Search Results

You are looking at 1 - 10 of 59 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Balogh, I. (2000): A diszkurzív közösség problémája Habermas munkáiban. In Szabó, M. szerk. (2000): Beszélő politika. A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete . [Talking Politics. The Theoretical

Restricted access

. Silverman, H. J. (ed.) (1991): Gadamer and Hermeneutics. In: Continental Philosophy IV, Science. Culture. Literature, Plato. Heidegger. Barthes. Ricoeur. Habermas. Derrida. New York-London: Routledge. Gadamer and

Restricted access

Niklas Luhmann társadalomelméletének megértését nagymértékben nehezíti a rendkívül absztrakt és egyben szokatlan nyelvezet, a szociológiai tradíció tükrében meghö__

Restricted access

. Habermas, J. (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete . Gondolat, Budapest. Honneth, A. (1996): The Struggle for Recognition: The Moral Grammar of Social Conflicts . Polity Press, Cambridge. Joas, H

Restricted access

. Gilligan, Karol (1982): In a different voice: psychological theory and women’s development. Cambridge: Harvard University Press. Habermas, J. (1981): Theorie des kommunikativen Handelns . Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main

Restricted access

Finanzmärkte und die Mittelschichten. Ein Vortrag auf dem 34. Kongress der Deutschen Gesellschaft für Soziologie, Herbst, Jena. http://www.mpi-fg-koeln.mpg.de/pn/workpap/wp08-5.pdf Habermas, Jürgen (1983): Theories des

Restricted access

Habermas, J. (2003): Intolerance and Discrimination. International Journal of Constitutional Law , 1. évf., 1. sz., 2–3. Habermas J

Restricted access

Avantgarde und Faschismus

Anmerkungen zum Für und Wider einer fragwürdigen Gleichsetzung in der westeuropäischen kunstwissenschaftlichen Literatur zu Ende des 20. Jahrhunderts

Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae
Author: Lia Linder

Summary

Jean Clairs book “Die Verantwortung des Künstlers. Avantgarde zwischen Terror und Vernunft”, published in German language 1998, was immediately followed by numerous reactions, e.g. Peter Bürger, Werner Hofmann, Martin Warnke. As Nicos Hadjinicolaou however showed, Avantgarde and Modernism being blamed to be entangled with totalitarian regimes, started earlier. Jürgen Habermas, 1982, in “Die Kulturkritik der Neokonservativen in den USA und in der Bundesrepublik” also draw the attention to this kind of attitude towards Avantgarde. Following Clairs thesis it was not possible to talk about the “negative” sides of Avantgarde, because of the American policy in Europe after World War II, when Modern art became a political dogma. Only after the fall of communism it was possible to discuss this chapter of Avantgarde. The vehemence of these incriminations against Avantgarde and Modernism leads to questions about the intentions and the background: Is it possible that this debate newly confirms Habermas'thesis “technische Moderne ja, kulturelle Moderne nein”? Are we again confronted with a battle abstract versus figurative art? Platons remarks about painting in Republic 10, were often misused against abstract art, especially in the 20th century. Still hardly known is Ernst Cassirers highly differenciated essay within here, also the Hungarian contributions of the philo-sopher Mihály Polányi and Frigyes Karinthy.

Restricted access

Kunszt építészeti, építészetelméleti munkássága igen tág témakört fog át, mégis világosan kirajzolódnak azok a fő vonulatok, melyek a szerzőt leginkább foglalkoztatják. Ezek pedig a következők: a modernizmus építészetének azon esztétikai sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a világ építészettörtének többi korszakától; a modern „szakralitás” problémái az építészetben és a városépítészetben; „a modernség: mint befejezetlen projektum” (Habermas) voltának következményei egy posztmodern korszakban; fentiek együttesen de külön-külön is, a dekonstruktivista építészet vonatkozásában. Kunszt korai korszakában a modernizmus esztétikai problémáit vizsgálta egy mérnöktovábbképző tanfolyam fórumán elhangzó előadásaiban. Építészetelméleti munkásságának másik nagy korszaka szinte 20 évvel az első értékelő tanulmányok után születik meg. Egyetlen késői tanulmányától eltekintve a posztmodern építészetről a meglehetős leértékelés hangján és szűkszavúan beszél. Mindenképpen legnagyobb teljesítménye a dekonstruktivizmus építészetének, de különösen annak emblematikus alakja, Peter Eisenman munkásságának értékelése.  Kunszt építészetelméleti munkásságának legnagyobb erénye a széles áttekintésre való törekvés, a világhelyzet átfogó értékelése, amely nemcsak horizontális széttekintést jelent, hanem mélyfúrást s egyúttal magasba tekintést is. Az építészeti alkotásokat, irányzatokat és alkotó egyéniségeket egy átfogó szellemi horizontból értékeli, és ezzel mércét állít mindazok elé, akik magyar nyelvterületen ma építészetelmélettel és/vagy kritikával akarnak foglalkozni, arra, hogy ezt csak ilyen igényességgel érdemes tenni.

Restricted access

. Habermas, J. (1994): "A modernség: befejezetlen program". In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Budapest. Habermas, J. (2001): Christ in der Gegenwart. Idézi: Heti Válasz november 16, 74. o. Klages

Restricted access