Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "European Higher Education Area" x
  • All content x
Clear All

Abstract  

This paper shows maps of the web presence of the European Higher Education Area (EHEA) on the level of universities using hyperlinks and analyses the topology of the European academic network. Its purpose is to combine methods from Social Network Analysis (SNA) and cybermetric techniques in order to ask for tendencies of integration of the European universities visible in their web presence and the role of different universities in the process of the emergence of an European Research Area. We find as a main result that the European network is set up by the aggregation of well-defined national networks, whereby the German and British networks are dominant. The national networks are connected to each other through outstanding national universities in each country.

Restricted access

Abstract  

The purpose of the study proposed in this paper is to evaluate the Spanish public university websites dedicated to the European Higher Education Area (EHEA). To do so, the quality of these resources has been analysed in the light of data provided by a series of indicators grouped in seven criteria, most of which were used to determine what information is made available and in what way. The criteria used in our analysis are: visibility, authority, updatedness, accesibility, correctness and completeness, quality assessment and navigability. All in all, the results allow us to carry out an overall diagnosis of the situation and also provide us with information about the situation at each university, thus revealing their main strengths, namely authority and navegability, and also their chief shortcomings: updatedness, accessibility and quality assessment. In this way it is possible to detect the best practices in each of the aspects evaluated so that they can serve as an example and guide for universities with greater deficiencies and thus help them to improve their EHEA websites.

Restricted access

://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web [Letöltve: 2017. 12. 15.] 11 The European Higher Education Area in 2015. Bologna Process Implementation Report. European Commission

Open access

Gaebel, M. & Zhang, Zh. (2018) Trends 18. Learning and Teachingin European Higher Education Area. European University Association. https://eua.eu/resources/publications/757:trends-2018-learning-and-teaching-in-the-european-higher-education-area

Open access

Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítását célzó folyamat (az ún. Bologna-folyamat) fontos állomása volt 2003. szeptember közepén az európai oktatási miniszterek számára rendezett berlini konferencia. Ebben a cikkben először az előkészítés egyik fontos dokumentumcsomagjával, a résztvevő országok nemzeti jelentéseinek (National Reports) összefoglalásával foglalkozom, s ezek alapján néhány következtetést vonok le a folyamat jelenlegi állásáról a kiemelt területeken. Ezután a Berlinben kiadott kommüniké figyelemreméltó új vonásait emelem ki, visszatérve az országjelentésekből kirajzolódó képre.

Restricted access

A terminológusok feladata, hogy a fogalmi rendszerek ismerete mellett a nyelvi rendszert is kezelni tudják. A magyar felsőoktatásban a szaknyelvoktatás és a terminológia hosszú ideig a szakmai képzéshez kötődött. Az utóbbi években a terminológia önálló diszciplínaként, majd önálló szakként bekerült a felsőoktatásba. Jelenleg a magyar felsőoktatás az Európai Felsőoktatási Térség része, a képzések többsége a Bologna-rendszer keretében működik. Ennek keretében nyílt lehetőség arra, hogy mesterszakként indítsuk el a terminológusképzést magyar nyelven, két éves képzés formában a Károli Gáspár Református Egyetemen, Budapesten. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a terminológia-oktatás fontos szerepet játszik a magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzésében.

Restricted access

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

Open access

/EACEA/Eurydice (2018) The European Higher Education Area in 2018: Bologna Process Implementation Report. Luxembourg, Publications Office of the European Union. 7

Open access

. Pricopie, L. Deca & A. Curaj (eds) European Higher Education Area: The Impact of Past and Future Policies . Berlin, Springer International Publishing. pp. 651–669. 21

Open access

other for the benefit of Europe, of its students, and more generally of its citizens’ ( Sorbonne Declaration, 1998 , p. 3). More specifically, the Sorbonne Declaration emphasized the creation of a European Higher Education Area (EHEA) with the goals of

Open access