Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "Hauszmann Alajos" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A 90-es évek első felében széles körben elterjedt a Tanuló Szervezetek és az „Egész Életen át Tartó Tanulás”, a „Lifelong Learning Theory” eszméje. Az EU 1996-ot „Az egész életen át tartó oktatás és képzés európai évé”-nek nyilvánította. Ma már senki sem remélheti, hogy még ifjúkorában megszerezheti mindazt a tudást, amely azután elegendő lesz számára élete végéig. Az egész életen át tartó oktatás gondolata ma már nem távoli terv, hanem olyan realitás, amely egyre inkább testet ölt. Mindezek figyelembevételével született meg az Apertus Közalapítvány pályázati támogatásával a Társadalom- és gazdaságismeret szakirányú továbbképzés digitális tanártovábbképzési programja.

Restricted access

A historizmus léptékváltó építkezései a budai polgárvárosban

Large Scale Residential Building Investments in Buda Castle District Between the Compromise and the First World War

Építés - Építészettudomány
Author:
Katalin Marótzy

kitöltve a rendelkezésre álló kereteket. Ugyanezen sorban meg kell említeni a polgárvárostól délre elkészült királyi palotát, amit Hauszmann Alajos tervei szerint fejeztek be 1905-re és a József főhercegi palotát, ami Korb Flóris és Giergl Kálmán

Open access

Emlékszerűség és egyöntetűség. Hauszmann, Stróbl, Lotz és a budapesti Igazságügyi palota központi csarnoka

Monumentalness and homogeneity Hauszmann, Stróbl, Lotz and the central hall of the Budapest Palace of Justice

Művészettörténeti Értesítő
Author:
János Jernyei Kiss

The Palace of Justice opened in 1896 is among the country’s most important public buildings; its central hall is one of the most grandiose spaces of late historicism in size and decoration. A year after its inauguration Alajos Hauszmann, the architect, summed up the construction history and programme of the building, and the work appeared in ornate folio edition in 1901. the architect designed the central hall in the style of Rome’s baroque architecture reviving the spirit of antiquity, and also drew on the tradition of the space type of salles des pas perdus. As regards space forms and structures, its relatives are the halls of the palaces of justice in paris, Antwerp and Strasbourg.

The placing of the Justitia statue dominating the space was probably inspired by the central hall of Vienna’s Justizpalast and is permeated with the memory of antique temple interiors abounding in giant cultic statues. With its hieratic character, Stróbl’s statue reminds us of classical Rome’s enthroned Minerva and Dea Roma statues, the modelling of the dress and mantle imitating the Hellenistic and Roman baroque drapery styles.

The 19th century reconstructions of the rich mosaic and sculptural decorations of the spaces, walls and vaults of the Roman baths must have fertilized Hauszmann’s imagination and inspired him to envision the colouring and gilding of the surfaces and painted decoration of the ceiling, although the latter was also influenced by Roman baroque fresco painting. Károly Lotz designed the illusory architecture of the ceiling painting after Andrea del Pozzo by taking care to align the painted architectonic details with the framing mouldings and ornaments.

A cardinal element of the architectural program was the deliberately monumental effect and “homogeneity” of which – in Hauszmann’s view – fine arts were the “precondition and the instruments”. He himself chose the painter and sculptor for the decoration of the hall, because he deemed it important to give them “direction” and “enlightenment” through his personal influence to achieve a “homogeneously harmonious creation”. As a result, both the sculptor’s and the painter’s adaptation to Roman models and to the grandiosity of the formal idiom and dimensions of the hall can be perceived.

Open access

. Hauszmann Alajos önéletírása. In: Lapis Angularis, Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. OMvH MÉM, Budapest 1995. 42–43. Isten kardja, hősök emléke, 80 vázlatrajz

Restricted access

Freund Vilmos munkássága a Fővárosi Középítési Bizottmányban •

A 175 éve született építész életművének egy máig nem kutatott fejezete

The Work by Vilmos Freund in the Metropolitan Commission of Public Architecture

An Unresearched Chapter of the Work of an Architect Born 175 Years Ago
Építés - Építészettudomány
Author:
András Jeney

