Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for :

  • "újszülött" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Boros, Zsófia Hamarics, Hajnalka Fenyvesi, Zoltán Liptai, Zoltán Nyul, Péter Pankovics and Gábor Reuter

Absztrakt:

Bevezetés: A humán parechovírus (HPeV, Picornaviridae víruscsalád) okozta fertőzések többsége tünetmentes, de gyermekeknél hasmenéssel járhatnak. Újabb megfigyelés, hogy a HPeV-ok a csecsemők körében súlyos, központi idegrendszeri megbetegedést és szepszisszerű kórképet is okozhatnak. A HPeV-ok szerepe a hazai klinikumban nem ismert. Célkitűzés: A HPeV-ok kimutatása, meghatározása gyermekektől származó székletmintákból és a klinikai tünetek elemzése. Módszer: A HPeV-ok kimutatása és tipizálása a reverz transzkripció–polimeráz-láncreakció és a szekvenálás módszereivel történt három betegcsoportban: A) 10 év alatti kórházban kezelt, n = 75; B) 1 év alatti, n = 237; és C) szisztémás/idegrendszeri tüneteket is mutató hasmenéses gyermekek (<18 év), n = 105 székletmintáiból. Eredmények: Az A csoportban 4% (3/75) volt a HPeV-pozitív minták aránya (két HPeV1, egy nem tipizálható HPeV), mind gastroenteralis tüneteket mutató csecsemőkből (7–11 hónapos). A B csoportban a HPeV-fertőzések aránya 6,8% (16/237) volt, melyek közül öt HPeV1, hat HPeV3 és öt nem tipizálható HPeV volt. E csoportban a HPeV1-fertőzések többsége (4/5) nem igényelt kórházi ellátást, míg a HPeV3-fertőzéses esetek 83%-a (5/6) igényelte azt. A szisztémás/idegrendszeri tüneteket is mutató betegekből (C csoport) azonosított HPeV-pozitív minták (4,8%) két genotípusba tartoztak (három HPeV1 és két HPeV3), és mind kórházban kezelt fiatal (≤2 hónapos) csecsemőktől származtak. Következtetés: A HPeV1-fertőzések általában enyhébb lefolyásúak, és ritkábban igényelnek kórházi ellátást. A HPeV1-fertőzés vezető tünete a hasmenés, azonban 1–2 hónapos csecsemőknél idegrendszeri érintettség (aluszékonyság, bágyadtság) is tapasztalható volt. Az újszülöttek körében a HPeV3-megbetegedések gyakoribbak. A súlyos HPeV3-fertőzésre jellemzőek a gastroenteralis tünetek (7/8), a ≥38 °C-os láz (6/7), az étvágytalanság (6/7), az exanthema (4/7), az aluszékonyság/bágyadtság (3/7), a szepszisszerű állapot (3/7) és a légzőszervi tünetek (2/7). Orv Hetil. 2019; 160(10): 386–395.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Nagy, Gábor Mogyorósy, Csongor Kiss, István Pataki, Shemirani Amir Houshang and Éva Oláh

A thromboembolia ritkán előforduló betegség gyermekkorban. Leggyakrabban újszülött- és adolescens korban észlelhető. Incidenciája az irodalmi adatok szerint 5,1/100000 élveszülés. Közleményükben a szerzők 1996 és 2006 között a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Intenzív Osztályon diagnosztizált és kezelt hét thrombosisos újszülöttnél (2,5/1000 felvétel) tapasztalt kórlefolyást ismertetik és tapasztalataikat összegzik. A hétből három esetben a thrombosis már intrauterin kialakult. Mindhárom esetben igazolódott az anyai thrombophilia, más rizikófaktor (infekció) csak egy betegnél szerepelt. Az újszülöttek in vivo, illetve post mortem vizsgálata során egyik esetben sem igazolódott az anyáéval azonos típusú thrombophilia. Mindezek alapján a szerzők feltételezik, hogy az anyai thrombophilia okozta hajlam talaján egyéb, eseteikben nem igazolható provokatív faktorok szerepelhetnek kórokként. Tapasztalataik alapján javasolják a thrombophiliás anyák és magzataik terhesség alatti fokozott ellenőrzését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsanett Csoma, Angéla Meszes, Rita Ábrahám, Judit Bakki, Zita Gyurkovits, Lajos Kemény and Hajnalka Orvos

