Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "őszi káposztarepce" x
Clear All

Összefoglalás

A regulátoros repce kísérlet terméseredményei azt bizonyították, hogy a regulátoros kezelések mind a hibrid (Vectra), mind a fajta (Smart) esetében eredményesek voltak minden alkalmazott állománysűrűség esetében. Bár a terméskülönbségek a különböző regulátor kezelések esetében nem túl jelentősek, mégis egyértelműen megállapítható, hogy az őszi + tavaszi együttes regulátor kezelések (C és D kezelés) eredményesebbek voltak a csak őszi kezeléshez képest. Megállapítható, hogy mind a fajta (Smart), mind a hibrid (Vectra) hasonlóan reagált a regulátorra a termésnövekedés tekintetében. Az alacsonyabb (0,5–0,7 millió/ha) csíraszám mellett a hibrid és a fajta is nagyobb mértékű termésnövekedést mutatott (35,0–37,5%), mint a magasabb csíraszám (0,8–1,0 millió/ha) esetében (20,0–20,8%). A legmagasabb termést a Smart fajta esetében mértük 0,7 millió/ha csíraszámnál kombinált őszi + tavaszi regulátorkezelésnél (2878 kg/ha).

A növénykórtani, infekciódinamikai vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy a repcében is egyre több kórokozóval kell számolni, melyek fellépése is egyre nagyobb mértékű. A regulátoros repce kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a repceállományokban a legerőteljesebb mértékben a Peronospora fertőzöttség lépett fel (Smart fajta, kontroll parcella, 1,0 millió/ha csíraszám: 27%), de viszonylag erőteljes volt a Phoma és Sclerotinia fertőzöttség is. A regulátoros repce kísérletben a fertőzöttség mértékét a kijuttatott regulátorok (egyben fungicidek is) csökkentették. A hibrid (Vectra) és a fajta (Smart) betegség-ellenállósága között számottevő különbséget nem lehetett megállapítani. A kisebb tőszám esetében a fertőzöttség valamivel mérsékeltebb szintű volt.

Restricted access

Az őszi káposztarepce (Brassica napusL. subsp. napus ) nagy N- és S-igénye számos hazai és külföldi tanulmányból ismert. Ezért a repce okszerű tápanyagellátását célzó N-trágyázási tartamkísérlet vizsgálatait kiterjesztettük a S-tartalom, a N/S arány, s előzőeken túl a N-trágyázás növényi C-tartalomra gyakorolt hatásának, a C/N arány változásának jellemzésére. A kísérletet Nagyhörcsökön mészlepedékes csernozjom talajon végeztük 2003-2004-ben, egy N-trágyázási tartamkísérlet részeként. Az őszi N-adagok a kísérlet főparcelláin (jelölésük 1-4.): 0, 75, 150 és 225 kg N/ha, a tavasziak pedig a főparcellán kialakított alparcellákon (jelölésük 1-5.): 0, 50, 100, 150 és 200 kg N/ha voltak. Az egyes főparcellák NO 3 -N-tartalma a kísérlet kezdetekor a tartamkísérlet hatásaként már jelentősen különbözött. A főparcella hatásában így a talaj kezdeti NO 3 -N-tartalma és az őszi N-adag együttesen érvényesült, s határozta meg a tavaszi fejtrágya hatásosságát. A maximális (2 t/ha) termést a talaj növekvő NO 3 -tartalmának megfelelően, egyre kisebb újabb műtrágyaadag kijuttatásával értük el. A N-adagok megbízhatóan csak az 1. és 2. főparcellán változtatták meg a termés mennyiségét, továbbá annak N-, S- és C-tartalmát. Kísérletünk valamennyi mutatóra, a virágzáskori levél és a mag N- és S-tartalmára, a levél N/S arányára vonatkozóan kedvező S-ellátást jelzett. A levél átlagosan 0,97%-os és a mag 0,43%-os S-tartalma magasabb, a levél átlagosan 4,5-es N/S aránya pedig az ismert határértéknél jóval alacsonyabb volt. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a repce jó S-ellátását a mészlepedékes csernozjom talaj biztosította. Eredményeink megerősítették a N-trágyázás termés mennyiséget meghatározó szerepét, s jelezték -adott ökológiai feltételek között -a repcetermés további növekedésében a vízellátás fontosságát.

Restricted access

, GY. & Németh , T. , 1984 . Az oszi káposztarepce tápelem-fenodinamikája hazánk két nyugati agroökológiai körzetében . MTA TAKI . Budapest . Eöry

Restricted access

–1988. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan. 36-37. 294–312. Németh T., 1988. A N-ellátottság szerepe az őszi káposztarepce termesztésében. Kandidátusi értekezés. Budapest

Restricted access

. Németh T., 1988. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan. 36--37 . 294--312. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Zsolt Marczali, Miklós Nádasy, Ferenc Simon and Sándor Keszthelyi

10 Hertelendy, L., Jakabfy, J.-né, Pálfi, D.: 1975. A növényvédelem jelentősége az őszi káposztarepce termesztésében. Zala megyei Növényvédő Állomás kiadványa, Zalaegerszeg

Restricted access

T.: 1987–1988. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. (Nutrient uptake and fertilization of winter oilseed rape). Agrokémia és Talajtan 36–37. 294–312. Németh T. Az

Restricted access

N-tartalma , MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete . Budapest . N émeth T. - K aramán J. , 1986 . A N-trágyázás hatása az őszi káposztarepce

Open access

káposztarepce-állományban végzett kéntrágyázási kísérlet eredményei. Acra Agraria Debreceniensis, 13, 116–119. Győri Z. Őszi káposztarepce-állományban végzett kéntrágyázási kísérlet

Restricted access
Növénytermelés
Authors: István Kristó, Márton Jolánkai and István Mihály Petróczi

Összefoglalás

Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

Restricted access