Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "D-vitamin-pótlás" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Nagykálnai, László Landherr, and András Csaba Nagy

A D-vitamin aktív formája (1,25-dihidroxi-D-vitamin) saját receptorához (VDR) kapcsolódva a sejtben számos biológiai folyamatra van hatással (többek között befolyásolja az onkogének és a tumorszuppresszor gének expresszióját). A szakirodalomban egyre szaporodnak a szérum D-vitamin-szintjei, valamint a D-vitamin-pótlás és a daganatok közötti összefüggést vizsgáló közlemények. Egyes cikkek fordított arányú összefüggésre utalnak (miszerint a D-vitamin-hiányos állapot emeli a daganatos megbetegedések kockázatát és a daganatos halálozást), más közlemények viszont ezt nem támasztják alá. A kép tehát ellentmondásos. A D-vitamin számos betegség tüneteit és kimenetelét képes kedvezően befolyásolni, de a daganatos betegségekben játszott szerepe még ma sem teljesen tisztázott. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1091–1096.

Restricted access

Absztrakt

A biológiai mechanizmusok, ökológiai és megfigyeléses vizsgálatok a D-vitamin-hiány morbiditást és mortalitást fokozó hatását jelzik, míg – a zömmel D-vitamin-hiányosokon végzett – ellenőrzött, véletlen besorolásos, pótlásos tanulmányok eredménye javarészt negatív, bizonyos marginális előnyökkel. Utóbbiak elsősorban az idősotthonban élők elesésének és csonttörésének megelőzésére látszanak korlátozódni; a megfigyelt mérsékelt mortalitáscsökkenés vitatott statisztikai szignifikanciájú. A tisztánlátást az is zavarja, hogy az intervenciós vizsgálatok általában nem extraossealis elsődleges végpontúak voltak. Az ideális szérum-25-hidroxi-D-vitamin-szinttel kapcsolatban is jelentős az ellentmondás: egyértelműen J görbe mutatkozik, de az optimális tartomány bizonytalan. Mindez az ajánlások szintjén is megjelenik, amelyek azonban abban egységesek, hogy nem javasolnak (i) populációszintű szűrést és (ii) – az eleséseken kívül – extraossealis célzattal D-vitamin-pótlást. Bizonyos vizsgálatok arra utalnak, hogy a kalciumpótlás gyakoribbá teszi a cardiovascularis eseményeket, míg mások ilyen szempontból semleges hatást jeleznek. Több, kifejezetten extraossealis betegségre tervezett D-vitaminos vizsgálat van folyamatban. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1242–1247.

Restricted access

Absztrakt

A csípőtáji töréseket a magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és betegségteher jellemzi. Számuk világszerte növekszik. Jelen közlemény összefoglalja a csípőtáji törések előfordulásával, halálozásával, szövődményeivel, költségeivel és rehabilitációjával kapcsolatosan rendelkezésre álló magyarországi adatokat, amelyek jelentőségéről együttesen kevés tanulmány számol be. A csípőtáji törések menedzsmentjében a halálozások és a szövődmények csökkentése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a 12 órán belüli ellátás, a combfej életképességének ismeretében a törési típusnak megfelelő műtéti módszerválasztás, a D-vitamin-pótlás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosításának, valamint a beteg általános állapotának megfelelő akut ellátás és a rehabilitáció fontosságát. A csípőtáji törések magyarországi adatokon alapuló multidiszciplináris eredményeinek integrált feldolgozása a jövőben egy hatékony ellátási és prevenciós stratégia egységes kialakítását támogathatja, amely a csípőtáji törések költséges törésgyógyulási szövődményeinek és a halálozás csökkenésével az egyén a családok, az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom számára egyaránt előnyös. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1469–1475.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Antal Salamon, Balázs Hepp, Ákos Mátrai, Csaba Biró, Katalin Ágota, Emőke Fata, Zoltán Lőcsei, and Erzsébet Toldy

Bevezetés: A csonttörések fontos kockázati tényezője a D-vitamin-hiány. A 25-hidroxi-D-vitamin-szintek és gyógyulási, túlélési kilátások közötti kapcsolatról még kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A D-vitamin-ellátottság tanulmányozása csípőtáji törésekben. Módszer: 2013. februártól szeptemberig 203, csípőtáji törés miatt műtött beteg (74,8±11,5 év; férfi:nő: 67:136) adatai kerültek feldolgozásra a 25-hidroxi-D-vitamin- és a parathormonszintek vizsgálatával. Kontrollként szolgált 74 személy. Eredmények: A D-vitamin-hiány és a szekunder hyperparathyreosis szignifikánsan gyakoribb volt a csípőtáji törést szenvedettekben, mint a kontrollokban (72% vs. 45% és 33% vs. 17%). A műtét után jobb állapotúak 25-hidroxi-D-vitamin-szintje magasabbnak (p<0,001) bizonyult a rosszabb állapotú betegekéhez képest. Az elhunyt (medián túlélés: 19 [5–52] nap) 31 betegnek szignifikánsan alacsonyabb volt a 25-hidroxi-D-vitamin-szintje, mint a túlélőké (22,6 [9,5–45,0] vs. 33,0 [16,5–56,6] nmol/l). Következtetések: Csípőtáji törött betegekben a D-vitamin-hiány, valamint a műtét utáni állapot és a 25-hidroxi-D-vitamin-szintek közötti pozitív korreláció megerősíti a D-vitamin-pótlás fontosságát mind a törésmegelőzésben, mind a törésgyógyulásban, sőt a túlélés esélyének növelésében is. Orv. Hetil., 2014, 155(17), 659–668.