Bevezetés: Magyarországon nincsenek pontos epidemiológiai adatok a születési jegyek, újszülöttkori bőrelváltozások prevalenciáját illetően. Célkitűzés: A szerzők az egészséges újszülöttek körében a születést követően észlelhető bőrgyógyászati kórképek, bőrtünetek előfordulási gyakoriságának felmérését tűzték ki célul. Módszer: A vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végezték. Összesen 2289 gyermek bőrgyógyászati szűrővizsgálatára került sor. Eredmények: A vizsgált gyermekek 63%-ánál diagnosztizáltak legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. A főbb diagnóziscsoportok a következők voltak: újszülöttkori tranziens benignus bőrelváltozások, vascularis laesiók, pigmentált laesiók, sérülések, traumák, veleszületett vagy szerzett bőrsérülésekkel járó elváltozások, illetve fejlődési rendellenességek, jóindulatú bőrdaganatok. A tranziens bőrelváltozások közül az erythema toxicum neonatorum, a sebaceus hyperplasia, a száraz bőr, a vascularis laesiók közül a naevus simplex, a haemangioma és haemangioma prekurzor laesiók, a pigmentált laesiók közül a congenitalis anyajegyek és a mongolfolt fordult elő leggyakrabban. Következtetések: Az esetek túlnyomó többségében speciális kezelésre nem volt szükség, azonban az újszülöttek 5,27%-ában speciális bőrgyógyászati helyi kezelést alkalmaztak, emellett az esetek 9,2%-ában rendszeres obszervációt tartottak indokoltnak. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 500–508.

Restricted access

Az asphyxiát elszenvedett újszülöttek kezelésében ígéretes lehetőség a mérsékelt, teljestest-hypothermia, amely több támadásponton képes csökkenteni a hypoxia-ischaemia által beindított biokémiai kaszkádot, valamint a maradandó szervkárosodást. Célkitűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy esetszámú hatékonysági vizsgálatot megelőzően felmérje a mérsékelt teljestest-hypothermia biztonságosságát és technikai kivitelezhetőségét Magyarországon. Módszer: Nyitott, prospektív „esetsorozat” klinikai vizsgálat keretében 2003 októberétől 2005 januárjáig a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika NIC osztályán 28 érett asphyxiás újszülöttnél alkalmaztak hypothermiás kezelést, melyhez 23, korábban (1996 és 2002 közötti időszakban) kezelt, klinikai paramétereikben hasonló újszülöttet választottak történelmi kontrollként. Beválasztási kritériumok: 5 perces Apgar-érték: ≤5, emellett felvételkor BE: ≤ –15 mmol/l és hypoxiás-ischaemiás encephalopathiára jellemző neurológiai tünetek jelenléte egyidejűleg. A mérsékelt, egésztest-hypothermiát (maghő: 33,0–34,0 °C) folyamatos morfin analgézia mellett 72 órán keresztül tartották fenn. Az intenzív kezelés alatt laboratóriumi vizsgálatok, szeriális koponya-UH, valamint standard intenzív terápiás monitorozás történt. A vizsgálat során összehasonlították a mortalitást, durva neurológiai maradványtünetek előfordulását, és az előre meghatározott klinikai paramétereket. Eredmények: A két csoport antropometriai adatai és iniciális klinikai állapota (Apgar, pH, BE, encephalopathia tünetei) szignifikánsan nem különbözött. A hypothermiás (10/28) és a kontrollcsoport (10/21) mortalitásában nem találtak különbséget. A vizsgált klinikai paraméterekben (laboratóriumi paraméterek, ultrahang-eltérések, hypoglykaemia, vérzékenység, súlyos hipotenzió előfordulása, katecholamin-igény, oliguria) és a 1,5–2 éves utánkövetés során észlelt idegrendszeri károsodás arányaiban szignifikáns különbség nem igazolódott. A hypothermiával oki összefüggésbe hozható mellékhatást nem észleltek. Következtetés: A mérsékelt, egésztest-hypothermia a vizsgálat szerint biztonsággal alkalmazható, nem fokozza a súlyos perinatalis asphyxiát elszenvedett újszülöttek mortalitását és morbiditását. A hatásosság megítélésére további, széles nemzetközi összefogáson alapuló nagy esetszámú randomizált klinikai vizsgálatra van szükség.

Restricted access

A szerzők 2007. március és 2008. március között 481 érett, valamint 62 koraszülött újszülöttön vizsgálták az érintettek újonnan leírt primitív reflexét, a könyöklés sajátosságait. Ezerháromszázhuszonkilenc vizsgálatot végeztek közvetlenül a születést követően, az újszülöttrészlegen, valamint a csecsemőosztályon, majd különböző életkorokban az első 6 élethónap során. Azt észlelték, hogy a reflex az első élethónap alatt a vizsgáltak 70–80%-ában megfigyelhető, majd fokozatosan csökkenő pozitív prevalencia kíséretében, 4–6 hónapos életkorra 25–30%-ban maradt kiváltható. Érett újszülöttek, valamint koraszülöttek vonatkozásában nem észleltek jelentős különbséget a reflex életkori prevalenciájának tárgyában. A reflex sajátosságainak további vizsgálata elsősorban gyermekgyógyászati kóros állapotokban, valamint utánkövetési célzattal is indokoltnak látszik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsanett Renáta Csoma, Péter Doró, Gyula Tálosi, Tamás Machay and Miklós Szabó

