Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "Hungarian sentence structure" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

In two acoustic sentence recognition experiments the relative importance of recognition times (0 to 40 seconds) and relationships between the target sentence and test sentences were varied. Hungarian promised to be a good testing ground for traditional theories that claim that while form is readily forgotten, sentence meaning is preserved. In Hungarian, the informational structure of sentences allows for clear contrasts between neutral and meaning-related order variations. In the stimulus material, target sentences were compared in recognition scores with identical, neutral word order, paraphrased, and focused sentence pairs. The results partly support our starting hypotheses, but partly show that the intricacies of Hungarian sentential syntax call for a more reserved and more carefully qualified expression of the initial proposals of Sachs (1967) and Johnson-Laird and Stevenson (1970). Focused sentences are clearly contrasted with non-focused initial targets even after 40 seconds. It seems that the information structure of Hungarian sentences is somehow maintained in the long-term memory system. In accordance with the classical results, meaning-neutral word order variations are misrecognized in about 60 per cent after 16 seconds already. Contrary to our hypothesis, even after 40 seconds, paraphrases were correctly recognized more than 60 per cent of the time. Thus, to clarify memorial paraphrase equivalence to cross-linguistic validity, more types of sentential paraphrases should be compared. The study supports the main ideas underlying the experiments: the informational structure of the Hungarian sentence seems to be retained in long-term memory, unlike neutral word order variations. This finding calls for a more detailed study with more varied stimulus materials to clarify some further issues of what is ‘form’ and what is ‘meaning’ for the memory system.

Full access

Két akusztikus mondatfelismerési kísérletben a 0-tól 43 másodpercig tartó intervallumban variáló felismerési időket, valamint a célmondat és a próbamondatok közötti viszonyokat változtatva vizsgáltuk. A magyar nyelv jó ellenőrzési lehetőséget nyújt azokra a hagyományos elméletekre nézve, amelyek szerint, miközben a mondatok formáját könnyen elfelejtjük, a mondatok jelentését megőrizzük. A magyarban a mondatok információs szerkezete könnyen szembeállíthatóvá teszi a semleges, valamint a jelentéssel kapcsolatos szórendi változatokat. A kísérlet e-mail-anyagában a célmondatként való felismerést hasonlítottuk össze azonos, semleges szórendi változatokkal, parafrázisos és fókuszbaemelést használó mondatokban. Az eredmények részben alátámasztották kiinduló hipotéziseinket, ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar mondattan finomságai, Sachs (1967), valamint Johnson-Laird és Stevenson (1970) eredeti téziseinek finomítását igényli. A fókuszbaemelést használó mondatok még 40 másodperc után is világosan szembeálltak a fókuszt nem használó kiinduló célmondatokkal. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar mondatok emlékezeti leképezésében az információstruktúrát valamiféleképpen megtartjuk. Klasszikus eredményekkel összhangban a semleges szórendi változatok az esetek 60%-ában, már 16 másodperc után is téves felismeréshez vezetnek. Várakozásainkkal ellentétben azonban a parafrázisokat még 40 másodperc után is 60%-ban helyesen ismerték fel. Ahhoz tehát, hogy az emlékezeti parafrázis egyenértékűség jelek közötti variációit tisztázzuk, többféle parafrázis jellegű mondatanyag összehasonlítására lesz szükség. Vizsgálataink alátámasztották kísérletünk fő gondolatmenetét: a magyar mondatok információs szerkezetét a hosszú távú emlékezetben is megőrizzük, szemben a semleges szórendi változatokkal. Ez az eredmény felveti azt, hogy részletesebb vizsgálatokra van szükség, gazdagabb ingeranyaggal annak tisztázására, hogy mi is a forma, és mi is a jelentés az emlékezeti rendszerben.

Restricted access

This paper investigates the "discourse-configurationality" hypothesis in Hungarian, based on the current assumption that Hungarian sentence structure is largely determined by information structure. It argues for the necessity of differentiating between the notion of topic, defined on a pragmatic level with respect to possible contexts, and the notion of logical subject, defined on a decontextualized logico-semantic level. On the basis of the distinction between these two levels of sentence analysis, Hungarian should be taken as a logical subject-prominent language rather than a topic-prominent one. As for the so-called contrastive topic in Hungarian, only a subclass of contrastive topic expressions meets the topicality conditions established in this paper on a pragmatic ground, and other types of contrastive topic expressions, namely those that can hardly be differentiated from ordinary topics, display the properties of logical subjects rather than topics.

Full access

. A magyar mondatformák rendszere és az esetrendszer [The system of Hungarian sentence structures and cases] (Nyelvtudományi Értekezések 53). Akadémiai Kiadó, Budapest. A magyar mondatformák rendszere és az

Full access

296 É. Kiss, Katalin. 2011. Szerkezetileg kódolt előfeltevés a magyar mondatszerkezetben [Structurally coded presupposition in Hungarian sentence structure]. Általános Nyelvészeti Tanulmányok

Full access