Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "COVID–19 fertőzés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon

COVID–19 infections and effectiveness of the vaccination among healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadette Rojkovich
,
Dóra Németh
,
Elek Dinya
,
Erzsébet Nagy
,
Eszter Török
,
Imre Lázár
,
András Perduk
,
Pál Géher
, and
György Nagy

Bevezetés: A COVID–19-pandémiát okozó SARS-CoV-2 koronavírusnak folyamatosan újabb variánsai jelennek meg, 2021. november óta a legtöbb fertőzést az omikron koronavírus-variáns okozta. Célkitűzés: A prospektív megfigyeléses kohorszvizsgálat célja a COVID–19-fertőzésre nagyobb rizikóval bíró, egészségügyben dolgozók körében két Pfizer–BioNTech-vakcina és az ezt követően önkéntesen felvett emlékeztető vakcina utáni COVID–19-fertőzések előfordulásának, a vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának vizsgálata volt. Módszer: A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza egészségügyi és egészségügyben dolgozó munkatársainak két Pfizer–BioNTech (BNT162b2)-oltását 2021. január 7. és március 8. között kezdték meg. A harmadik, emlékeztető védőoltás típusának választása és időpontjának meghatározása önkéntes volt. 2021. január 7. és 2022. június 29. között követtük nyomon a dolgozókat. Felmértük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltási reakció súlyosságát, a fertőzésre hajlamosító tényezőket és az oltások után a ’spike’ (S)-protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változási kinetikáját. Eredmények: 294 dolgozó – 96 orvos, 127 nővér és 71, egészségügyben dolgozó – adatait elemeztük, akiknek legalább három ellenanyagszint-mérésük történt a megfigyelési idő alatt. A harmadik, emlékeztető oltást 280 dolgozó kapta meg, a vakcinák megoszlása a következő volt: Pfizer–BioNTech (BNT162b2) (n = 210), Moderna COVID–19 (mRNA-1273) (n = 37), Sinopharm COVID–19 (n = 21), Janssen COVID–19 (n = 10) és AstraZeneca (ChAdOx1 nCoV-19) (n = 2). A megfigyelési időszakban 121 esetben történt fertőzés (41%). A COVID–19-fertőzések lefolyása többségében enyhe volt (97%), egy hét alatt gyógyult. A vizsgált időszakban 2 dolgozó halt meg: egy 56 éves nő két oltás után, COVID–19-fertőzéssel összefüggésbe nem hozható okból, és egy 58 éves férfi, aki a harmadik Pfizer-védőoltás után 6 hónappal zajló COVID–19-fertőzés után elhunyt. A fertőzés előfordulását nem befolyásolta az életkor, a nem, a kísérő betegségek, a dohányzás, a munkakör és a BMI. Az S-ellenanyag szintjének medián értéke az alapimmunizálás második oltása után 1 hónapig emelkedett (medián: 1173,0 U/ml), a 8. hónapig lassú csökkenő tendenciát mutatott (678,5–625,8–538,0 U/ml). A harmadik oltás után 1 hónappal lényegesen emelkedett az S-ellenanyag szintjének medián értéke (16 535,0 U/ml), az oltás utáni 3. hónaptól csökkenő tendenciát mutatott (9697,7 U/ml). Az S-antitest szintjének az oltások utáni kiugróan magas emelkedése összefüggést mutat az előzetes COVID–19-fertőzéssel. Az N-protein elleni ellenanyagszintet az oltás nem befolyásolta, emelkedése a fertőzéssel mutat összefüggést. Következtetés: Az emlékeztető vakcináció kevésbé hatott az omikron variáns okozta fertőzésre, de a betegség lefolyása enyhébb volt. Az alapimmunizáláshoz képest az emlékeztető oltás az S-antitest szintjének jelentősebb emelkedését okozta, ami összefüggést mutat a korábbi COVID–19-fertőzéssel. Orv Hetil. 2023; 164(5): 163–171.

