Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós and Tibor Oláh

Emergency Triage System Textbook. [Magyar Sürgősségi Triage Rendszer tankönyv. Triázs oktatási források – CAEP-NWG.] MSOTKE, Budapest, 2016. [Hungarian] 14 BNO-10. The

Open access

befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról. Magyar Közlöny 2004/56 (IV. 26.). 2 A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (BNO-10). Népjóléti Minisztérium, Budapest

Restricted access

References 1 BNO-10 Pocket Book with DSM-IV-TR definitions. [BNO-10 Zsebkönyv – DSM-IV-TR meghatározásokkal.] Animula Kiadó, Budapest, 2004. [Hungarian

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A pitvarfibrilláció kezelésében a régi és az új antikoagulánsok jelentősen csökkentik a stroke és mortalitás előfordulását. Célkitűzés: Annak felderítése, hogy az elmúlt időben a pitvarfibrillációt elszenvedő betegek milyen arányban kaptak hatásos stroke-profilaxist, és milyen volt ezeknek a betegeknek a gyógyszer-adherenciája. Módszer: Az OEP/NEAK adatbázisában szereplő, pitvarfibrillációt elszenvedő betegekre vonatkozó adatgyűjtés. A vizsgált időszak: 2010–2015. Azok a betegek kerültek beválogatásra, akiknek ez idő alatt legalább egyszer szerepelt az I48 BNO-kód a nyilvántartásában. Adherensnek tekintettük azokat a betegeket, akik legalább 80%-ban kiváltották a receptjeiket. Eredmények: Magyarországon 3% a pitvarfibrilláció prevalenciája. Az adott évben egészségügyi ellátásra kerülő, pitvarfibrilláló betegek mortalitása 7–10% közötti. A betegek egyharmada nem kap effektív stroke-profilaxis kezelést. A legutolsó, 2015. évet figyelembe véve az adherencia 55% volt a K-vitamin-antagonistát szedőknél, míg 69,7% a direkt antikoagulánst szedőknél. Következtetések: Az új orális antikoagulánsok bevezetésével javítható volt a betegek adherenciája, de még mindig magas az effektív stroke-profilaxisban nem részesülők aránya. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1545–1549.

Restricted access

Abstract

This is the first part of a review devoted to present the physicochemical properties of non-stoichiometric oxides that exhibit simultaneously ionic and electronic conductivity. Oxides mixed conductors are candidates to be used in electrochemical applications such as oxygen separation membranes, Solid Oxide Fuel Cells (SOFC) and Solid Oxide Electrolysis Cell (SOEC). In the present article, divide in two parts, we review the thermodynamic and transport properties of mixed conductors systems. In Part I is presented the layered mixed conductors Sr3FeMO6+δ (M = Fe, Co, Ni) belonging to the n = 2 member of the Ruddlesden–Popper series An+1BnO3n+1, while in Part II we discuss results obtained for the Sr1−xLaxFe0.2Co0.8O3−δ perovskites. These perovskite related intergrowth oxides, Sr3FeMO6+δ, intercalate rock-salt layers in the perovskite structure decreasing the tendency of structural transformation at high temperature. The defect structure of these materials has been determined by thermodynamic measurements of the oxygen chemical potential (μO2) as a function of oxygen content and temperature. The knowledge of the defect structure has shown to be essential to analyze electrical resistivity measurements and neutron powder diffraction data at high temperature to propose mechanisms for the electronic and ionic transport.

Restricted access

A szerzők az öngyilkosságok és az antidepresszív szerek forgalma közötti összefüggés problémáit vizsgálták az ökológiai vizsgálatok irodalmára koncentrálva. Több gyakorlati és elméleti problémát találtak, amelyek megkérdőjelezik az ún. antidepresszív teóriát, amely szerint egy adott populációban az antidepresszívumok (AD-k) emelkedő használata a csökkenő öngyilkossági ráták meghatározó oka lenne.

1. Az ökológiai vizsgálatokban nem ismert a populációban öngyilkossá vált depressziós személyeknél az antidepresszívum használatának ténye, ami könnyen az ún. ökológiai tévkövetkeztetés oka lehet, valótlan viszonyt jelezve.

2. Alapprobléma az ökológiai vizsgálatoknál, hogy a korreláció csak a két vizsgálandó jelenség közötti együttjárást jelzi, kauzalitást nem. A jelen esetben a helyzetet tovább bonyolítja az a tény is, hogy az AD-k nem az öngyilkosságra hatnak direkt módon, hanem egy pszichiátriai betegségre, amelynek egyik szövődménye lehet az öngyilkosság. Az antidepresszívumok tehát áttételes (indirekt), preventív hatást igyekeznek kifejteni nem ismert számú depressziós betegek ismeretlen hányadánál, nem kiszámítható hatásban és mértékben.

