Search Results

You are looking at 1 - 10 of 590 items for :

Clear All

The current DSM-5 diagnosis of Internet Gaming Disorder (IGD; American Psychiatric Association [APA], 2013 ) has led to a number of issues and concerns that we highlighted in our recent paper ( Kuss, Griffiths, & Pontes, 2017 ). Experts in

Open access

: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 4 th Edition (DSM-IV). APA Press, Washington, 1994. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 4th Edition (DSM

Restricted access

Introduction Gambling disorder is classified as a non-substance-related disorder within “Substance-Related and Addictive Disorders” in the fifth edition of the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Guilherme Borges, Ricardo Orozco, Corina Benjet, Kalina I. Martínez Martínez, Eunice Vargas Contreras, Ana Lucia Jiménez Pérez, Alvaro Julio Peláez Cedrés, Praxedis Cristina Hernández Uribe, María Anabell Covarrubias Díaz Couder, Raúl A. Gutierrez-Garcia, Guillermo E. Quevedo Chavez, Yesica Albor, Enrique Mendez, Maria Elena Medina-Mora, Philippe Mortier and Hans-Juergen Rumpf

Introduction In 2013, Internet gaming disorder (IGD) was included in the fifth edition of the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5) as a condition for further study ( American Psychiatric Association

Open access

Introduction The proposed criteria for the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition (DSM-5, American Psychiatric Association, 2013 ) characterize Hypersexual Disorder (HD) as a repetitive and

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Mohamed Ali Gorsane, Michel Reynaud, Jean-Luc Vénisse, Cindy Legauffre, Marc Valleur, David Magalon, Mélina Fatséas, Isabelle Chéreau-Boudet, Alice Guilleux, JEU Group, Gaëlle Challet-Bouju and Marie Grall-Bronnec

Introduction Pathological gambling was renamed Gambling Disorder by the fifth edition of the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM; American Psychiatric Association [APA], 2013 ) and reclassified in the

Open access

Disorders (DSM-5; American Psychiatric Association [APA], 2013 ; Petry & O’Brien, 2013 ; Table  1 ), encouraging further research on this condition. Directly transposed from established substance abuse diagnostic criteria and including dimensions such as

Open access

Diagnostic and Statistical Manual for Mental Disorders (DSM-5), which for the first time incorporated diagnostic criteria for Internet Gaming Disorder (IGD) in its appendix (Section 3) in which conditions were included that required additional research in

Open access

). When defining a diagnostic framework for IGD in the fifth edition of Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5; American Psychiatric Association [APA], 2013 ), the APA primarily relied on criteria known from Gambling Disorder

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Endre Dobos, Péter Vadnai, Réka Bertóti, Károly Kovács, Erika Michéli, Tamás Szegi, Emil Fullajtar, Vit Penizek and Marcin Switoniak

A pixel alapú kategorikus adatok, különösen a talajosztályozási kategóriák validálása több okból is nehéz. A pixelek szinte sohasem jellemeznek homogén területet, jelentős szintű heterogenitás rejlik mögöttük. Ennek a heterogenitásnak a jellemzésére, illetve az ilyen minőségi változókat, osztályokat tartalmazó adatbázisok jellemzésére nem állnak rendelkezésre validációs adatbázisok. Mennyiségre utaló kvantitatív adatok validálása talán könnyebb, mert ezek jelentős része már önmagában terület alapú adat. A mintákat gyakran nagyobb területről vett részminták összekeverésével gyűjtik, így az ezekből mért adatok már a mintavételi módszertanból adódóan is átlagminták. Talajtípusokra, osztályokra nem lehet „átlagmintázni”, itt minden részmintát külön kell osztályozni és feldolgozni, ezért az ilyen validációs célú adatbázis rendkívül ritka. A ValiDat.DSM erre a célra jött létre. Minden validálni kívánt pixel területére öt szelvény adatait adja meg, melyekből már megjelenési százalék, illetve az osztályok pixelen belüli dominancia viszonyai is meghatározhatók. Ezeket az információkat használtuk fel az osztályváltozókat tartalmazó talajtani adatbázisok validációs módszertanának továbbfejlesztésére.A módszer lényege az osztályváltozók közötti hasonlósági viszonyok számszerűsítése, és területarányú súlyozása. A hasonlóságot egy négy értéket felvevő hasonlósági faktorral jellemeztük. A területi részarányt a ValidDat.DSM-ből származtattuk 20 százalékos kerekítéssel. Ezek alapján számítottunk a validációs helyszínekre taxonómiai alapú becsült pontosság (TAP) értékeket, melyek az adott helyszín egy számértékkel kifejezett pontosság értékei. A hagyományos kategorikus osztályozási pontosság mérésnél csak 0 és 1 értékeket vehettek fel ezek a változók, aszerint, hogy a becsült és a valós osztály kategória megegyezett-e vagy nem. Az általunk javasolt módszer sokkal érzékenyebb, képes egy 0 és 1 közötti skálán bármely értéket felvevő pontosságértékkel jellemezni a becsült és a valós osztályok közötti hasonlóság mértékét.A ValiDat.DSM a validáción kívül számos kutatásnak képezheti kiinduló adatbázisát. Jól alkalmazható eltérő környezeti adottságú területeken belüli talajtani heterogenitás jellemzésére, melyre mintaként a magyarországi pontokat használtuk fel. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a referencia csoportok tekintetében a pixelek közel 80%-a viszonylag homogén, ami már önmagában egy értékes és továbbgondolásra érdemes adat. További vizsgálatok lehetségesek az egyéb vizsgált jellemzők térbeli heterogenitására, illetve azok megjelenési összefüggéseinek vizsgálatára is. Az eredmények természetesen erősen függenek a talajképződési környezettől, így értékelésük csak egy komplex természetföldrajzi értelmezés mellett történhet meg.Jelen munkánkban elsősorban a ValiDat.DSM adatbázis és módszertan, valamint a potenciális felhasználási lehetőségek bemutatása volt a cél. A taxonómiai távolságokon alapuló validáció gyakorlatba történő átültetéséhez természetesen még számos részletet ki kell dolgozni. A hasonlósági tényezők önkényesen lettek meghatározva, egy jobban és részletesebben kidolgozott taxonómiai távolság számítási módszer segítségével lényegesen pontosabbá tehetjük a módszert. A helyi viszonyok és jellemzők alapján módosított taxonómiai távolság táblázat valószínűleg tovább javíthatja a módszer megbízhatóságát.A ValiDat.DSM adatbázis a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének honlapján érhető el ( http://www.uni-miskolc.hu/~soil/index.html ).

Restricted access