Open access

A COVID–19-fertőzés gastrointestinalis hatásai gyermekkorban és a gyulladásos bélbeteg gyermekekben

The gastrointestinal effects of COVID–19 infection during childhood and among the children affected with inflammatory bowel disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Luca Tóbi
,
Bence Prehoda
,
Anna Balogh
,
Antal Dezsőfi-Gottl
, and
Áron Cseh

Összefoglaló. A SARS-CoV-2-infekció változatos kórlefolyású, a gyermekpopulációban növekvő incidenciát mutató fertőzés. Ebben a korcsoportban a felnőttekkel szemben sokkal gyakrabban tapasztalhatók gasztroenterológiai tünetek a betegség során, 18–32%-ban jelentkezik legalább egy szimptóma. Ezek nem specifikusak, gyakran megegyezhetnek a virális enteritisek, a gyulladásos bélbetegségek vagy a vakbélgyulladás tüneteivel. A gyermekkori SARS-CoV-2-infekciónak egy viszonylag ritkán megjelenő, de súlyos, akár életveszélyes szövődménye a gyermekkori sokszervi gyulladásos szindróma (multisystem inflammatory syndrome in children, MIS-C). Ilyenkor a gastrointestinalis tünetek gyakorisága 60–100%-ra nő, sok esetben akut has benyomását keltve. A jelenlegi kutatások eredményei alapján a gyulladásos bélbeteg gyerekek az alapbetegségük miatt nincsenek nagyobb veszélynek kitéve az átlagpopulációhoz képest a COVID–19-fertőzés szempontjából. A terápiájukban alkalmazott gyógyszereik közül a nagy dózisú szteroidkezelés okoz nagyobb kockázatot a megfertőződésre, illetve ebben az esetben a súlyosabb kórlefolyásra. Az éppen remisszióban lévő gyulladásos bélbetegek fenntartó terápiájának módosítások nélküli folytatása javasolt, kiemelt figyelmet fordítva a biológiai terápiák időben történő, megszakítás nélküli alkalmazására. Törekedni kell a személyes vizitek számának csökkentésére a pandémia idején, ezek telemedicinával történő helyettesítése javasolt. A halasztható endoszkópos vizsgálatok noninvazív vizsgálómódszerekkel történő átmeneti kiváltása részesítendő előnyben a betegség aktivitásának, a terápia hatékonyságának megítélésére. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek COVID–19 elleni védőoltása javasolt, jelenleg minden elérhető oltóanyag alkalmazható náluk (az élő ágenst tartalmazó vakcinák ellenjavalltak). Immunmoduláns, szteroid- vagy anti-tumornekrózisfaktor (TNF)-alfa-terápia esetén az oltás lehetséges csökkent hatékonyságával kell számolni. Orv Hetil. 2022; 163(6): 214–221.

Summary. The SARS-CoV-2 infection is showing high variety in the disease course, with a constantly increasing incidence among the pediatric population. In this age group, at least one gastrointestinal symptom appears in 18–32% of the cases, showing a significant difference compared to the adult population. The gastrointestinal signs of COVID–19 are not specific, can mimic the symptoms of viral enteritis, inflammatory bowel diseases or acute appendicitis. The multisystem inflammatory syndrome in children (MIS-C) is a rather rare, but serious complication of the pediatric COVID–19 disease: in these cases, the incidence of the gastrointestinal symptoms is increased up to 60–100%, often observed as acute abdomen. Based on recent researches, patients with inflammatory bowel diseases (IBD) are shown to have the same risk in developing COVID–19 infection compared to the normal population: in their medications, the high dose steroid treatment is proved to increase the risk of infection or to make the disease course more serious. The treatment of patients with IBD should be continued without any changes (when the disease is in remission). The use of biologics should be done with special care, with more attention keeping the schedule and the continuity. It is advised to minimise the number of personal visits during the pandemic, they should be substituted with telemedicine. The postponable endoscopic examinations should be temporarily redeemed by non-invasive methods for screening the disease activity and the efficacy of the treatment. The vaccination against COVID–19 is advised in the population with IBD. All vaccines currently available are usable in this patient group (the use of vaccines containing live agents are contraindicated). In the case of patients treated with immunmodulators, steroids or anti-tumor necrosis factor (TNF) alpha, a possible lower efficacy can be expected after the vaccination. Orv Hetil. 2022; 163(6): 214–221.

Open access
Scientia et Securitas
Author:
György Miklós Keserű

Összefoglaló. A COVID–19-járvány egyre növekvő számú fertőzött betegének ellátása érdekében rövid időn belül szükség mutatkozott vírusellenes terápiás lehetőségekre. A gyors reagálás szempontját figyelembe véve erre a célra elsősorban más vírusok ellen már kifejlesztett vírusellenes szerek jöhetnek szóba. A magyar betegek ellátásbiztonsága szempontjából különösen fontos a hatóanyagok és gyógyszerkészítmények hazai gyártása. Ezt a cél tűzte ki a favipiravir, egy széles spektrumú antivirális hatóanyag hazai fejlesztése, amely sikeresen befejeződött, a gyógyszerkészítmény klinikai vizsgálata folyamatban van.

