Search Results
. He , H. – Li , Y. ( 2011 ): CSR and Service Brand: The Mediating Effect of Brand Identification and Moderating Effect of Service Quality . Journal of Business Ethics 100 ( 4 ): 673 – 688
A XXI. században, különösen egy recesszióba került globális piaci körülmények között tevékenykedő transznacionális vállalat számára fontos, hogy nemcsak egyetlen cél – a tulajdonosi értékek maximalizálása – megvalósítására legyen képes, hanem akár egyszerre több céléra is. A mostanában megjelent felsőbb érintett elméleteknek megfelelően a TNC-nek (Transnational Corporation) képesnek kell lennie az összes érintett számára megfelelő értékteremtésre. Az elsődlegesen profitmaximalizáló menedzsmentnek egy igen komplex és konfliktusos feladattal kell szembenéznie, aminek megoldásában hatékony szerepet tölthet be a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Korábban a profitorientált vállalatvezetők a CSR-be invesztált nem produktív kiadásokat mint a vállalati pénzügyi teljesítményt rontó és a vállalat alapvető pénzügyi céljaival összeegyeztethetetlen tényezőként kezelték. Napjainkban azonban az empirikus vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy e két tényező egymást jól ki is egészítheti, így a CSR a vállalat pénzügyi teljesítményére növelően hathat, amiből hosszú távon kompetitív versenyelőnye is származhat. Ezek a TNC-k – alkalmazkodva a 2000-es, illetve a 2010-es évek kihívásaihoz – a teljesítménynövelés érdekében a vállalat több érintettjének igényeit maximalizálva az értékteremtő folyamatokat úgy alakították át, hogy hosszú távon a menedzsment a CSR mellett vállalt elkötelezettséget, ami csak a CSR-t is magában foglaló stratégia alkalmazásával érhető el. A jövőben azok a transznacionális vállalatok, amelyeknél a vállalati stratégia egyik elemévé vált a CSR, jobb reputációt elérve egyrészt csökkentik a negatív társadalmi megítélés kockázatát, és a pénzügyi teljesítmény növekedéséhez hozzájárulhat, összességében a versenytársaihoz képest életképesebb lehet a TNC.
The contradictions in terms of justice and democracy in contemporary globalization have given rise to counter-movements that attempt to reassert control over economic forces. The rapid changes of our globalizing world also challenge conventional disciplinary academic approaches of analysis. Globalization generates forces of both fragmentation and integration. Globalization yields hybridization where existing forms and practices recombine into new forms and new practices. Structural hybridization can be observed in hybrid economic formations, in business regulation, and in public-private and private-private partnerships between business and society. It gives rise to a plurality of new mixed forms of cooperation and competition.
Abstract
The polycrystalline ferroelectric compounds of general formula Pb1−X Ba X TiO3 with X = 0.00, 0.1, 0.2 and 0.5 were prepared by high temperature solid-state reaction technique using high purity oxides and carbonates. The compounds formation was confirmed by X-ray diffraction and all the X-ray peaks were indexed with tetragonal structure of space group P4mm. Morphology and particle size of the compounds were obtained using scanning electron microscopy. Ferroelectric phase transition, enthalpy change, and specific heat of the compounds were obtained using modulated differential scanning calorimetry. It was observed that the phase transition temperature decreased linearly with the increase of substitution concentration.
