Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "ICT usage" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A tanulmány egy, a magyarországi pedagógusok internetezési szokásait, az új infokommunikációs eszközök használatával kapcsolatos tapasztalatait, továbbá a modern infokommunikációs technológiákkal és eszközökkel, illetve azok tanórai alkalmazásával kapcsolatos vélekedéseit vizsgáló empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás a magyarországi közoktatási intézmények, illetve az intézményekben fő munkaviszony keretében alkalmazott pedagógusok országos reprezentatív mintáján (132 intézmény, 962 pedagógus) készült, személyes megkereséssel, kevert kérdezési technikával. A tanulmány a magyarországi pedagógusok körében kapott eredmények bemutatása mellett kitér azok hazai általános populációs és nemzetközi kontextusban való értelmezésére is, valamint arra, hogy az eredmények alapján az oktatási intézmények és a pedagógustársadalom mennyiben jelentik az infokommunikációs fejlesztések bázisát, illetve szűk keresztmetszeteit.

Open access

Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.

Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.

Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Dorner László, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Soltész Péter, Taskó Tünde, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.

Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).

Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.

Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.

Restricted access

Célkitűzés

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson azon nemzetközi empirikus kutatások főbb eredményeiről, melyek azzal foglalkoznak, hogy az IKT-eszközök használata milyen összefüggést mutat a kognitív működéssel, személyiségvonásokkal. A kognitív működés területei közül a következőkre fókuszál a tanulmány; gondolkodás, figyelem és emlékezet, végrehajtó funkciók, intelligencia. A személyiségvonások közül az impulzivitás, szenzoros élménykeresés és kontrollhelyelvárás szerepe jelenik meg.

Az áttekintés módszertana

Az összefoglaló tanulmány olyan kutatások eredményeire támaszkodik, melyek nemzetközi színtéren született empirikus vizsgálatok a fent felsorolt témákon belül. A tanulmány törekszik a témában friss, releváns nemzetközi empirikus kutatások áttekintésére. A főbb eredmények és az ezekből levont következtetések: Az IKT-eszközök használata feltételezhetően eredményez bizonyos átalakulásokat kognitív működésünkben, azonban a kutatások eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy nem önmagában az IKT-használat az, ami a kognitív változásokat eredményezi, hanem az IKT-eszközök nem megfelelő használata. Vagyis valószínűleg a megfelelő IKT-használati szokások elsajátítása a kulcs abban, hogy az IKT-eszközök kognitív működésünkre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésével ki tudjuk használni ezen eszközök előnyeit. Az IKT-eszközök nem megfelelő, problematikus használata olyan személyiségtényezőkkel mutat összefüggést, mint az impulzivitás (türelmetlenség, alacsony önkontroll és kitartás), gátolatlanság unalomintolerancia, külső kontrollos kontrollhelyelvárás. Kérdéses azonban, hogy ezen személyiségbeli jellemzőket valóban az IKT-eszközök bizonyos típusú használata idézi-e elő, vagy fordítva; az eleve ilyen személyiségvonással jellemezhető személyek hajlamosabbak a problematikus IKT-használatra? Ahhoz, hogy erre a kérdésre nagy bizonyossággal választ tudjunk adni, több randomizált kontrollált kutatásra van szükség a területen. A tanulmányban szereplő empirikus kutatásokat így kutatásmódszertani szempontból is fontos megvizsgálni annak érdekében, hogy árnyaltabb következtetéseket tudjunk megfogalmazni elemzésük révén.

Aim

The goal of this paper is to review the main findings of the international empirical studies which are focusing on the relationship of ICT-usage and cognitive functioning, and on the relationship of ICT-usage and personality factors. In the field of cognitive functioning, this paper studies the followings; reasoning, attention, memory functions, executive functions, intelligence. From the personality traits, this paper engages in impulsivity, sensory seeking and locus of control.

The methodology of the review

This paper reviews the relevant and up-to-date international empirical studies, which are made in the aforementioned fields. Main findings and conduisons: The usage of ICT- devices presumably results in changes in our cognitive functioning, but we can conclude from the results of the reviewed studies, that these changes are the impacts of the maladaptive use of these devices. So probably the most important issue is the acquirement of adequate habits in the filed of ICT-usage to moderate the ICT-devices' negative effects on our cognitive functioning, and to maximize the benefits of these devices.The maladaptive, problematic use of ICT-devices is in relationship with some personality traits, with impulsivity (impatience, low self-control, lack of persistence), with disinhibition, boredom susceptibility, and external locus of control. At the same time the direction of casuality is questionable, so we don't know, if problematic ICT-usage causes these changes in our personality, or conversely; people with these personality traits susceptible more to problematic ICT-usage? If we want to answer this question, we need more randomized controlled studies in this field. Therefore it is important to examine the methodology of the empirical studies which are appeared in this paper, in order to make accurate conclusions about them.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access