Search Results

You are looking at 1 - 10 of 158 items for :

Clear All

Technology (ICT) -which refers to, among others, computers, the Internet, telephones, and digital access to media- does positively affect learners' motivation towards language learning, and their self-perceived improvement ( Lasagabaster & Sierra, 2003

Open access

Introduction In the educational context, using Information and Communications Technology (ICT) devices for learning has long been part of professional discourse. Mishra and Koehler (2006) laid the theoretical foundations of effective ICT inclusive

Open access

Technologies . Technovation 22 ( 5 ): 269 – 279 . Garcia-Muniz , A. S. – Vicente , M. R. ( 2014 ): ICT Technologies in Europe: A Study of Technological Diffusion and Economic Growth

Open access

Irodalom/References 1 Acker, O. – Groenne, F. – Schroede, G. (2012) The Global ICT 50: The Supply Side of Digitalization. Strategy+Business ISSUE 68 AUTUMN 2012

Open access

. Fehér , P. ( 2008 ): IT Stratégia [IT Strategy] . Lecture, 27.10.2008. Fekete , I. – Dobreff, Cs. ( 2003 ): Távközlési projektmenedzsment [ICT Project Management

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Dorner László, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Soltész Péter, Taskó Tünde and Soltész-Várhelyi Klára

. , Ilomäki , L. , Lipponen , L. , Muukkonen , H. , Rahikainen , M. , Tuominen , T. & Lehtinen , E. ( 2000 ). Students’ skills and practices of using ICT: Results of a national assessment in Finland xx . Computers & Education , ( 2 ), 117

Restricted access

Abstract  

The science and engineering base is a key source of knowledge for the development and use of Information and Communication Technologies (ICTs). In order to be able to effectively describe and monitor world-wide scientific activity related to ICTs, it is important to be able to provide reliable macro-level statistics of this knowledge base. International bibliographic databases and related bibliometric indicators together provide an analytical framework and appropriate measures to cover both the ‘supply side’—research capabilities and outputs—and ‘demand side’—collaboration, diffusion and citation impact—related to the ICT research. This paper presents results of such a bibliometric study describing macro-level features of this ICT knowledge base. The data were retrieved from a specially developedCWTS ICT Database which provides a broad-scope world-wide coverage of ICT-relevant research papers published in high-quality international scientific and technical journals. The cross-country comparison focuses on the level of scientific output and co-operation patterns of the most actively publishing nations with a focus on the three Triad zones—the European Union, the USA and Japan.

Restricted access

Summary  

This study presents a general view of the scientific and technological production in the ICT sector in Spain during the period 1990-2002 and its relative weight in the international production, as well as the identification of the main institutional actors and the performance patterns of the researchers in this scientific community through bibliometric techniques, with the aim of exploring the character of its outputs, both in terms of publications and patents. Indicators at macro-meso level are presented by: geographic regions, thematic areas at different aggregation levels, institutional sectors and research centres. Bibliometric indicators may help focus attention on the position and contribution of Spanish ICT science and technological capabilities.

Restricted access
Educatio
Authors: Balázs Hámori and Katalin Szabó†

Readiness Index 2012: Benchmarking ICT Progress and Impacts for the Next Decade. In: Dutta, S. & Bilbao-Osorio, B. (eds) The Global Information Technology Report, 2012. Living in a Hyperconnected World. Geneva

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Csaba Pléh, Anna Rácz, Péter Soltész, Péter Kardos, Eszter Berán and Zsolt Unoka

A tanulmány abból indul ki, hogy milyen viszony van a gépek és az emberi gondolkodás között az európai eszmetörténetben. Hogyan bontakoznak ki a gépi determinista, a metaforikus és az instrumentális elképzelések. Ez a kérdés abba az általánosabb problémakörbe illeszkedik, hogy hogyan befolyásolják a magunk által létrehozott technikai eszközeink az emberi kapcsolatok és megismerés átfogó keretrendszereit, az architektúrákat. A WEB szerepéről három hozzáállás bontakozott ki. A techno-optimista felfogás szerint az internet alapvetően megváltoztatja emberi kapcsolatainkat és tanulási módszereinket. A techno-pesszimista felfogás szerint ez a változás igaz ugyan, de nem jó irányban hat. Kognitíven felszínesebbé és szétesettebbé, kapcsolatainkban pedig elkötelezetlenné válunk. A biológiai-optimista felfogás szerint a változások már meglévő biológiai architektúráink felhasználásán keresztül működnek. Újít az információtechnika világa az embereken, de nem változtatja meg őket radikálisan.Saját kutatásainkból az én köré szerveződő kapcsolatok világával összefüggő eredményeinket mutatom be először. Dunbarnak a különböző szorosságú kapcsolati sávokra kidolgozott koncepcióját használva kimutattuk, hogy az új eszközök elsősorban felszíni kapcsolatainkat érintve tágítják ki kapcsolati köreinket. A személyiség meghatározottságában pedig azt látjuk, hogy az új közegekben is érvényes az, hogy elsősorban azokkal a személyekkel vagyunk szoros kapcsolatban, akikkel biztonságos kötődési viszonyt alakítottunk ki. A tanulás és az emlékezeti világ átalakulása a számítógép és az internetes hozzáférés körülményei között sokat elemzett kérdése a modern pszichológiának. Az új, távolról hozzáférhető tudásrendszerek megléte és a keresés világa megváltoztatja attitűdünket a tudás személyes megőrzésével. A hipertextes olvasás vitatott hatékonyságát illetően pedig saját kutatásaink szerint — azon a trivialitáson túl, hogy a jól szerkesztett hipertextes szövegek könnyebben megjegyezhetőek — az egyéni különbségeknek itt is rendkívül fontos szerepük van. A munkaemlékezet, különösen a vizuális munkaemlékezet, különbségei alapvetően meghatározzák, hogy mennyire vagyunk képesek felismerni a hipertextes szövegek logikai szerkezetét. Egészében véve azt találjuk, hogy kapcsolati dolgokban viszonylag konzervatívabbak vagyunk és nem a technológia szolgái, a technológia valójában eszköz számunkra a kapcsolatok fenntartására. Az olvasás tekintetében kicsit másképp áll a dolog. A könnyen letölthető és hozzáférhető szövegek felszínesebbé tehetik az olvasásunkat. Ezért újra kell gondolnunk az ember és szöveg viszonyát a könnyen hozzáférhető szövegek hatását tekintve, és olyan kutatásokat kell terveznünk, amelyek nemcsak az alkalmi, epizodikus, hanem a hosszú távú szerkezeti hatásokat is vizsgálják.

Restricted access