Summary. Increasing impact of COVID-19 on the healthcare system prompted the identification of potential antiviral therapies. Due to the immediate demand, known drugs were subjected to repositioning attempts. These drugs include agents inhibiting the viral entry into the host cells, drugs potentially blocking the release of the viral RNA from the endosomes, antivirals inhibiting the replication of the viral RNA and finally compounds that might prevent the assembly of the new virion. Since there is less experience with camostat and nafamostat, the entry inhibitors tested in Japan, and due to the ambiguous data collected with the endosome blocking chloroquine and hydroxyl-chloroquine, we focused on the actual antiviral treatment options for COVID-19 infections. In addition to favipiravir and remdesivir that were used early, at the onset of the pandemic, we discuss novel candidates including molnupiravir, a promising antiviral actually investigated in clinical trials. Considering the needs of Hungarian COVID patients and the security of supply as first priority, we selected favipiravir and developed a convenient process for the industry-scale production of the active pharmaceutical ingredient (API). At the end of this review we summarize the development and clinical investigation of favipiravir, a wide spectrum antiviral drug used for the treatment of mild and moderate COVID patients in Hungary in both ambulant and clinical settings. The Hungarian COVID Task Force set up two consortia, one for the development and the other for the clinical investigations of favipiravir. The objective of the favipiravir development consortium was to develop processes for the production of Favipiravir API and dosage forms. The consortium completed the pilot plant scale industrial production of the API and produced clinical samples for the upcoming trials. The selection and laboratory scale optimization of the synthesis route was performed at the Medicinal Chemistry Research Group of the Research Center for Natural Sciences. The laboratory scale synthesis was scaled up for pilot plant production at EVI plc and Gedeon Richter plc. GMP production was realized at the facilities of Gedeon Richter plc. Finished dosage forms were developed at Meditop Ltd who produced the clinical samples under GMP conditions. The clinical consortium is headed by the Hungarian section of the European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) and organized two trials. One of these trials investigates favipiravir produced in Hungary while the other trial is performed with favipiravir produced in Japan. Both studies were approved by the Hungarian regulatory agency (OGYÉI) and are ongoing.

Open access

Vörösvértest morfológiai eltérések COVID–19 fertőzésben

Erythrocyte morphological abnormalities in COVID-19 infection

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
László Szerafin
,
Bernadett Czibere
,
Zsigmond Czine
,
Viktor Misák
,
Attila Szűcs
, and
János Jakó

,9%) Megbeszélés A COVID19 fertőzés hematológiai vonatkozásai közül a hemosztázis eltéréseknek, citopéniáknak kiterjedt irodalma van [ 1 ]. A vérkép változatos mennyiségi eltérései közül a betegség során növekvő eosinophil és basophil arány kedvezőbb

Full access

A csecsemőmirigy T-sejtjeinek összetételében létrejövő változások a COVID–19-pandémia alatt

Changes of the T cell composition in the thymus during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lantos
,
József Furák
,
Noémi Zombori-Tóth
,
Tamás Zombori
,
Katalin Bihari
,
Endre Varga
, and
Petra Hartmann

Bevezetés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatását vizsgáltuk a csecsemőmirigyben zajló T-sejtek differenciálódására, illetve hogy a T-sejtek számának a fertőzöttek vérében észlelhető csökkenése a thymusban is észlelhető-e. Módszer: Összesen 55, thymectomián átesett beteg adatainak feldolgozása során három csoportot alakítottunk ki: 1) a pre-COVID–19 (PC)-csoportban szerepel 22 beteg, 12 nő és 10 férfi, akiknél 2008 és 2013 között történt thymectomia; a 2) no-COVID–19 (NC)-csoportban (védőoltást nem kapott, fertőzésen át nem esett) 20 betegnél (11 nő és 9 férfi) 2020–2021-ben, a 3) COVID–19-védőoltást kapott vagy -infekción átesett (VIC-) csoportban 13 betegnél (4 nő és 9 férfi) szintén 2020–2021-ben történt thymectomia. A patológiai mintákon CD4, CD8, CD25 és FOXP3 immunhisztokémiai vizsgálatok történtek a ’helper’, a citotoxikus és a regulációs T-sejtek igazolására. Eredmények: A VIC-csoportban a CD4-sejtek előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a PC- és az NC-csoporthoz képest. A FOXP3 a VIC- és az NC-csoportban szignifikánsan kisebb előfordulást mutatott a PC-csoporthoz képest. A CD8, CD25 esetében szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok között nem találtunk. Megbeszélés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatással van a thymus T-sejtes összetételére. A VIC-csoportban észlelt CD4-expresszió-csökkenés igazolja a T-sejtek számának a thymusban is bekövetkező csökkenését. A COVID–19-éra alatt az NC-csoportban a PC-csoporthoz képest észlelt alacsony FOXP3-szint a tünetmentes COVID–19-fertőzés nagy arányára utalhat, és az immuntolerancia romlását jelzi. Következtetés: Az általunk hozzáférhető irodalomban először igazoltuk, hogy a COVID–19-fertőzés hatására a csecsemőmirigyben csökken a ’helper’ T-sejtek előfordulása, és tünetmentes betegeknél is csökken az immunvédekezés. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2062–2066.

