Search Results

You are looking at 1 - 10 of 48 items for :

  • "Architectural history" x
  • All content x
Clear All

Transfer and Export in Architectural History •

Three Case Studies from the Carpathian Basin

Építés - Építészettudomány
Authors: Zsuzsanna Emília Kiss, Gergő Máté Kovács, and Martin Pilsitz

. Alföldi , András : Kapitóliumok Pannoniában [Capitolines in Pannonia] . Archaeologiai Értesítő 39 ( 1920–1922 ) 12 – 14 . Artan , Tülay : Questions of Ottoman Identity and Architectural History . In: Arnold , Dana – Altan Ergut , Elvan

Open access

Az ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET tudománya valójában nagyon is a jelené, ember- és építész-létezésünk leválaszthatatlan része. A Tanszék legjelentősebb professzorai az építészettörténetet úgy adták elő, mint a JELEN részét – olyan tudással, átéléssel és hittel, amely tudásuk és hitük tanította meg tisztelni az általuk előadott KOROK építészetét. Nincs könnyű helyzetben a MA építészettörténet-oktatása. Az eddig biztonságos elveket nyújtó charták konzervatív, stabilnak-örökérvényűnek hitt törvényei mára megszűntek. A műemlékvédelem feszegeti eddigi elvi kereteit, az épített múlt és az építendő jelen szellemi és fizikális rokonságára sokkal jobban épít, mint egy-két évtizede. Az építészet maga az élet, az élet szolgálata; nem konzerválásra termett szakma, hanem művészet és tudomány együtt. A Tanszék egyik missziója, hogy olyan jelenkori építészetelméletet oktasson, amely ellensúlyozni képes a néha nagyon eltorzult-manipulált szellemű és akaratú építészeti média hatásait az ifjabb (s nem is olyan ifjú) építészgenerációkra.

Restricted access

A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke konferenciát szervezett 2012. december 6–7-én Guzsik Tamás emlékére, születésének 65., halálának 10. évfordulóján. Életpályája egyedüli munkahelye volt a tanszék, ahol kiváló oktató- és kutatómunkát végzett. Hivatásának tekintette az építészettörténet-oktatást, amelyet a hallgatóság és a szakma kitüntetésekkel, 1996-ban Ybl-díjjal is honorált. Számos egyetemi jegyzetet írt, amelyek új kérdéseket felvetve szemléletformáló tanári kvalitásait is megmutatják. Fő kutatási területe volt a középkor építészettörténete. Kutatási eredményei új megközelítésbe helyezték a pálos és a ciszterci rend építészetét. Sokat tett Örményország történeti építészetének megismertetéséért, szerepének meghatározásáért az európai építészettörténetben. A középkor építészetének kutatása kapcsán dolgozta ki annak a tantárgynak a rendszerét, amely a történeti szakrális tereket funkcióik alapján tárja fel. A „Szakrális terek funkcióelemzése” című jegyzet az elmúlt kétezer év építészetét mutatja be a szakrális funkciók változása szerint. Műemléki topográfiai kutatásai módszertani szempontból is kiemelkedőek.A konferencia első részében a résztvevő építészettörténészek — elsősorban a középkor építészetét kutató építészek, régészek, művészettörténészek — és tanítványok Guzsik Tamás munkásságának főbb kutatási területeit követve mutatták be kutatási eredményeiket, a második részben — a legendás tanár tehetséggondozás iránti elkötelezettségéről is emlékezve - a tanszék doktoráns hallgatói és konzulensei, illetve egykori kollégái tartottak előadásokat aktuális kutatásaikról és elért eredményeikről. A konferencia sikere, a jelentős szakmai érdeklődéssel kísért előadások és a tanszék gazdag hagyományai alapján megfogalmazódott az igény, hogy az esemény tematikus elvét követve a jövőbeni hasonló konferenciák rendszeres sorozattá szerveződjenek.