Genotype × environment (G × E) interaction effects are of special interest for identifying the most suitable genotypes with respect to target environments, representative locations and other specific stresses. Twenty-two advanced breeding lines contributed by the national partners of the Salinity Tolerance Breeding Network (STBN) along with four checks were evaluated across 12 different salt affected sites comprising five coastal saline and seven alkaline environments in India. The study was conducted to assess the G × E interaction and stability of advanced breeding lines for yield and yield components using additive main effects and multiplicative interaction (AMMI) model. In the AMMI1 biplot, there were two mega-environments (ME) includes ME-A as CARI, KARAIKAL, TRICHY and NDUAT with winning genotype CSR 2K 262; and ME-B as KARSO, LUCKN, KARSA, GOA, CRRI, DRR, BIHAR and PANVE with winning genotypes CSR 36. Genotypes CSR 2K 262, CSR 27, NDRK 11-4, NDRK 11-3, NDRK 11-2, CSR 2K 255 and PNL 1-1-1-6-7-1 were identified as specifically adapted to favorable locations. The stability and adaptability of AMMI indicated that the best yielding genotypes were CSR 2K 262 for both coastal saline and alkaline environments and CSR 36 for alkaline environment. CARI and PANVEL were found as the most discernible environments for genotypic performance because of the greatest GE interaction. The genotype CSR 36 is specifically adapted to coastal saline environments GOA, KARSO, DRR, CRRI and BIHAR and while genotype CSR 2K 262 adapted to alkaline environments LUCKN, NDUAT, TRICH and KARAI. Use of most adapted lines could be used directly as varieties. Using them as donors for wide or specific adaptability with selection in the target environment offers the best opportunity for widening the genetic base of coastal salinity and alkalinity stress tolerance and development of adapted genotypes. Highly stable genotypes can improve the rice productivity in salt-affected areas and ensure livelihood of the resource poor farming communities.
Caccianiga, M., A. Luzzaro, S. Pierce, R.M. Ceriani and B. Cerabolini. 2006. The functional basis of a primary succession resolved by CSR classification. Oikos 112:10–20. Cerabolini B
A vallás kognitív elméletei: Áttekintés
The cognitive theories of religion: An overview
A tanulmány célja bemutatni és értékelni azt az új tudományterületet, amely a „vallás kognitív tudománya” (Cognitive Science of Religion) néven vált ismertté. Az irányzat képviselői a kognitív tudománynak és kognitív pszichológiának az elméleteit és módszereit alkalmazzák a vallás újszerű magyarázata során. Az itt következő tanulmány erről az irányzatról nyújt átfogó értékelést, amit három szempont is indokolhat. Egyrészt, ez a terület az utóbbi időszakban jelentős fejlődésen ment át – mára pedig az önálló tudományos diszciplínává válás küszöbére is eljutott. Másrészt, a fentiek ellenére az irányzat Magyarországon viszonylag kevéssé ismert, ezért mind a kognitív tudományok, mind a vallástudományok hazai képviselőinek szempontjából előrevivő lehet egy ilyen általános áttekintés. Harmadrészt, fontos rámutatni arra, hogy az új irányzat sikeresen alkalmazott egy kognitív és naturalista megközelítést a vallásra – vagyis egy olyan jelenségre, mely korábban leginkább a humán- és társadalomtudományok illetékességi területéhez tartozott.
Halálozásikockázat-becslő pontrendszerek alkalmazhatóságának előzetes vizsgálata újraélesztett betegek körében
Pilot analysis of the usefulness of mortality risk score systems at resuscitated patients
Összefoglaló. Bevezetés: A cardiovascularis halálokok közül világszerte nagy jelentőségű a hirtelen szívhalál. Annak ellenére, hogy a cardiopulmonalis resuscitatio és a postresuscitatiós intenzív osztályos kezelés is komoly metodikai és technikai fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, kevés az olyan validált pontrendszer, amely jól becsülné a beteg intenzív osztályra kerülésekor a mortalitási rizikót. Célkitűzés: A sikeres újraélesztést követő intenzív osztályos kezelés kezdetekor felmért, a cardiogen shock rizikóstratifikációjára alkalmazott CardShock Risk Score (CSRS) és az általunk hozzáadott, specifikus súlyozófaktorokkal (iniciális ritmus, inotropigény) módosított CardShock Risk Score (mCSRS) összevetése a mortalitás előrejelzésében post-cardiac arrest szindrómás betegeknél. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során 172, kórházon kívül sikeresen újraélesztett és klinikánkon ellátott consecutiv betegből a CSRS- és mCSRS-pontrendszerek segítségével végül 123 beteg adatait elemeztük. A CSRS- és mCSRS-változók és a korai/késői mortalitás közötti összefüggést Cox-regressziós analízissel vizsgáltuk. A pontszámok alapján 3 csoportba (1–3, 4–6, 7+) soroltuk a betegeket. Az összevont csoportok túlélését log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A betegpopuláció átlagéletkora 63,6 év volt (69% férfi), és a hirtelen szívhalál hátterében 80%-ban akut coronaria szindróma állt. A korai/késői mortalitást leginkább a felvétel utáni neurológiai állapot, a szérumlaktátszint, a vesefunkció, az iniciális ritmus és a beteg katecholaminigénye határozta meg. A mCSRS alkalmazását követően mind az „1–3” és a „4–6” (p≤0,001), mind a „4–6” és a „7+” (p = 0,006) csoportok között szignifikáns különbséget találtunk a túlélésben. Következtetés: A felvételkori pontok alapján a mCSRS pontosabban definiálja és differenciálja egymástól az általunk beválasztott két extra súlyozófaktorral az enyhe, a közepes és a magas mortalitási rizikóval bíró betegpopulációkat, mint a CSRS. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52–60.
