Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "újraelosztás" x
Clear All

A tanulmány az Európai Unió tagállamainak világgazdasági felzárkózásával foglalkozik. Elemzi a tagállamok, a térségek, és ezen belül kiemelten a kelet-közép-európai térség fejlődését, különös figyelemmel a magyar felzárkózási folyamat alakulására. A Lisszaboni Programban meghirdetett célok „teljesítménytáblázatának”elemzése után a szerzõ rátér az egy főre esőGDP és a bruttó hazai termék szerkezetének elemzésére, majd a transznacionális társaságok szerepének kiemelését követően a tőkeáramlások alakulását vizsgálja. A cikk különbözőkonvergenciajelentések értékelésével zárul, amelyek nyomán a szerzőmegfogalmazza a KKE-régió és benne Magyarország felzárkózásának kulcskérdéseit és esélyeit.

Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

, O. ( 2006 ): A magyarországi jövedelem-újraelosztás és egy egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs modellel [Analysis of Income Redistribution and the Flat Tax Rate in Hungary] . Közgazdasági Szemle 53 ( 7–8 ): 604 – 623 . Berger , R

Open access