Restricted access

A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke konferenciát szervezett Szentkirályi Zoltán, a tanszék kivételes műveltségű és nagy tekintélyű professzora tiszteletére, 2014. február 6–7-én, halálának tizenötödik évfordulója alkalmából. Szentkirályi Zoltán tudományos munkásságát a széles körű elméleti és filozófiai alapon kibontakozó építészettörténészi szemlélet határozza meg. Ennek alapja az a következetesen felépített, a tér, tömeg és idő viszonylatában definiált térszemléleti kategóriarendszer volt, amely a világ építészeti és képzőművészeti jelenségeinek értelmezéséhez nyújtott támpontot. Legjelentősebb elméleti tanulmányai és összefoglaló építészettörténeti kötetei ezen az elvi alapon íródtak, amelyet először „A térművészet történeti kategóriái” c. tanulmányban publikált 1967-ben. Építészettörténeti tankönyvei — az építészet történetét röviden összefoglaló, illetve a barokkról szóló mű — számos kiadást értek meg, és ezeket ma is használják a felsőoktatásban. Munkássága — különösen a barokk építészetről szóló írásai és előadásai — építészgenerációk szemléletére hatott iránymutatásként. Munkásságáért 1986-ban Ybl-díjjal, 1998-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. A konferencia első napján a meghívott építészettörténészek — elsősorban az újkor, illetve az építészetelmélet témáit kutató művészettörténészek és építészek — adták elő kutatási eredményeiket, amelyek sokféleképpen kapcsolódtak az ünnepelt munkásságához. A második napon — a korábbi hasonló konferencia gyakorlatát követve — a tanszék doktoráns hallgatói és konzulenseik, továbbá Szentkirályi Zoltán egykori kollégái tartottak előadásokat, aktuális kutatásaikat és elért eredményeiket bemutatva.

Restricted access

A szerző 1948-tól a BME építészettörténeti-elméleti szakmai műhelyének vonzáskörében kísérhette figyelemmel a hazai építészettörténeti kutatás hat évtizedét. Konferencia-előadása e terület kimagasló művelőinek tudománytörténeti szerepét elemzi. A Major Máté által alapított Építés – Építészettudomány (ill. elődje) célkitűzése volt, és az ma is, hogy a hazai építészettörténet-írás művelőinek – a Műegyetemen képzett építészeknek és a Tudományegyetem bölcsészkarán képzett művészettörténészeknek, a társadalomtudományok képviselőinek – közös fórumaként a különböző műhelyek együttműködését előmozdítsa. A magyar építészettörténeti, -elméleti és műemléki kutatások elméleti hátterét még az ötvenes évek különösen erős dogmatikus ideológiai nyomása idején is lényegében az európai történeti kutatás tudományos szemlélete jelentette. A művészetfilozófiai, művelődéstörténeti és esztétikai, illetve szaktörténeti látásmód kibontakozó összhangja érvényesült mindkét terület kimagasló képviselőinek kutatói-oktatói munkásságában. A tanulmány a lezárult életművű alkotók közül Fülep Lajos, Zádor Anna, Genthon István, Kampis Antal és Németh Lajos művészettörténeti kutatásait, Rados Jenő, Major Máté, Kardos György, Granasztói Pál, Hajnóczi Gyula és Szentkirályi Zoltán szakmai munkásságát tekinti át részletesebben.

Restricted access

2010 áprilisában került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének történetére emlékező eseményekre. 140 éve, 1870-ben jött létre önálló, az építészettörténet oktatására alapított tanszék a Műegyetemen. Az ünnepségsorozatot két kiállítás nyitotta meg. A HAP Galériában rendezték a „140 év éptört” című, majd másfél évszázadra visszatekintő rajz- és oktatási segédlet kiállítást. A „Közös Tört” című kiállítás az N&N Galériában az utóbbi húsz év tanszéki tervezésoktatását mutatta be. A tudományos rendezvények sorát 2010. április 19-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együtt szervezett Möller István-emlékkonferencia nyitotta. A 2010. április 20-i kerekasztal-beszélgetés témája a mai építészettörténet-oktatás problémája, kérdései, nehézségei, esetleges megújítása volt. E rendezvényre az ország összes építészettörténetet oktató felsőfokú oktatási intézménye meghívást kapott. 2010. április 22-én zárult a megemlékező sorozat, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Bizottsága és a Tanszék szervezésében ünnepi ülésre került sor, amely témáiban az építészettörténet-oktatás és -kutatás 1870 óta tartó időszakára fókuszált.

