Search Results

You are looking at 1 - 10 of 183 items for :

  • "Cognitive neuroscience" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract  

This study uses author co-citation analysis to trace prospectively the development of the cognitive neuroscience of attention between 1980 and 2005 from its precursor disciplines: cognitive psychology, single cell neurophysiology, neuropsychology, and evoked potential research. The author set consists of 28 authors highly active in attentional research in the mid-1980s. PFNETS are used to present the co-citation networks. Authors are clustered via the single-link clustering intrinsic to the PFNET algorithm. By 1990 a distinct cognitive neuroscience specialty cluster emerges, dominated by authors engaged in brain imaging research.

Restricted access

10.1556/2006.5.2016.rev001 Book Reviews Cognitive neuroscience: The biology of the mind (International student edition) (4th ed

Open access

. 2. Ben-Shachar , M. , Dougherty , R. F. , Deutsch , G. K. , Wandell , B. A. ( 2011 ): The development of cortical sensitivity to visual word forms . Journal of Cognitive Neuroscience , 23 , 2397 – 2399

Restricted access
Biologia Futura
Authors: Kálmán Czeibert, Attila Andics, Örs Petneházy, and Enikő Kubinyi

exponentially increasing number of canine neuroscientific findings. Therefore, this work will significantly support fields such as social and cognitive neuroscience and diagnostic imaging. Acknowledgments The authors would like to

Open access

, 44 , 1822 – 1832 . 33. McCandliss , B. D. , Noble , K. G. ( 2003 ): The development of reading impairment: A cognitive neuroscience model . Mental Retardation and Developmental

Restricted access

The mental rotation is a classical paradigm in cognitive psychology. Recent tests demonstrate that the linearity coefficient (r2) is an appropriate variable to show the cognitive appearance (cognitive strategy) of mental rotation. It is well documented that males perform better than females on object mental rotation. The present work is the first demonstration of a sex difference of cognitive strategy used during mental rotation. A linearity coefficient of females was higher than the coefficient of males. This result implies that females use a more active and powerful mental rotation strategy. This is very important from the viewpoint of some methodology. In the cognitive neuroscience there are various fMRI and MEG works which measure brain activity during mental rotation. However, beside the demonstration of mental rotation paradigm, it may be very important provide that subjects at whom occur actually the mental rotation during brain scanning. 

Restricted access

Az összefoglaló rövid áttekintést ad a téri tájékozódás kognitív idegtudományi kutatásának előzményeiről, bemutatja meghatározó egyéniségeit. A neuropszichológiai szemelvények és a helytanulás tudománytörténeti ismertetése után kitér a helyhez kötött emlékezés többdimenziós természetére. A teret különböző modalitású ingerek alkotják, amelyek mind alkotórészei egy történetnek, amit magunk szövünk mások inspirációi alapján. Megvizsgáljuk az egocentrikus-allocentrikus reprezentációk dinamikai változásait, valamint a figyelmi előtér és háttér klinikai vonzatait, a szorongás és a téri navigáció kölcsönhatásait. A felsorakoztatott adatok felhívják a figyelmet a jövő évtizedeket érintő néhány aktuális kérdésre. Hogyan alkalmazkodjunk a tömegesen megjelenő computer által létrehozott valóságokhoz? A tér általános szemlélete mennyiben segíti az én elhatárolódásra vagy fúzióra törekvő automatizmusait? Mit kínál nekünk, szakembereknek a taktilis, auditív, proprioceptív ingereket is alkalmazó fejlettebb virtuális realitás?

Restricted access

Az előadás áttekintést ad a kreatív képességek mérésének módszereiről és az elmúlt fél évszázadban elért eredményeiről. Beszámol az agyféltekék funkcionális dominanciájának szerepéről a kreativitás vizsgálatában. Összefüggésbe hozza a standard idegrendszeri hálózatokat a gondolkodással. Az újabb kognitív idegtudományi kutatások eredményei alapján választ próbál adni arra a kérdésre, hogy mit csinál az idegrendszer akkor, amikor „nem csinálunk semmit”, és ez hol történik. Példát ad a perceptuális stílus, a személyiségsajátosságok és a kreatív produkció összefüggéséről. Bemutatja, hogy a REM-szakaszt is tartalmazó alvás hogyan „hasznosítja” a kreativitásfeladat megoldását segítő ingereket az ébredés után.

Restricted access

,2 János Gordon Győri 3* 1 Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, Research Centre of Natural Sciences, Eötvös Loránd Research Network, Budapest, Hungary 2 Károli Gáspár University of the Reformed Churches, Budapest, Hungary 3 Eötvös Loránd

Open access

Absztrakt:

A változó környezethez történő sikeres alkalmazkodásban jelentős tényező a mentális rugalmasság, amely a szokásosan rögzült viselkedés helyett új stratégiákra és megoldásokra való áttérést tesz lehetővé. A mentális rugalmasság alkotóelemei közé a figyelmi, fontosság-észrevételi, munkamemória, gátlási és váltási folyamatok tartoznak, amelyeket neurokognitív tesztekkel mérni lehet. A kognitív idegtudomány vizsgálati módszereivel kapott adatok összevethetők az agy alapállapotban és feladatvégzés közben észlelt szerkezeti és működési jellemzőivel. A mentális rugalmasság központi idegrendszeri korrelátumait neurobiológiai, farmakológiai és képalkotó eljárásokkal elemezve azt találták, hogy bizonyos agyterületek (prefrontális kéreg, elülső cingulum és insula, striatum, lobulus parietalis inferior) a kapcsolódáshálózataikkal együtt, valamint egyes neurotranszmitterek (például dopamin) alapvető szereppel rendelkeznek ebben. A flexibilitás a művészi/tudományos/hétköznapi kreativitással és a nyitottság személyiségjeggyel bizonyos hasonlóságokat mutat, amely neurobiológiai paraméterekben is kifejeződik. A művészettörténet tanúsága szerint a nonkonform avantgárd művészi alkotások közönség általi be- és elfogadása is részben a flexibilitástól és a nyitottságtól függ. A mentális rugalmasságban eltéréseket találtak betegségekben (pszichiátriai és egyéb), valamint stresszhatás alatt. Bár a rugalmas váltást általában pozitívnak és jótékonynak tartják, a szokásokat, konvenciókat és tradíciókat fenntartó állandóságnak is lehetnek bizonyos körülmények között előnyei. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1771–1786.

Restricted access