Open access

A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és immunogenitásának monitorozása egészségügyben dolgozókon

Immunogenicity and safety of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine in healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadette Rojkovich
,
Dóra Németh
,
Eszter Török
,
Bernadette Szabó
,
Ágnes Pintér
,
István Juhász
,
Márton Weidl
,
Éva Lányi
,
Judit Pável-Szecskó
,
Imre Lázár
,
András Perduk
,
József Reiter
,
György Nagy
,
Erzsébet Nagy
, and
Pál Géher

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2 koronavírus okozta COVID–19 általános egészségügyi és gazdasági krízist idézett elő. Célkitűzés: A megfigyeléses vizsgálat célja a BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának igazolása a Budai Irgalmasrendi Kórház dolgozóin. Módszer: A vakcina adása után elemeztük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltások utáni reakciókat, valamint a „spike” (S-) protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változását. Eredmények: A felmérésben részt vevő 295 dolgozó közül az oltást megelőzően 36 dolgozó esett át COVID–19-fertőzésen (COVID–19-pozitív csoport). A második oltás után a megfigyelési időszak három hónapjában COVID–19-fertőzés nem alakult ki a felmérésben részt vevő oltott dolgozók körében. Az oltási reakciók enyhék voltak. A COVID–19-pozitív csoportban az N-antitestek medián küszöbértékindexe az első vakcina után 4 héttel mérve szignifikánsan magasabb volt (28,37), mint a COVID–19-negatív (0,085) csoportban (p<0,0001). Az első vakcina után 4 héttel az S-antitestek medián értéke (8015 U/ml) a COVID–19-pozitív csoportban szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001), mint a COVID–19-negatív csoportban (23,18 U/ml). A COVID–19-negatív csoport S-antitest-középértéke a második vakcina után szignifikáns (p<0,0001), mintegy 500×-os emelkedést mutatott (23,18 U/ml ről 1173 U/ml-re). Egy vakcina hatásosságát a fertőzések terjedésének megakadályozása igazolja. Következtetések: A második vakcina utáni megfigyelési időszakban új COVID–19-fertőzés nem volt az oltott dolgozók körében. A fertőzésen át nem esett COVID–19-negatív egyének esetén az S-antitest emelkedése mérsékelt az első oltás után, míg a második oltás után lényegesen emelkedik. A COVID–19-fertőzésen átesett egyének csoportjában már az első vakcina is jelentős S-antitest-termelődést vált ki. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Summary. Introduction: The coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic caused global public health and economic crises. Objective: The aim of this observation study was to estimate the effectiveness, safety and elicited immune response of the BNT162b2 mRNA Pfizer–BioNTech vaccine in healthcare workers of the Buda Hospital of the Hospitaller Order of St. John of God. Method: After vaccination, the infection rate, adverse events and the kinetics of anti-SARS-CoV-2 spike (S) protein and anti-SARS-CoV-2 nucleocapsid (N) protein antibodies were evaluated. Results: Before vaccination, from the 295 healthcare workers 36 recovered from prior COVID-19 infection (COVID-19-positive group). After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the three-month follow-up period. The adverse events were mild. In the COVID-19-positive group, the median cut-off index of anti-N antibodies measured at 4 weeks after the first vaccination were significantly (p<0.0001) higher (28.37) than in the COVID-19-negative group (0.085). After the first vaccine, the median titer of anti-S antibodies was significantly higher (p<0.0001) in the COVID-19-positive group (8015 U/ml) compared to the COVID-19-negative group (23.18 U/ml). In the COVID-19-negative group, the median titer of anti-S antibodies increased significantly (p<0.0001) after the second vaccine (from 23.18 U/ml to 1173 U/ml), showing an increase of 500×. Conclusions: After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the follow-up. In the COVID-19-negative group, the anti-S antibody titer is moderate after the first vaccination and increases significantly after the second vaccine. In the COVID-19-positive group, the first vaccine induces significant anti-S antibody production. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Open access

