Search Results
Introduction Epstein-Barr virus (EBV, Human gammaherpesvirus 4 ) is a ubiquitous human oncogenic virus that persists in over 90% of the world’s population. It is known that EBV makes a significant contribution to several human
X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP): Az Epstein–Barr-vírus (EBV) találkozása egy ritka génhibával
X-linked lymphoproliferative syndrome (XLP): When Epstein–Barr virus (EBV) meets a unique mutation
manifestations, management and outcome of the disease. Blood 2011 Jan 6; 117(1): 53–62. 12 Palendira U, Low C, Chan A, et al. Molecular pathogenesis of EBV
L. Fisniku J. Swanton Z. Khaleeli 2009 Humoral immune response to EBV in multiple
The EBV carrier state is almost general in men. The virus induces B lymphocyte proliferation in vitro, but this is counteracted in vivo by the immune response. Therefore, EBV-induced malignancies occur only when the immune response is impaired, e.g. in transplant recipients. The versatility of the viral gene expression strategy secures the consistent maintainance of the virus in healthy individuals. The viral proteins required for transformation render the cell immunogenic. Expression of the transforming genes leads to rejection, but these genes are not required for the maintenance of the viral genome. EBV is an important contributor for malignant transformation, even when it does not directly induce cell proliferation. Several mechanisms have been unravelled in EBV-associated tumors whereby the virus may modify the cellular phenotype and may influence the interaction of tumor cells with their microenvironment. The virus carrier state can lead to the evasion of apoptosis and can intensify the response to growth promoting signals, too.
reported which include both microbial and self-antigens. Among bacterial and viral pathogens, Chlamydia pneumoniae, Helicobacter pylori , Porphyromonas gingivalis , Cytomegalovirus (CMV), Epstein-barr virus (EBV) and influenza (Flu) virus [ 12 ] are
well [ 31, 32, 42–53 ]. Tests were performed with serum samples from patients with PCR-confirmed COVID-19 disease. For specificity testing purposes, samples from patients with Epstein-Barr-virus (EBV) and blood donors were used. Materials and methods
The left part of the Epstein-Barr virus (EBV) genome exhibits a strong colinearity of structural and functional elements with the immunoglobulin (Ig) gene loci which is only partially reflected in nucleotide sequence homologies. We propose that this colinearity may be the result of an inter-dependent co-evolution of the immunoglobulin loci together with EBV. Our observation could help elucidating the mechanisms of somatic hypermutation, explaining the ability of EBV to accidentally cause tumors, and shedding more light on the general mechanisms of viral and organismal evolution. We suggest that persisting viruses served as a complement for the organismal germline like in a ping-pong game and outline The Ping-Pong Evolution Hypothesis.
Abstract
The preparation of99mTc-Sn-EBV and99mTC-Sn-EBA is described. Different parameters affecting the labeling efficiency (ligand concentration, pH, molar ligand: reducing agent ratio) as well as the time-dependent stability of labeled compounds were investigated. Preliminary biodistribution studies in Wistar rats showed accumulation of the above mentioned compounds in kidneys.
There is a high degree of variability in the serologic response to Epstein-Barr virus (EBV) infection, especially in viral capsid antigen (VCA)-IgM antibodies. Therefore, additional tests are needed to confirm primary infection.We evaluated the value of IgG avidity determination in diagnosis of EBV infection in immunocompetent and immunocompromised patients.A total of 236 serum samples from immunocompetent patients with symptoms suggestive of EBV infection were tested for the presence of VCA-IgM/IgG antibodies and IgG avidity. Using IgG avidity, acute primary infection was confirmed in 56.7% of the immunocompetent patients with positive and in 1.8% of patients with negative VCA-IgM. Recent primary infection was documented in 8.9% of the IgM positive and 3.5% of the IgM negative patients. In patients with indeterminate serology (equivocal IgM), 6.7% were classified by avidity index (AI) as acute primary infection, 10.0% as post-acute and 83.3% as past infection cases.Concerning the 32 immunocompromised patients, recent primary infection was documented in 3 of the 14 IgM positive patients. High AI was detected in 11 of these patients, indicating an IgM response due to reactivation.Determination of IgG avidity in combination with classical serologic markers seems to be a reliable method to confirm primary infection both in immunocompetent and immunocompromised patients. It may be especially useful to differentiate cases of primary infection in patients with undetectable VCA-IgM antibodies or indeterminate routine EBV serology.
Absztrakt:
Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein–Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek – például a C-reaktív protein (CRP) – emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55.
