Search Results
founded in 2009 at the University of Education in Freiburg, Germany. Students striving for a teacher's degree or a degree in Social Education mentor a child for a period of 9 months. They spend 2–3 h of leisure time a week together. The aim is to support
Boutiuc-Kaiser (Germany) majored in German and English Philology, Department of Languages and Literatures, at “Al.I.Cuza” University, Iasi and holds a Master degree in Adult Education/Continuing Education from the University of Education Freiburg and York
Education Freiburg, Germany, Institute of Education Science and Institute of Professional and Business Education. References Altbach , P. G. ( 2010 ). The Asian higher education century? International Higher Education . Apple , M. W. ( 2000
evaluation of the programme ‘Mentor Migration SALAM-Spielen-Austauschen-Lernen-Achtsam-Miteinander’ (Playing-Sharing-Learning-Attentively-Together) of the German University of Education Freiburg. Students studying to become teachers and students studying
. About the authors Andrea Óhidy (Germany) Dipl. Päd. Dr. phil. habil., is professor at the University of Education in Freiburg. Since 2020 she is a holder of the Jean Monnet Chair for European Education Freiburg. Her research interests include
long-term follow-ups are needed to confirm the results. Funding sources JCF is funded by the Hans A. Krebs Medical Scientist Program of the Faculty of Medicine of the University of Freiburg. AB is funded by the German Research Foundation (DFG 411232260
The birthplace of the Christmas tree is the territory of the Aleman people, thus the territories of Baden and Alsace along the upper part of the river Rhine. Its direct predecessors are the maypole trees during winter and Christmas time, thus the branches of pine trees with which the houses, economical and agricultural buildings, fences and wells along the upper Rhine were decorated inside and out during the midwinter festivities (Christmas, New Year etc). According to a medieval legal principle in upper Alsace, the peasants had the right to bring a cartful of wood (branches of pine trees in the first place) on Christmas Eve from the forest. Written legal principles and customs recording this habit can be found in many cities of upper Alsace: Sundhofen (around 1300), Bergheim (1369), Germar (14th century).The habit of decorating houses with evergreen branches at Christmas is in Strasbourg and Freiburg 500 years old. The cities of the Alsace region have guarded their forests in the days before the midwinter festivities against thieves. We know of a bill of a sum paid to the foresters guarding the forests at St. Thomas’s day (21st December) in Schlettstadt (1521). The judge of Sankt Pilt did put the forest of the city under heavy guard for nine days before and after Christmas, because of a legal principle of the upper Alsace (14th century). The cities and landowners tried to keep the number and size of the may-pole trees meant to be cut for Christmas via decrees at bay. Türkheim has in 1611 decreed that anyone who cuts out more than one tree for Christmas has to pay a fine. In a legal principle at Adolsheim (1431) the landowner has allowed the cutting of a 7 feet tall pine tree. The great size of the may-pole trees shows that they are no more branches to decorate a room or small trees hanging from the ceiling, but big Christmas trees standing in the house or in the open.In Strasbourg the sale of Christmas tree began in 1539. According to their accounts, the wealthy house of Sichenheim did pay for pine trees and branches. The cathedral of Strasbourg did have a standing Christmas tree in the same year. The manuscript A few sights from Strasbourg (1604 or 1605) describes many decorated Christmas trees in guild houses of artisans. The Christmas tree was also popular in Freiburg (14th century): The town council was forced to fine those who cut may-pole trees for Christmas illegally. In the town hospital to the Holy Spirit the bakers decorated a large Christmas tree, which remained untouched until New Year. Its edible decorations, cakes, fruits were distributed among the poor at the Christmas-tree festivities in the 17th–18th centuries. The accounts of the hospital show that between 1625 and 1773 they had always expenses for the decoration of the Christmas tree.The historical clues show us that the Christmas tree was a popular habit on both sides of the upper Rhine in the 16th century among the Protestants and the Catholic Christians as well.
Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.
research fellow and lecturer in the Department of Educational Research and Teacher Education at the University of Education in Freiburg/Germany. Her focus is based on intercultural learning and multilingualism in educational settings. Acknowledgments With