Restricted access

Építészeti tárgyak oktatásának előzményei és helyszínei a XVIII. század második felétől ismeretesek Magyarországon. 1846-ban alakult meg a pesti Ipartanoda a pesti egyetem néhány helyiségében egyetemi rang nélkül. A József Polytechnicumot 1856-ban engedélyezték, 1860-tól lett itt magyar nyelvű az oktatás. Az első építőművészetet oktató tanár a Műegyetemen Szkalnitzky Antal volt, 1864-ben kapott Mű- és díszépítéstan néven katedrát. Az 1870/71-es tanévben a „József műegyetem […] a tudományegyetemmel egyenlő állapotra helyezett és azéval egyenlő szervezettel s önkormányzati joggal felruházott technikai főtanintézetre” emelkedett. Az újdonsült egyetem „két műépítészeti tanszék” létesítésére írt ki pályázatot, majd az egyre csökkent Műépítészet Tanszéket Steindl Imre foglalta el. Hauszmann Alajos 1872-ben egy második Száraz-, Mű- és Díszépítészeti Tanszéket kapott. Steindl a tárgyalásokban a középkori tervezési modort képviselte, Hauszmann pedig a reneszánsz stílusgyakorlatokat részesítette előnyben. 1887-ben kinevezték Czigler Győzőt az Ókori építéstan tanárává, ezzel teljessé vált a választék. A következő negyed században a műegyetemi építészoktatás ebben a formában lényegében azonos tárgyszerkezettel folytatódott az első világháborúig. Steindl Imre halála után 1902-ben tanszékét Schulek Frigyes kapta. Czigler Győző utóda az egyetemen Nagy Virgil, Schulek Frigyes utóda Möller István, Hauszmann Alajosé pedig Hültl Dezső lett. A két háború közötti időszakban a három építészeti stíluskorszakkal meghatározott tanszék fennmaradt, de a tervezésoktatásban betöltött szerepük csökkent, illetve módosult. 1936-ban a Möller-tanítvány Kotsis Iván megalapította az első tervezési tanszéket. 1944 után, két további tervezési tanszék megalakulásával az építészettörténeti tanszékeken alárendeltebb szerepű lett a tervezésoktatás.

Restricted access

Emlékei és megőrzött jegyzetei alapján számol be a szerző az egyetemi évei alatt az építészettörténet oktatása terén szerzett tapasztalatairól. Jó érzéssel emlékezik meg egykori tanárairól: az ókort oktató Friedrich Lórántról, Kardos Györgyről, a középkori építészet tanáráról, Rados Jenőről és az újkor előadójáról, Kotsis Ivánról. Az Építészettörténeti és Elméleti Intézetben a szerző 1972–2000 között a kortárs építészetről adott elő, írt köteteket, jegyzeteket, tanulmányokat. Tapintattal, puha ceruzavonásokkal rajzolja meg professzor elődje, Major Máté és a már elhunyt többi kollégája – Pogány Frigyes, Hajnóczi Gyula, Szentkirályi Zoltán, Révhelyi Elemér, Vargha László, B. Szűcs Margit, Cs. Tompos Erzsébet, Kissné Balázs Éva, Sódor Alajos, Zádor Mihály, Guzsik Tamás, Merényi Ferenc, Hajnóczi Gábor – portréját, különös figyelemmel az építészeti térben megnyilatkozó szemlélet és világkép kiváló elemzőire. A tanulmány az Intézet (majd Tanszék) oktatóinak és kutatóinak műveiből összeállított válogatással egészül ki.

Restricted access

Summary

The fragmentary statue of St Catherine belonging to the International Gothic on the early 15th century, discovered in the ruins of Eger Cathedral is published and dated on the basis of its stylistic features and its dress.

Restricted access

The first known drawings of machines can be found in warfare-themed manuscripts. The oldest of them dates back to the 14th century, but their proliferation took place in the 15th century. During the century an almost standardized drawing style, vocabulary was developed, which also survived throughout the Renaissance.

Compared to the relatively high number of the survived warfare-related manuscripts that included drawings (their number is above 50), the representation of machines for civil usage is very rare throughout the century, even though the architectural drawings also proliferated during this century, and they also introduced a distinct representation style.

The survived portfolio of the Strasbourg master builder Hans Hammer lies at the intersection of this two disciplines: it includes both machine and architectural drawings in a large number. Given the occupation of the master, it can safely assumed that in contrast to those found in the majority of the contemporary machine drawings, his machines served civil purposes.

In this article the following questions are discussed: how do Hans Hammer’s machine drawings fit in the corpus of the contemporary machine drawings both by drawing style and function; and with which manuscripts can a direct connection be made?

Restricted access