A COVID–19-fertőzéssel és -immunizációval szerzett tapasztalatok felnőtt cystás fibrosisos betegcsoportban

Experience with COVID–19 infection and immunization in a group of adult patients with cystic fibrosis

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Örlős
,
Zsuzsanna Miklós
, and
Ildikó Horváth

Bevezetés: Habár a nem transzplantált, cystás fibrosisban szenvedő betegek többségében enyhe lefolyást mutat a COVID–19-fertőzés, a betegek kis hányadában súlyos lefolyású kórforma alakul ki. Célkitűzés: A célok között szerepelt azoknak a rizikófaktoroknak az azonosítása, amelyek megnövelik a koronavírussal fertőzött cystás fibrosisos betegek hospitalizációs igényét, emellett a betegek átoltottságát és a fertőzésben alkalmazott kezeléseket is vizsgálni kívántuk. Módszer: Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Cystás Fibrosis Részlegén gondozott 145 beteg adatait elemeztük retrospektív módon a pandémia kitörése és 2022. december 31. között. Eredmények: A vizsgált időszakban a betegek 85,5%-a részesült SARS-CoV-2-alapimmunizációban, a beadott védőoltások 70,9%-a mRNS-alapú volt. A betegek 49,65%-a vészelte át a fertőzést, a fertőzöttek 13,9%-a kórházi ellátást igényelt. A súlyos lefolyású COVID–19 legfontosabb prediktora az erőltetett kilégzési másodpercvolumen (FEV1) 35%-os vagy annál alacsonyabb értéke (OR: 6,25, p = 0,01). Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy súlyos, kórházi ellátást igénylő COVID–19-fertőzés gyakrabban alakul ki az eleve kisebb FEV1-értékkel rendelkező cystás fibrosisos betegek körében. Felmérésünk alapján a felnőtt cystás fibrosisos betegek oltási fegyelme jelentősen meghaladja az országos átlagot, többségük már emlékeztető oltásban is részesült. Következtetés: A prediktorok ismerete segíthet meghatározni azokat a cystás fibrosisos betegeket, akiknél fokozott figyelem és gyors terápiás döntéshozatal szükséges COVID–19-infekció akvirálása esetén. Orv Hetil. 2024; 165(9): 332–337.

Open access

Helicobacter pylori – 2021

Helicobacter pylori – 2021

Orvosi Hetilap
Author:
György Miklós Buzás

Összefoglaló. A Helicobacter pylori továbbra is a világ legelterjedtebb fertőzése: prevalenciája a fejlődő országokban 70–80%, a fejlett országokban csökkenő tendenciát mutat. A dél-magyarországi véradókban a prevalencia 32%-ra csökkent. A migráció a befogadó ország számára a fertőzés fokozott kockázatával jár. A szövettani diagnózisban az immunhisztokémiai vizsgálat pontosabb a hagyományos Giemsa-festésnél. A mesterséges intelligencia érzékenysége a hagyományos endoszkópiáéval összehasonlítva 87%, pontossága 86%. Az újgenerációs szekvenálással lehetséges egy biopsziás mintából több antibiotikumérzékenység meghatározása. A Helicobacter pylori kezelésének európai regisztere kimutatta, hogy 2013 és 2018 között a bizmutalapú négyes vagy a 14 napos egyidejű négyes kezelések hatásosabbak, mint a hagyományos hármas kezelés, de elterjedésük igen lassú folyamat, jelentős földrajzi különbségekkel. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) felléphet Helicobacter pylori fertőzésben is, egymás kóros hatását felerősítve. A diagnosztikai módszerek korlátozottak. Protonpumpagátlók szedése növeli a COVID–19-fertőzés kockázatát és annak súlyos kimenetelét. Előzetesen ismert peptikus fekély, vérzés, illetve antikoguláns kezelés előtt az eradikáció a vírusos fertőzés lezajlása után indokolt. A probiotikumoknak az eradikációra gyakorolt hatásáról 20, közepes minőségű metaanalízis született, így a konszenzusokban foglalt álláspontok sem egyértelműek: a jövőben ezt tisztázni kell. Orv Hetil. 2021; 162(32): 1275–1282.