Bevezetés: A kora- és újszülöttek bőrének fiziológiája és tudományos alapokon nyugvó ápolási gyakorlata kevéssé ismert terület a betegellátók számára. Célkitűzés: A vizsgálat fő célkitűzése a III-as progresszivitásszintű Neonatális Intenzív Centrumok bőrápolási gyakorlatának felmérése volt Magyarországon. Módszer: A 22 Neonatális Intenzív Centrum számára elektronikus úton elküldött, standardizált kérdőív az újszülöttek bőrállapotának ellenőrzésére, a fürdetésre, az emolliens kezelésre, a köldökápolásra, a glutealis-genitális régió ápolására, az adhezív kötszerek alkalmazására és a bőrfertőtlenítés gyakorlatára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Az intézmények bőrápolási gyakorlata számos aspektusban megegyezett, azonban jelentős különbségeket találtak a bőrápoláshoz, bőrfertőtlenítéshez használt készítmények tekintetében. Következtetések: A felmérés eredménye elősegíti az újszülöttek bőrápolására vonatkozó hazai ajánlások és az egyes intézmények bőrápolási protokolljainak megalkotását bőrgyógyászok, neonatológusok és gyógyszerészek részvételével. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1102–1107.

Open access

A közelmúltban publikált szakirodalom és saját laboratóriumi tapasztalatai alapján a szerző összegzi a klinikai tüneteket, a diagnosztikus lehetőségeket és a megelőzés eszközeit azokban a neonatalis Chlamydia trachomatis -fertőzésekben, ahol felmerül e kórokozó potenciális vagy igazolt etiológiai szerepe. A gyakran tünetmentes, fel nem ismert anyai fertőzés megnehezíti a definitív diagnózist, amelyhez a megfelelő mintavétel és a célzott szűrés elengedhetetlen. A neonatalis Chlamydia trachomatis -fertőzések incidenciájával kapcsolatban csak becsült adataink vannak, holott rendelkezünk olyan laboratóriumi tesztekkel, amelyekkel diagnosztizálhatjuk az érintett újszülötteket, akiknél a korai kezelésnek köszönhetően általában csak enyhe-mérsékelt formában jelentkezik a fertőzés. Célzott szűrési stratégiát kellene megvalósítani annak érdekében, hogy csökkenjen a fertőzött terhesek száma, és ezáltal mérséklődjön a vertikális transzmisszió lehetősége.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Vida, Ilona Sárkány, Simone Funke, Judit Gyarmati, Judit Storcz, Valéria Gaál, Olga Vincze and Tibor Ertl

Véghelyi P., Kerpel-Fronius Ö.: Az újszülött. Szerk.: Véghelyi Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1986, 23–69, 391–409. Kerpel-Fronius Ö

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A veleszületett szívhibák újszülött-, csecsemőkori új sebészi korrekciós megoldásai szükségessé tették a coronariaartériákon történő műtéti beavatkozásokat: szájadékok átültetését, sérülések ellátását, valamint a szerzett Kawasaki-betegség okozta szűkületek áthidaló (bypass) megoldásait. Módszer: A közlemény összegzi azokat a sebészi megoldásokat, melyek az újszülött-, csecsemőkori veleszületett és szerzett coronariabetegségek megoldásait jelentik. Eredmények: A kihívások 7 területen jelentkeznek: 1) a bal coronaria eredése az arteria pulmonalis törzsből, 2) coronariaeredési variációk nagyér-transzpozícióban, 3) akut és késői problémák „switch műtét” során, 4) komplikációk „coronariatranszfer-” (Ross-, Nikaidoh-) műtét során, 5) a coronariaarteria sérülése, 6) Kawasaki-betegség, 7) a fenti problémák koraszülött esetén. A coronariatranszfer-műtét az első megoldás, sikertelensége esetén és az ischaemiás szívizom-károsodás megelőzésére, a legtöbbször sürgősségi megoldásként, a bypassműtét jön szóba. A hosszú távú jobb eredmény érdekében az arteria mammaria interna használata előnyösebb a vena saphena használatánál. E beavatkozások sikeresen, biztonsággal végezhetők el megfelelő nagyító és fonal alkalmazásával. Következtetés: Újszülött- és csecsemőkorban a coronariasebészet biztonsággal, megbízhatóan alkalmazható, és így egy új ágát jelenti a szívsebészetnek. A congenitalis szívsebész megfelelő tréninggel, biztonsággal alkalmazhatja a coronariatranszfer és bypassmegoldásokat még koraszülötteken is. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1935–1940.

Open access

Absztrakt:

A súlyos kombinált immundeficientia az első immunhiányos betegség, amely 2010-ben a világon elsőként az Egyesült Államokban bekerült az újszülöttkori szűrőprogramba. Hazánkban az újszülöttkori szűrés bevezetése a kötelezően alkalmazott BCG-oltás miatt is döntő fontosságú, hiszen negatív családi anamnézisű beteg újszülött esetében az oltás halálos kimenetelű fertőzéshez vezethet. A közlemény a súlyos kombinált immundefektusok újszülöttkori szűrővizsgálatának bevezetési lehetőségeit elemzi, és összefoglalja az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Orv Hetil. 2018; 159(23): 948–956.

Open access