Search Results
The European Convention on Human Rights is a milestone in the development of international law, aimed at guarding fundamental freedoms and human rights in Europe. As a consequence of the unique path of Central and Eastern European legal development, the provisions of the Convention and the case law of the European Court of Human Rights were not necessarily implemented into Hungarian law through the jurisprudence of Hungarian courts, but it was much rather the Constitutional Court who facilitated such implementation. Although the human rights protection system shaped by the European Court of Human Rights has now become an integral part of Hungarian law, the effect of the Convention and the Strasbourg case law on the Hungarian legal development is still rather meagre. The present article seeks to explore the possible reasons for this development.
A magyar jogban a halottakon végezhető, de nem temetési beavatkozásokról csak az egészségügyi jog szól, így egyéb tudományos célú vizsgálatok sem lennének elvileg lehetségesek. Ebben kizárólag a nemzetközi múzeumi etikai kódex érvényesül. Sok kultúra ezt halottgyalázásnak tekinti. A halottgyalázás kriminális formáin túl az orvosi eljárás (kutatás és gyakorlás) is alkalmas lehet arra, hogy a holttest méltóságának sérelmét jelentse. Ennek ellensúlyozása, hogy a post mortem beavatkozásokhoz az érintett vagy hozzátartozói beleegyezése szükséges. A dolgozat a magyar szabályozást mutatja be, amelyben a halottat betegnek tekintjük, a holttest vonatkozásában a betegjogok speciális érvényesülése történik. A jog a boncolást illetően számos jogot ad a hozzátartozónak, és az anatómiai oktatást is szabályozza. A szervnyerés során az opting-out elvét érvényesíti, tiltakozást csak a betegtől fogad el. Szigorúan védi az elhunyt egészségügyi adatait, de nem korlátozza a hozzátartozók érdekérvényesítését. A képzés és továbbképzés csekély figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, a szabályozás pedig nem felel meg a jelenkor elvárásainak és lehetőségeinek, ezért célszerű lenne újragondolni a probléma teljes spektrumát. Orv. Hetil., 2012, 153, 330–338.
of Hungarian law. Given that Bosnia-Herzegovina did not become a part of the Kingdom of Hungary, it was not necessary. The necessity for state level regulation of Islam arose through a contradiction. In the part of the country that belonged to the
Prospects for reform and community-based operations in Hungarian law enforcement
A reform és a közösség alapú rendészet kilátásai a mai magyar rendőrségen
Summary.
This paper summarises the main theses of the author’s doctoral research, awareded with an excellent rating, and funded by the National Research, Development and Innovation Fund and supported by the Ministry of Innovation and Technology’s Cooperative Doctoral Programme Doctoral Fellowship. The aim of the research is to take a position on whether organisational reform is necessary for a modern, socially integrated police force in Hungary that respects human rights. To reach his conclusion, the author reviewed the changes in the perception of security and the role of the police in society from the creation of modern states to the present day, and studied five foreign police reforms. He examined the process of social integration in the Hungarian police from the change of regime to the present day, analysing in detail the attempts at organisational reform and the reasons for their failure, as well as the situation of plural policing. In his empirical research, he carried out a questionnaire survey with the participation of 310 police officers serving in the public places in a police headquarters in a county, and interviewed 19 senior police officers, and compared these findings with those of a survey of the general public on a similar topic.
According to his conclusions, the lack of reforming the rule of law in the period of regime change in the spirit of depoliticisation, decentralisation and demilitarisation can be considered reasonable in view of the social, political and law enforcement conditions of the period. Since the regime change, the Hungarian police has been experiencing changes in the direction of cooperation with the communities of society. Structural reform is not necessarily the way forward for the renewal of Hungarian policing. The changing, globalising world situation, which is burdened by serious crises, points to new directions for the development of the police. A state policing model that reinforces centralisation does not preclude the emergence of a community approach that is capable of cooperating with society. Changes in the direction of the three ‘de-’ can be facilitated by a paradigm shift that recognises and accepts the extension of policing.
Összefoglalás.