Summary. Helicobacter pylori is still the most widespread infection in the world: its overall prevalence is 70–80% in developing regions, but fortunately it is decreasing in the Western world. The prevalence in blood donors from South-Eastern Hungary decreased from 63% in the 1990’s to 32% in 2019. Migration constitutes an increased risk of infection for the destination countries. Immunohistochemistry has proven to be more accurate in histological diagnosis than the conventional Giemsa stain. The sensitivity and accuracy of artificial intelligence as compared to videoendoscopy were 87% and 86%, respectively. The European Register on the management of Helicobacter pylori infection revealed that concomitant quadruple and 14-day bismuth-based therapies are more efficient than triple combinations, although their incorporation in practice is a long-lasting process, with large geographical variations. The novel type of coronavirus (SARS-CoV-2) can also occur in Helicobacter pylori-infected patients, mutually enhancing their pathogenetic effects. Diagnostic possibilities are limited in this setting. The use of proton pump inhibitors increases the risk of viral infection and the severity of the disease. Eradication treatment seems justified in patients with previously known peptic ulcers or gastrointestinal bleeding, or before starting anticoagulant treatment, but must be postponed after resolution of viral infection. The effect of probiotics on eradication was addressed by 20, medium-to-low quality meta-analyses and so, the recommendations of the guidelines are equivocal, which must be clarified in the future with higher quality studies. Orv Hetil. 2021; 162(32): 1275–1282.

Full access

A COVID–19-járvány hatása a leggyakoribb légzőszervi megbetegedések lefolyására

The impact of the COVID–19 epidemic on the course of the most common respiratory diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Bogos
,
Judit Berta
,
Zsuzsa Cselkó
,
Judit Tisza
,
Mária Szilasi
,
Beatrix Simon
,
Balázs Antus
,
Éva Vizi
,
Zsolt Megyesfalvi
,
Balázs Döme
,
Anita Rózsás
, and
Szilvia Török

Bevezetés: A SARS-CoV-2 által okozott fertőzés az elmúlt három évben meghatározta mindennapi életünket, és nem várt terhet rótt az egészségügyi ellátórendszerre, többek között azáltal, hogy komoly kockázati tényezőt jelenthet a már meglévő, különböző légzőszervi megbetegedésekkel küzdő betegek számára is. Célkitűzés: A COVID–19 és a fertőzéskor már fennálló légzőszervi megbetegedések, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), valamint az asztma összefüggéseinek feltárása. Módszer: Hazai vizsgálatunkban közel 29 000 beteg adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a COPD mint társbetegség megléte a nemzetközi megállapítással egybehangzóan összefüggést mutat a COVID–19-fertőzés súlyosságával, illetve enyhén növeli az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességének kockázatát a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés során. Asztma esetében mindezt nem sikerült kimutatnunk, vagyis sem a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát, sem az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességét nem befolyásolta jelentősen az asztma mint társbetegség megléte. Megbeszélés: Ahogy nemzetközi tanulmányokban is olvasható, a COPD mint társbetegség megléte nem növeli jelentős mértékben a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a COPD növeli a COVID–19-pozitív betegek kórházba kerülésének esélyét, és emeli a megbetegedés súlyosabb lefolyásának valószínűségét. Tekintettel a COPD-betegekben a tüdő károsodása során végbemenő szerkezeti átépülésre és rendellenes regenerálódási folyamatokra, e betegek a vírusfertőzés lezajlása után fokozott odafigyelést, valamint személyre szabott rehabilitációt igényelnek. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a jövőben a személyre szabott terápiás megközelítés bevezetéséhez elengedhetetlen a különböző COPD-s fenotípusok (valamint egyéb krónikus tüdőbetegségek) és a SARS-CoV-2-fertőzés klinikai megnyilvánulásainak mélyreható vizsgálata. Orv Hetil. 2023; 164(2): 51–56.

Open access

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60

Orvosi Hetilap
Authors:
János András Zsuffa
,
Vanda Koszovácz
,
Dalida Borbála Berente
,
Zsolt Bálint
,
Sándor Katz
,
Anita Kamondi
,
Gábor Csukly
, and
András Attila Horváth

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Open access