Search Results
, 1979 , pp. 327 - 343 . [8] Kézdi Á. Landslide in Dunaujvaros (in Hungarian
This article looks at the fate of the kind of home furnishing in Hungary known as “bourgeois” (polgári lakáskultúra) as a way to investigate the middle classes that have emerged since the fall of state socialism. In the 1990s, political discourse was full of speculation about the revitalization of a historic bourgeoisie, and the media regularly featured the material culture of such a historic class. Such furnishings were indeed highly valued among an urban intelligentsia, and seemed to represent evidence of a long history of Hungarian bourgeois taste, civilized values and refinement starkly at odds with socialist material culture, tastes and manners. However, I argue that for many of the emerging middle classes in the 1990s and 2000s, this form of furnishing was no longer a suitable expression of the kind of class position to which they aspired, nor for how it was being newly legitimized. As I show through my anthropological fieldwork among the aspiring middle classes in the former “socialist” town of Dunaújváros, even families who owned such furnishings sold them or demoted them to less prominent places in their homes. Although the socialist state had attempted to devalue inherited, antique furnishings in its promotion of modern lifestyles in the 1960s and 70s, it was not until the end of socialism that such furnishings began to fail to represent middle class respectability. New ideals for such a class were based on entrepreneurial achievements in the present rather than on inherited status, and new home décor was an important way in which this new middle class subjectivity was being constituted.
studying at the University of Dunaújváros and to investigate their attitude towards acquiring a second/foreign language. On the basis of the information gained on the anxiety levels of the participants and on their level of academic achievement the study is
) . [19]. http://www.geo-log.hu/uploads/docs/6_2009_kvvm.pdf . [20]. http://dunaujvaros.hu/letoltheto/tajekoztato_dmjv_kornyezet_allapot_2008_2009.pdf .
Szimbolikus ábrázolásokkal díszített urnák kisapostag-dunai-dűlőből
Alternatív javaslat a Budapest-Pannonhalmi úti edény ábrázolásának értelmezésére
– 345 . B . Horváth J olán 1993 Dunaújváros-Rácdomb . Régészeti Füzetek Ser. I. (Budapest) 45 , 8 – 9
associate professor In the Institute of Teacher Training of the University of Dunaújváros, Hungary. She took her master degrees as a secondary school teacher of three subjects: Hungarian language and literature, Russian language, and English language, and in
Abstract
In the present investigation a cylindrical electrostatic precipitator was built into a cyclone's outlet tubes, and was tested at various dusts and voltages. It has been found that the penetration (the unremoved fraction of the dust) for the airborne particles (d < 10 mm) in the case of working built in electrostatic precipitator, decreased to 5–10% of the penetration of the (only) mechanical cyclone operation. The penetration data is given at various dusts and voltages. All are proving that the method is working satisfactorily. If the voltage was smaller than the on set voltage of the discharge, the better performance could be observed. It means that with electric field it is possible to utilize the tribo-charge of the dust particles caused by the collision with the wall of the cyclone.
Néhány mikrobacsoport klórszulfuron herbicid-érzékenysége laboratóriumi és talajinkubációs kísérletekben
Chlorsulfuron herbicide tolerance of some microbes in vitro and in a soil incubation experiment
Rázatásos, mikrofermentoros in vitro kísérletben elemeztük különböző mikrobatörzsek klórszulfuron herbicid toleranciáját. A mikroorganizmusokat a klórszulfuron megfelelő dózisait (0,001; 0,01; 0,1; 1; 10 mg•L-1) is tartalmazó szelektív folyékony tápoldatokban (nutrient leves, arginin-glicerin tápoldat, élesztő-mannit leves) tenyésztettük. Az inkubáció után a sejtszaporodás mértékét a kontollhoz viszonyítva az optikai denzitás (OD 560 nm) alapján adtuk meg. Az eredményeket egytényezős varianciaanalízissel értékeltük, majd az extinkció átlagértékeit ábrázoltuk a szignifikancia-értékek megjelölésével.
Talajinkubációs modellkísérletben „egy új generációs” herbicid, a 75% klórszulfuron-tartalmú Glean gyakorlatban alkalmazott dózisának (20 g•ha-1) hatását tanulmányoztuk mészlepedékes csernozjom talaj mikrobiális közösségeire. A 0,001 mg•kg-1 talajdózis mellett annak 10-szeres, 1000-szeres és 10000-szeres (0,01; 1 és 10 mg•kg-1) mennyiségeit is alkalmaztuk. A szántóföldi vízkapacitás 60%-os értékénél, 28 oC hőmérsékleten 3 heti és 3 havi inkubációs periódust vizsgáltunk három ismétlésben. A szabadon élő nitrogénkötők, a sugárgombák és a spóraképző Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére került sor Argininglicerin, Kongóvörös-Ashby és Nutrient agar-lemezeken. A talajokból mikrobaszámokat az általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképző egységek számát 1 g száraz talajra számítottuk át. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, ahol a varianciaanalízis eredményeként jelentkező szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük.
A kísérletek során megállapítást nyert, hogy a vizsgált mikroszervezetek közül a Rhizobium trifolii Lóhere 73/3 és a Rhizobium meliloti LuK jelű törzsek érzékenyen, koncentrációfüggő módon reagáltak a klórszulfuronra. A Streptomyces griseus törzsnél ugyanakkor erős szaporodás-serkentést figyelhettünk meg a herbicid szántóföldi és 10-szeres dózisánál. A törzs irodalmi adatok szerint képes a klórszulfuron bontására. A gyomirtó szer bizonyos dózisai serkentették a Streptomyces griseus, de a Bacillus mycoides szaporodását is.