E tanulmány a szerző doktori kutatásának főbb téziseit foglalja össze. A kutatás célja állást foglalni abban, hogy szükséges-e szervezeti reform ahhoz, hogy modern, az emberi jogokat tiszteletben tartó, társadalomba integrált rendőrség működjön Magyarországon.
Állásfoglalásához a szerző áttekintette a biztonságszemlélet és a rendőrség társadalmi szerepének változásait a modern államok létrejöttétől napjainkig, tanulmányozott öt külföldi rendészeti reformot. Megvizsgálta a magyar rendőrségben a rendszerváltástól napjainkig végbemenő társadalmi integrációs folyamatot, részletesen elemezve szervezeti reformokra tett kísérleteket és ezek elmaradásának okait, valamint a plurális rendészet helyzetét. Empirikus kutatásaiban a rendőrök bűnözésértelmezését, együttműködési készségét és problémakezelését vizsgálva kérdőíves vizsgálatot végzett egy vármegyei rendőr-főkapitányság 310 közterületen szolgáló rendőrével, interjút készített 19 vezető beosztású rendőrtiszttel, e vizsgálatokat pedig összevetette egy, a lakosság körében hasonló témában végzett kutatás eredményeivel.
Megállapításai szerint a rendszerváltás időszakában a depolitizálás, decentralizálás, demilitarizálás jegyében megvalósítandó jogállami reform elmaradása az időszak társadalmi, politikai, rendészeti viszonyainak ismeretében okszerűnek tekinthető. A magyar rendőrségben a rendszerváltás óta tapasztalhatók a társadalom közösségeivel való kooperáció irányába mutató változások. A magyar rendészet megújításának nem szükségképpeni útja a strukturális reform. Az átalakuló, globalizálódó és súlyos válságtünetekkel terhelt világhelyzet a rendőrségek fejlesztésének új irányait mutatja. A centralizációt erősítő államrendőrségi modell nem zárja ki a társadalommal együttműködni képes közösségi gondolat térnyerését. A három „de-” irányába mutató változások a rendészet kiterjesztését elismerő és elfogadó paradigmaváltással elősegíthetők.
Vanda Lamm (ed.): Transformation in Hungarian Law (1989–2006) 2nd edition
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. 230 pp
In the past decades due to changed technical advances, features of the personality have become economically exploitable to an extent not previously known. Pop stars, TV celebrities as well as famous athletes have sought protection against the commercial use of their images, names and likenesses without their consent.1 Despite the economic value of personality and image rights, there is currently no international standard or agreed legal concept for recognising an image right. While many jurisdictions, for example, the US, Germany, France and Hungary offer express statutory protection against the unauthorised commercial use of an individual’s image by a third party in the context of publicity or personality rights, English law provides no cause of action for the infringement of image rights as such. Although a celebrity may currently obtain protection through various statutory and common law rights, such as the developing law of privacy, trade mark law breach of confidence and, in particular, the tort of passing off, none of these rights were designed to protect image or personality rights.2 In this context, this article explores the potentially enforceable rights, their benefits and practical strategies to protect name and image rights in the UK3 and Hungary.
This study aims at delineating the Hungarian rules on lis pendens and res judicata in the Code of Civil Procedure Bill when they become available in September 2016. Both institutions serve the goal to prevent inconsistent judgements in a case and therefore to establish legal certainty, nevertheless certain exceptions are regulated. Res judicata and lis pendens are formal barriers to re-litigation, the judge takes them into account ex officio. Under the present and future rules there is a rather wide opportunity to deteriorate finality with legal recourses available against final judgments.
This paper discusses the different models of appointment applied for constitutional judges in Europe, taking into consideration also the appointment procedure of the two European regional courts. It offers an account and a comparative analysis of the three appointment models: the split, the collaborative and the parliamentary model, discussing their practical application and shortcomings. In particular, the paper deals with the question of how to avoid standstills in the different appointment procedures and with the publicity of these procedures. The author concludes with a proposal for the Hungarian Constitutional Court, arguing that the split model is the one that ensures better that the composition of the Court expresses a balance between the branches of government.
