Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "Generation Z" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

IKT-használat 10–18 éveseknél egy ikt-eszközhasználati kérdőív bemutatása

ICT usage in 10–18 old hungarian students presentation of an ICT usage questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Dorner
,
Andrea Hatvani
,
Tünde Taskó
,
Péter Soltész
,
Magdolna Estefánné Varga
, and
Mária Dávid

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access

A globalizáció hatására beköszöntő és gyors sebességű ciklonként továbbgyűrűző információs kor, a fogyasztói társadalmak életünk részévé váltak. Az információs eszközök nélkül földi létünk mára szinte elképzelhetetlen, leginkább azon korosztályba tartozók számára, amelynek tagjai beleszülettek a digitális korba. Ezt a generációt, mely szorosan követi az Y generációt, az információs szakemberek Z generációnak, internet generációnak, vagy D-nek (digital) nevezték el, éreztetve a korcsoportba tartozók közös jellemzőjét.Ahogy az információs társadalom egyre modernebbé válik, úgy nőnek a generációk információszerzési és kulturális szokásai közötti különbségek, mely az idősebb generációk képviselőiben előítéleteket ébreszt. A helyzet azonban korántsem vészjósló, az információs társadalom egyben innovációs társadalom is, mely már önmagában generálja az áthidaló megoldásokat.

Restricted access

their childhood, they are proficient in the use of ICT tools. Generation Z (1995–2010): They did not live without the Internet and have been using ICT tools since their birth

Open access

Gutenberg és a MOOC

Gutenberg and MOOC

Educatio
Author:
Éva Berde

Geck, C. (2007) The Generation Z Connection: Teaching Information Literacy to the Newest Net Generation. Toward a 21st-century school library media program 235

Open access

1979; “Generation Y” refers to those born between 1980 and 1994; while “Generation Z” is the cohort born between 1995 and 2009. People born after 2010 are known as “Generation Alpha”. “Generation Z” can be characterised as “influencers”. Access to

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szekanecz
,
Izabella Gomez
,
Boglárka Soós
,
Levente Bodoki
,
Szilvia Szamosi
,
Csilla András
,
Balázs Juhász
,
László Váróczy
,
Péter Antal-Szalmás
,
Péter Szodoray
,
Nóra Bittner
,
Péter Árkosy
,
Árpád Illés
,
Gabriella Szűcs
,
Katalin Dankó
,
Tamás Bender
,
László Tamási
, and
Éva Szekanecz

and autoimmune diseases. Cell Immunol. 2014; 290: 72–79. 45 Le Mercier I, Lines JL, Noelle RJ. Beyond CTLA-4 and PD-1, the generation Z of negative

Open access

to the most common generational classification, the working environment and working methods of Generation Z ( Mannheim, 2000 ) are quite different from previous generations due to the impact of globalization ( Dimmock, 2019 ). Today's labor market is

Open access

are on average 30 years older than the Millennials and members of Generation Z who are typical fans of esports. Disposable income is lacking. The biggest problem with the industry is that income is strongly driven by sponsorship. A healthier industry

Open access

-de-Menendez , M. – Escobar Díaz , C.A. – Morales-Menendez , R. ( 2020 ): Educational Experiences with Generation Z . International Journal on Interactive Design and Manufacturing 14 ( 3 ): 847 – 859 . Hintz , A. – Dencik , L. – Wahl

Open access

litterarhistoriker der jetzigen generation, z. b. Goedeke, kaum so geschwind nachzutrippeln vermochten, um sich einer zukunftssache anzuschliessen.“ 15 Meltzl zeichnet sich also nicht allein dadurch aus, dass er Internationalität mit der betonten Bewahrung der

Restricted access