termésmentő” szerepe volt. Az öntözött parcellák esetében a májusi vízutánpótlás a kukoricának még egyenletesebb vízellátást biztosított a tenyészidőszak első felében, így erőteljesebb vegetatív fejlődés, még nagyobb terméseredmények realizálódtak. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy aszályos évjáratokban a megfelelő agrotechnikai elemek alkalmazásával enyhíthetünk a csapadékhiány által generált stresszhelyzeteken, a nagyobb mérvű termésdepresszión.

Restricted access

Szalókiné Zima I., 2001. A mutrágyázás és az öntözés hatása a talaj anyagforgalmára. In: Környezeti ártalmak és a légzorendszer. XI. (Szerk.: Szabó T. & Bártfay I.) 391--395. Hévíz

Restricted access

. Nagy J., 1997. A műtrágyázás hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére öntözés nélküli és öntözéses termesztésben. Agrokémia és Talajtan. 46. 275–288. Nagy J., 2007. Evaluating the effect of year and

Restricted access

I., Darab K. & Várallyay Gy., 1968. A tiszai öntözőrendszerek és a Magyar Alföld talajainak termékenysége. I. Az öntözés talajtani lehetőségei és feltételei Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyék területén. Agrokémia és Talajtan. 17

Restricted access

Győri Z. (1981): A borsó termésszintje és tápanyagtartalma közötti kapcsolat a műtrágyázás és öntözés függvényében. DATE Tud. Közl. XXI. 89–111. Győri Z

Restricted access

. A review Soil and Tillage Research 233 252 Nagy, J. (1995): A talajmővelés, a műtrágyázás, a növényszám és az öntözés

Restricted access