Open access

Absztrakt

A szerző a laktózintolerancia, a kalcium- és D-vitamin-anyagcsere és az osteoporosis összefüggéseit foglalja össze. A laktózintolerancia egyes betegcsoportokban fokozza az alkar- és csípőtörések kockázatát. Néhány népcsoportban összefüggés van a laktázgén genotípusa és a töréskockázat között. A kalcium- és D-vitamin-pótlás növeli a csontok ásványianyag-mennyiségét, ezért e vitaminok fogyasztása indokolt gyermekeknél, terhességben, a szoptatás alatt, illetve a menopauza után. A tej és tejtermékek fogyasztása növelheti a petefészekrák kockázatát. Finneknél a laktázgén CC genotípusa növelte, brit, spanyol és olasz egyéneknél nem befolyásolta a colorectalis rák kockázatát. Egyéni érzékenység alapján a gyógyszerekben lévő kis mennyiségű (10–750 mg) laktóz is okozhat tüneteket. A közhiedelemmel és a reklámmal ellentétben a kontrollált tanulmányok sem a diéta, sem az enzimpótlás, sem a probiotikumok hatását nem igazolták az evidenciák színvonalán. Mivel elfogadott irányelvek nincsenek, a tejcukor-érzékenység egyénre szabott terápiája választandó. A fokozódó érdeklődés ellenére a laktózintoleranciában még sok ismeretlen tényező hatását kell tovább kutatni. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1741–1749.

Restricted access

Az elmúlt évtizedek alatt jelentős mennyiségű adat gyűlt össze, amely azt bizonyítja, hogy a cukorbetegség metabolikus és endokrin eltérései befolyásolják a csont mennyiségét és minőségét, amelynek jelentősen fokozott csonttörési kockázat a következménye. 1-es típusú diabetes mellitusban a csonttömeg csökken, az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-I hiánya, az adipokinek diszregulációja, a proinflammatorikus citokinek felszaporodása miatt könnyen törik a csont. 2-es típusú diabetes mellitusban az inzulinrezisztencia és a több inzulin miatt nagyobb a csonttömeg, de ennek minősége rossz a glikált kollagéntermékek jelenléte és a csökkenő corticalis vastagság miatt. Mindezekhez a neuropathia, retinopathia, a hypoglykaemiák és néha a kezelés során alkalmazott gyógyszerek miatt az elesésre való fokozott hajlam társul. A D-vitamin-hiány, illetve -ellátottság jelentősen befolyásolja a diabetes kialakulását és a szénhidrát-anyagcserét. A megfelelő gyermekkori D-vitamin-pótlás 80%-kal csökkenti az 1-es típusú diabetes előfordulását. A tiazolidindionok, a glukagon-like peptide-1-agonisták, valamint a metformin csont- és cardiovascularis hatásai új pontokon kapcsolják össze a csont-, a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1161–1166.

Restricted access

A krónikus szívelégtelenség leginkább az időseket érintő népbetegség, amelyben a D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. A legtöbb D-vitamin a bőrben képződik, ezért a szívelégtelenségben szenvedő betegek életmódja részben magyarázhatja a D-vitamin-hiány gyakoriságát. Azonban egyre több adat támasztja alá azt az elképzelést, hogy a D-vitamin-hiány nemcsak következménye, hanem oka is lehet a krónikus szívelégtelenség kialakulásának. A D-vitaminnak közvetlen hatása van a szívre és indirekt hatása a szívelégtelenséghez vezető legfőbb rizikófaktorokra. A közvetlen szívhatás a szívizomsejtek kontraktilitásában, a natriureticus fehérjék elválasztásában, az extracelluláris mátrix és a gyulladásos citokinek változásában nyilvánul meg. Emellett a D-vitamin hatással van a szívelégtelenség legfontosabb rizikófaktoraira, a vérnyomásra, a renin-angiotenzin rendszerre és az érelmeszesedésre is. A sok kísérletes adat ellenére csupán néhány megfigyelés igazolja a D-vitamin kedvező hatását a krónikus szívelégtelenségre. További nagy esetszámú, randomizált vizsgálat szükséges annak megerősítésére, hogy a D-vitamin-hiányban adott D-vitamin-pótlás előnyös hatású a krónikus szívelégtelenségre és a halálozási kockázatra.

Open access

147 Ferencz V., Mészáros Sz., Lakatos P. és mtsai: A rövid távú kalcium- és D-vitamin-pótlás hatása a posztmenopauzában lévő osteopeniás vagy osteoporosisos nőkre, a D

Restricted access