Freund Vilmos (1846 1920), Gottfried Semper tanítványa a dualizmus korabeli Budapest egyik igen termékeny építőművésze volt. Több mint félszáz épületet alkotott a fővárosban. Főleg olasz neoreneszánsz stílusban tervezte meg épületeit. 1900 után már szinte egyáltalán nem alkotott építészként. Építészi tapasztalata megszerzését követően, 1891 körül egyre aktívabb szakmapolitikai tevékenységbe kezdett. Tanulmányunk ismerteti a Fővárosi Középítési Bizottmány szerepét, majd Freund itt végzett munkáját mutatja be, beszédeinek nagyrészt az egykorú Fővárosi Közlönyben megjelent szó szerinti rögzítése alapján. Először a gyakor lati, technológiai ügyek terén tett felszólalásait ismertetjük. Itt többek között kiviláglik Freund útburkolatokkal kapcsolatos komoly tudása, és az, hogy figyelemmel kísérte azon útvonalak állapotát, ahol általa tervezett paloták álltak. Ezt követik a más építészek plánumaival és épületeivel kapcsolatos megszólalásai. A vele egykorú vagy nála fiatalabb alkotók műveivel kapcsolatos javaslatait, illetve véleményét ismerhetjük meg. Végül pedig a „legizgalmasabb” témát, a városrendezés terén elhangzott hozzászólásait tárgyaljuk. Meglepő, hogy néhány, városképileg igen meghatározó épület létrejöttében vagy megépült formájuknak kialakításában is szerepe volt. Például az új tőzsdepalota kezdeményezését és Szabadság térre helyezését két másik építész (Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) mellett ő kezdeményezte. A piaristák Duna-korzón álló épületének megjelenésére is hatással volt. Freund az igen jelentős építészeti életművén kívül a szakmapolitikai tevékenységével is figyelemre méltót alkotott Budapesten.

Vilmos Freund (1846–1920) was a prominent Hungarian architect who lived during the period of the Austro-Hungarian Empire. He was a student of Gottfried Semper. The majority of the buildings by Freund were built in Budapest. His most preferred style was the Italian Neo-Renaissance. From about 1891 he had an architectural political carrier too. After 1900 he radically reduced the number of his designing work. This study is written about his work in the Metropolitan Commission of Public Architecture (Fővárosi Középítési Bizottmány). His speeches in this commission survived until today as word-by-word recordings published in the old bulletins. The first chapter deals with his speeches in relation to practical, technological affairs for example the paving of the roads of Budapest. He reported his opinion of the designs by other architects, this is the topic of the second chapter. Finally, we can read about his speeches about the great city planning actions. It is interesting that several buildings of Budapest were constructed because he and a few of his colleges initiated them.

Open access

. Gábor 2000 S. 145 . 11. Hauszmann , Alajos : Önéletrajza in Hajdú, Virág–Prakfalvi, Endre (Hrsg .): Lapis Angularis. Források a Magyar Építészeti Múzeum

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

Építészeti tárgyak oktatásának előzményei és helyszínei a XVIII. század második felétől ismeretesek Magyarországon. 1846-ban alakult meg a pesti Ipartanoda a pesti egyetem néhány helyiségében egyetemi rang nélkül. A József Polytechnicumot 1856-ban engedélyezték, 1860-tól lett itt magyar nyelvű az oktatás. Az első építőművészetet oktató tanár a Műegyetemen Szkalnitzky Antal volt, 1864-ben kapott Mű- és díszépítéstan néven katedrát. Az 1870/71-es tanévben a „József műegyetem […] a tudományegyetemmel egyenlő állapotra helyezett és azéval egyenlő szervezettel s önkormányzati joggal felruházott technikai főtanintézetre” emelkedett. Az újdonsült egyetem „két műépítészeti tanszék” létesítésére írt ki pályázatot, majd az egyre csökkent Műépítészet Tanszéket Steindl Imre foglalta el. Hauszmann Alajos 1872-ben egy második Száraz-, Mű- és Díszépítészeti Tanszéket kapott. Steindl a tárgyalásokban a középkori tervezési modort képviselte, Hauszmann pedig a reneszánsz stílusgyakorlatokat részesítette előnyben. 1887-ben kinevezték Czigler Győzőt az Ókori építéstan tanárává, ezzel teljessé vált a választék. A következő negyed században a műegyetemi építészoktatás ebben a formában lényegében azonos tárgyszerkezettel folytatódott az első világháborúig. Steindl Imre halála után 1902-ben tanszékét Schulek Frigyes kapta. Czigler Győző utóda az egyetemen Nagy Virgil, Schulek Frigyes utóda Möller István, Hauszmann Alajosé pedig Hültl Dezső lett. A két háború közötti időszakban a három építészeti stíluskorszakkal meghatározott tanszék fennmaradt, de a tervezésoktatásban betöltött szerepük csökkent, illetve módosult. 1936-ban a Möller-tanítvány Kotsis Iván megalapította az első tervezési tanszéket. 1944 után, két további tervezési tanszék megalakulásával az építészettörténeti tanszékeken alárendeltebb szerepű lett a tervezésoktatás.

Restricted access

építészete. Budapest, K. n., 1990. A századforduló magyar építészete. Gerle 2002 Hauszmann Alajos. (Szerk.) Gerle János

Restricted access

Főúri házikápolnák a 18–19. századi Magyarországon

The Noble Home Chapels of Hungary in the 18th and 19th Centuries

Építés - Építészettudomány
Author:
J. Csaba Fekete

( 2007 ) 1 . 3 – 63 . Hauszmann 1911 Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár . Budapest 1911 . Hegedűs 1984 Hegedűs Ernő: Ráckeve. Savoyai-kastély . TKM-Kiskönyvtára , Budapest 1984. (TKM 186.) . Horler 1955 Horler Miklós: Budapes t

Open access