Summary. Introduction: Sudden cardiac death is one of the most significant cardiovascular causes of death worldwide. Although there have been immense methodological and technical advances in the field of cardiopulmonary resuscitation and following intensive care in the last decade, currently there are only a few validated risk-stratification scoring systems for the quick and reliable estimation of the mortality risk of these patients at the time of admission to the intensive care unit. Objective: Our aim was to correlate the mortality prediction risk points calculated by CardShock Risk Score (CSRS) and modified (m) CSRS based on the admission data of the post-cardiac arrest syndrome (PCAS) patients. Methods: The medical records of 172 out-of-hospital resuscitated cardiac arrest patients, who were admitted at the Heart and Vascular Centre of Semmelweis University, were screened retrospectively. Out of the 172 selected patients, 123 were eligible for inclusion to calculate CSRS and mCSRS. Based on CSRS score, we generated three different groups of patients, with scores 1 to 3, 4 to 6, and 7+, respectively. Mortality data of the groups were compared by log-rank test. Results: Mean age of the patients was 63.6 years (69% male), the cause of sudden cardiac death was acut coronary syndrome in 80% of the cases. The early and late mortality was predicted by neurological status, serum lactate level, renal function, initial rhythm, and the need of catecholamines. Using mCSRS, a significant survival difference was proven in between the groups “1–3” vs “4–6” (p≤0.001), “4–6” vs “7+” (p = 0.006). Conclusion: Compared to the CSRS, the mCSRS expanded with the 2 additional weighting points differentiates more specifically the low-moderate and high survival groups in the PCAS patient population treated in our institute. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52–60.
In any breeding program, it is necessary to screen and identify phenotypically stable genotypes that could perform uniformly under different environmental conditions. Such a breeding effort requires basic information of genotype × environment (G × E) interaction. Twenty genotypes including hybrids and aromatic rice were evaluated in 8 environments in two production systems viz; System of Rice Intensification (SRI) and normal cultivation environments during kharif season (May–October) 2009. The experiment was laid down in RBD with two replications in a plot of 1 m2. Pooled analysis for G × E interaction and stability revealed that the genotypes and environments were highly significant (p < 0.01) for all twelve characters studied. The G × E interaction was significant for six traits including all key components of SRI except tillers no. Both linear and non-linear components contributed towards G × E interaction. Stability parameters identified genotypes PR-114 and HKR-47 as stable for grain yield per plant and HKR-127, HKR-120, CSR-30, Pusa-1121 and IR-64 for test grain weight. Genotypes identified suitable for favourable environments were HKR-126, HSD-1, PAU-201and Govind while for unfavourable environment were HSD-1, HKRH-1094, HKR-48 and PAU-201 for different traits. IR 64 and Pusa 1121 registered 24.31 and 12.54% increase in yield in SRI over normal production system. These genotypes need to be tested in macro environments over space and time and could be utilized for direct cultivation as well as for improvements of other cultivars.
Med 361 1925 1934 . 6. WHO Pandemic (pH1N1) 2009 — Update 95 . Accessed at http://www.who.int/csr/don/2010_04_09/en
