Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "Cooper-test" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
Kinga Belányi
,
István Gyene
,
Zsuzsa Bak
, and
Györgyi Mezei

Bevezetés: Napjainkban az orvosok nagy hangsúllyal ajánlanak testedzést az asztmás gyermekeknek, mert a fizikai tréning által elért edzettség jelentős lélektani, szociális változásokat okoz. Célkitűzés: A vizsgálat célja az asthma bronchialéban szenvedő, rendszeresen terápiás célú úszásedzésen részt vevő fiatalok, az ezen edzésprogramon részt nem vevő asztmások, valamint az egészséges, nem sportoló fiatalok futás-állóképességének összehasonlítása Cooper-teszttel. Módszer: A felmért 51, rendszeres úszásoktatásban részt vevő asztmást (9–22 év) a Gyene-féle úszásterápiás módszerrel oktatták. A nem úszó asztmások (n:28, 8–22 év) és az egészséges fiatalok (n:179, 9–22 év) az iskolai testnevelésórán fejlesztették állóképességüket. Eredmények: A futás-állóképességet a Cooper-teszt segítségével mérve, kornak, nemnek megfelelő normákhoz hasonlítva, azt találták, hogy az úszó asztmások futás-állóképessége szignifikánsan jobb a nem úszó asztmásokhoz, illetve az egészséges fiatalokhoz képest (úszó asztmás/nem úszó asztmás p = 0,01, úszó asztmás/egészséges p < 0,0001 Khi 2 -teszt). Az állóképességbeli különbség a 8–11 éves asztmásoknál a legkifejezettebb, feltételezhetően a hangsúlyozottabb motivációs háttérnek köszönhetően. Az asztmások körében nemi különbséget nem találtak az állóképességben, viszont az egészséges fiúknak szignifikánsan jobb az állóképességük, mint az egészséges lányoké. Következtetések: A nem úszó asztmásokhoz, valamint az egészséges fiatalokhoz képest is kifejezésre jut az úszás kedvező hatása. A rendszeres csoportos gyógyúszásnak még a futás-állóképesség alakításában is van szerepe.

Restricted access

Long-range repeated-measure sample differences in body dimensions, body composition and physical performance help to describe the changes in a population’s lifestyle. The aim of our study was to analyse such changes in longitudinal studies repeated after a 25-year interval. Data collections repeated every six months for the periods 1977–1981 (n=152) and 2002–2006 (n=158) were carried out in nonathletic boys aged between 6.51 and 11.50 years from the same districts of Budapest. Means for height, body mass, BMI, body fat percentage, and distance covered during a running endurance test, as well as the slopes of the changes were compared. The children of the second series of studies were significantly taller and heavier, had more depot fat and showed poorer cardio-respiratory endurance than their peers 25 years before. The increases with age in weight, BMI and depot fat were steeper in the second series. The significant differences that developed in anthropometric traits and physical performance during these 25 years are regarded as indirect evidence for how severely the average physical condition had declined, as well as how health risks of the schoolchildren had increased.

Restricted access