3. A szerzők nem találtak adatot az irodalomban a depressziós és nem-depressziós betegek által használt AD-mennyiség megoszlásáról. Egy hivatalos hazai adatbázis vizsgálatára volt módjuk. Az OEP 4 éves (2007–2010) ambuláns AD-forgalmában szétválogatták az egyes BNO kódokkal jelzett betegek csoportjait: F00-F03; F063; F25; F30-39; F40-48; F50 és Egyéb kategóriák szerint. Az analízis során kiderült, hogy az AD-k 53,93%-át használták csak a valóban magas öngyilkossági rizikót magukban hordozó (F25 és F 30-39) betegek, míg az AD-k közel másik felét (46,07%) minden más (magas rizikót nem hordozó) pszichiátriai vagy nem pszichiátriai kódot kapott betegek. Az AD-k gyógyszertári forgalma tehát nem lehet indikátora a valóban kezelt depressziós betegeknek, illetve kezeléseik számának.

4. A szerzők több olyan ökológiai vizsgálatot találtak, amelyek közül több nem tudta bizonyítani az AD-k használata és az öngyilkossági ráták közötti inverz kapcsolatot, vagy nem konzekvens, vegyes eredmények jelentkeztek.

Restricted access

A különböző szűrési programok eredményességének fontos jellemzője közé tartozik a megjelent és a kiszűrt személyek száma. Ez a tanulmány a magyarországi mammográfiás szűrővizsgálatot veszi górcső alá. A szerző az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából nyert adatok felhasználásával megvizsgálta, hogy az emlőrákkal kezelt betegek részt vettek-e betegségük felfedezése előtt szűrővizsgálaton, mi volt annak eredménye, és a szűrővizsgálat felfedezte-e a betegséget. Az adatbázisból nyert adatok szerint az emlődaganatos betegek 38,8%-os szűrési hajlandósága nem tért el jelentősen az átlagpopuláció szűrési hajlandóságától. A szűrővizsgálaton való megjelenés nem érte el az eredetileg tervezett 60%-os arányt, ezért felmerül, hogy a felvilágosításra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az adatok elemzése rámutat arra is, hogy a szolgáltatók nem minden esetben valós BNO-kódokat jelentenek az egészségbiztosítónak. Orv. Hetil., 2012, 153, 1745–1751.

Restricted access

environmental factors. [Környezeti eredetű daganatos megbetegedések területi halmozódásának vizsgálata.] Magy Onkol. 2003; 47: 177–183. [Hungarian] 10 BNO-10: International statistical

Restricted access

Bevezetés: Kevés adat áll rendelkezésre a konjugált pneumococcusvakcináknak a pneumonia, meningitis és septikaemia előfordulására gyakorolt hatásáról Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők retrospektív vizsgálattal kívánták felmérni a 2006–2011 között Magyarországon minden korosztályban előforduló, kórházi kezelést igénylő, bármely kórokú és pneumococcus okozta pneumonia-, meningitis- és septikaemiaeseteket. Módszer: Összesített adatokat gyűjtöttek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából előre meghatározott BNO-10-kódok segítségével. Az összehasonlítás χ2-próba segítségével készült a következők alapján: átlagos arány a védőoltás bevezetését megelőzően (2006–2007) versus átlagos arány a védőoltás bevezetését követően (2010–2011). Eredmények: A 0–4 éves korú gyermekeknél a kórházi kezelést igénylő esetek aránya jelentősen csökkent a bármely kórokú tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás esetében, de nőtt a septikaemia esetében. A többi korcsoportnál jelentősen növekedett a bármely kórokú pneumonia- és septikaemiaesetek száma. A kórházi halálozás aránya az életkorral emelkedett. A pneumococcusspecifikus kódok korlátozott alkalmazása miatt nem állapítottak meg egyértelmű eredményeket a pneumococcus okozta betegségeket illetően. Következtetések: A bármely kórokú tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás csökkenése a 0–4 éves korosztálynál a konjugált pneumococcusvakcinációnak a kórházi kezelés arányára gyakorolt közvetlen hatására utal. Orv. Hetil., 2014, 155(36), 1426–1436.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Egybiztosítós egészségügyi finanszírozási rendszerben a kórházak által finanszírozási célból történő adatszolgáltatások lehetőséget adhatnak epidemiológiai jellegű vizsgálatokra. Célkitűzés: A szerzők Közép-Magyarország 14 neurológiai osztálya adatai alapján vizsgálták a jelentések megbízhatóságát. Módszer: Az elemzést az agyi infarktus (BNO-10 I63+I64) három számjegyű diagnóziskódjaira végezték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számára küldött kórházi jelentésekből kiindulva. Eredmények: Az ischaemiás cerebrovascularis esetek száma 2012 első és második fél évét összehasonlítva 35%-os csökkenés és 73%-os növekedés között változott: az egyes kórházakban jól követte az ellátási területek 2012. júliusi változását. Kiegészítő informatikai módszerekkel megbecsülhető, hogy az agyinfarktus kórháztól függően az esetek 54–84%-ában akut esemény. A neurológiai osztályok szerepvállalása az ischaemiás cerebrovascularis betegek ellátásában kórházanként 34–98% között változik. A jelentésekben szereplő diagnózisok összességében több mint 99%-ban megfelelnek a betegek zárójelentésében szereplő diagnózisoknak. Nagyobb pontatlanságok (körülbelül 20%) a finanszírozási besorolási kódolásokban voltak. Következtetések: A finanszírozási célból létrehozott adatbázisok megfelelő informatikai módszerek alkalmazásával megbízható adatokat szolgáltatnak a magyarországi cerebrovascularis betegségek epidemiológiai vizsgálatára. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1540–1546.

Open access