Talajinkubációs kísérlettel bizonyítást nyert, hogy az alkalmazott „új generációs” herbicid mezőgazdasági gyakorlatnál nagyobb koncentrációi szignifikánsan csökkentik a heterotróf mikroorganizmusok számát. A szabadon élő nitrogénkötő baktériumok a leginkább érzékeny mikrobacsoportot képviselik. A klórszulfuron bizonyos dózisait a sugárgombák is kevésbé tolerálták, a gyakorlati, 0,01 mg•kg-1 adag ugyanakkor számos mikrobacsoportnál stimuláló hatásúnak bizonyult. A vegetációs időszakra vonatkozó 3 hónapi hatóidő után a kontroll és a gyakorlati adag között a kitenyészthető csíraszámokban nem volt statisztikailag igazolható eltérés. Feltételezzük, hogy a szántóföldön alkalmazott dózist a mikrobák szén- és nitrogénforrásként tudták hasznosítani. Az eredmények a mikrobacsoportok és a herbicidek, valamint a környezet közötti kölcsönhatások további, tartamhatású kutatását indo-kolják.
A vizsgálatokat az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA T0 46610) támogatta. A hasznos mikroszervezetekre kifejtett környezeti stressz-hatásokat bilaterális együttműködések (CSIC-HAS, RAS-HAS, BOKU-RISSAC), a mezőgazdasági talajok tápanyagforgalmi javítási lehetőségeit pedig a GVOP KÖR-KOMP projektje kutatja. Jelen kutatást a Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is támogatta.
The in vitro chlorsulfuron herbicide tolerance of various soil microbes was examined in a rotary shaker, where different rates of chlorsulfuron (0.001, 0.01, 0.1, 1, 10 mg•L-1) were mixed into selective substrates (nutrient, yeast-mannite and arginineglycerine broth). After a 24–48-hour incubation period, the optical density (OD 560 nm) of the suspensions was examined and growth was compared as a % of the unamended controls. The results were evaluated by single-factor analysis of variance and significant differences were labelled on the mean.
A model soil incubation experiment was set up to study the effect of recommended rates (20 g•ha–1) of Glean, one of a new generation of herbicides containing 75% chlorsulfuron, on microbial communities in a pseudomyceliar chernozem soil. Apart from the recommended rate (equivalent to 0.001 mg•kg-1 soil), ten, a thousand and ten thousand times this rate (0.01, 1 and 10 mg•kg-1) were also tested. Incubation periods of 3 weeks and 3 months at 28°C and 60% field moisture capacity were tested in three replications. Free-living nitrogen fixers, Actinomycetes and spore-forming Bacillus cereus var. mycoides were incubated on arginine-glycerine, Congo Red Ashby and nutrient agar plates, respectively. The number of soil microbes was determined from a soil dilution series using a modification of the standard technique and the number of colony-forming units was converted to 1 g dry soil. The log10-transformed mean data were plotted, indicating the least significant differences (at the 5% level).
Among the microorganisms tested, the Rhizobium trifolii strain Lóhere 73/3 and the Rhizobium meliloti strain LuK proved to be the most sensitive in vitro, and growth was retarded in parallel with the increasing doses of the herbicide. The lowest rates of chlorsulfuron significantly stimulated the growth of Streptomyces griseus, which has been reported to be for the ability of chlorsulfuron decomposition. Certain rates of the herbicide also stimulated the multiplication of Bacillus cereus var . mycoides.
The soil incubation experiment proved that Glean concentrations higher than the practical rates has resulted significant reduction in the abundance of heterotrophe microorganisms. Free-living nitrogen fixers proved to be the most sensitive microbes and Actinomycetes also had poor tolerance of some rates. Nevertheless, the field rate of 0.01 mg•kg-1 had a stimulating effect on several types of microbes. There was no significant difference between the control and the recommended rates in the colony-forming units after the 3 months of incubation, equivalent with the length of the vegetation period. It is assumed that the microbes are able to utilize the field rates of chlorsulfuron as carbon and nitrogen sources. Further long-term research are recommended on the interactions between microbes, herbicides and the environment.
A tanulmány első része bemutatja, leírja, elemzi és értelmezi az indiánokkal összefüggő főbb fogalmakat. A fogalmak tisztázása igen fontos, mert éppen ezekben a kérdésekben mutatható ki egyértelműen a hiányos ismeretekre épülő félreértések és többé-kevésbé szándékosan félrevezető általánosítások sokasága. Ezután ismertetjük az észak-amerikai indiánok történetének etnopszichológiai szempontból fontosabb elemeit, kiemelve az Amerika felfedezése előtti évezredekre vonatkozó adatokat, majd áttérünk a bennszülött népek és az Európából egyre nagyobb számban érkező tömegek közötti kapcsolatokra. Az európai bevándorlók által provokált konfliktusok, később háborúk, népirtás, korlátozások és diszkrimináció, valamint az Európából behurcolt fertőző betegségek következtében az első amerikaiak nagy része elpusztult. Csak az utóbbi évtizedekben kezdett kibontakozni az amerikai indián restauráció. A tanulmány második részében bemutatjuk e különleges történelmi sorsú népek pszichológiai sajátosságait. Az etnopszichológiai kutatások igen fontos kérdése az adatgyűjtés módszertani jellemzői, az adatok validitása és megbízhatósága. Az érvek és ellenérvek mérlegelése alapján megkíséreljük az indiánok magatartásának, pszichés jellemzőinek felvázolását, a főbb indián értékek, attitűdök, magatartási sajátosságok bemutatását, mint például együttműködés, a csoport szelleme, a versengés hiánya, szerénység, visszafogott magatartás, perceptuális sajátosságokat, mint kiváló megfigyelőkészség stb.
