Search Results
Free-Rider Problem in intergroup Conflicts over Step-Level and Continuous Public Goods. Journal of Personality and Social Psychology , 62 : 597-606. The Free-Rider Problem in intergroup Conflicts over Step-Level and
A kutatásban a magyar nemzeti történelem segítségével vizsgáltuk a történelmi kontextus és a történelemhez kapcsolódó érzelmek szerepét a valós csoportközi konfliktusban. A vizsgálat során alkalmazott kísérleti elrendezésben hat külső csoport jelent meg (törökök, oroszok, horvátok, szerbek, szlovákok, románok). Magyar kísérleti személyeknek (N = 71) tizenkét rövid történelmi elbeszélést mutattunk be, melyek minden külső csoporttal kapcsolatban két eseményt tartalmaztak: az egyikben a külső csoportok voltak valamilyen atrocitás elkövetői, a másikban ők voltak az áldozatok. A függő változók az egyes történetekben a saját csoportnak, a külső csoportnak és a saját maguknak tulajdonított érzelmek voltak. Az eredmények támogatják hipotézisünket, miszerint a saját csoport történelmi pályája (a pozitív és negatív események, győzelmek és kudarcok szekvenciája) miként az a kollektív emlékezetben megőrzésre kerül, a csoportközi érzelmek jellegzetes készletét gerjeszti. Az a hipotézisünk, hogy a történelmi pálya érzelmek bejósolhatják a jelen korban élő kísérleti személyek által érzett kollektív érzelmeket, szintén megerősítést nyert.
Dense in-group and scarce out-group relations (network segregation) often support the emergence of conflicts between groups. A key underlying mechanism is social control that helps to overcome the collective action problem within groups, but contributes to harmful conflicts among them in segregated settings. In this study, a new experimental design is introduced to test whether internalized social control affects contribution decisions in intergroup-related collective action. Subjects played single-shot Intergroup Public Good games in two groups of five each without communication. Subjects were connected via computers and connection patterns were manipulated to detect forms of social control that are activated conditional on expectations and on the composition of the artificially created ego-network. Results confirm the influence of behavioral confirmation and the conditional impact of internalized traitor and selective incentives. As an aggregated consequence of these social control effects, harmful intergroup outcomes were least likely when members of the groups were arranged in a mixed network. JEL classification: C91; C92; D74; H41; Z13
, Academic Press . 42. Tajfel , H. , Turner , J. C. ( 1979 ): An integrative theory of intergroup conflict . In: W. G. Austin , S. Worchel (eds), The Social Psychology of Intergroup
In this study the most important theories about the evolutionary and cultural approaches of humor and laughter are considered. Gender differences and their explanation are also highlighted regarding gossip and humor. Politics has a huge impact on people's everyday lives and their views about the world. Political jokes can provide us with a shaded picture about these implicit views which help us find solutions for intergroup conflicts.
Absztrakt
A történelmi szövegek strukturális-kompozíciós elemzése révén feltárhatók a nemzeti identitás és a csoportközi kapcsolatok pszichológiai minőségei (László, 2005). Ezek az elbeszélések a történések tényszerű leírásán túlmenően az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők kognitív tudattartalmainak megjelenítése nem csupán a csoportközi kapcsolatok és konfliktusok reprezentációit közvetíti, de a perspektívafelvétel elősegítése révén a saját csoport esetében identitást közvetítenek, míg a külső csoport esetében szerepet játszanak az észlelt csoportközi konfliktus csökkentésében. Kísérleti helyzetben számos kutatás bizonyította a perspektívafelvétel szerepét a pozitív csoportközi attitűd kialakításában, a perspektívafelvétel által kiváltott empátia és a szituatív cselekvésmagyarázatok közvetítése révén (Jones és Nisbett, 1971; Regan és Totten, 1975; Galinsky és Moscowitz, 2000; Vescio és mtsai, 2003).
Az első vizsgálatunkban kilenc magyar történelmi eseményt elemeztünk a kognitív állapotok csoportközi eloszlása szempontjából, történelemtankönyvek és néphistóriai szövegek összehasonlításában. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a történelemtankönyvek a nemzeti történelemben megjelenő negatív eseményeket igyekeznek több szempontból – a külső csoport nézőpontjából is – megközelíteni, serkentve a kölcsönös perspektívafelvételt, ezáltal csökkentve az észlelt csoportközi konfliktust, a néphistóriai szövegekben szignifikánsan gyakrabban jelentek meg a külső csoport szereplőinek kognitív állapotai.
Második vizsgálatunkban megvizsgáltuk a kognitív állapotok propozicionális tartalmának pszichológiai jelentését. Az eredményekből kitűnik, hogy a kognitív állapotok gyakorisága mellett a propozicionális tartalmuk valenciája nagymértékben befolyásolja az észlelt felelősséget. Ez utóbbi eredmény magyarázattal szolgál a külső csoportok kognitív állapotainak magas gyakoriságára az első vizsgálat néphistóriai szövegeiben.
Hogyan tovább? Migráns hátterű fiatalok köznevelési‑oktatási integrációja
School Integration of Migrant Children
Categories. Cambridge, University Press. 13 Tajfel, H. & Turner, J. C. (1979) An Integrative Theory of Intergroup Conflict. In: W. G. Austin & S. Worchel (eds) The Social
A kollektív bűntudat skála magyar nyelvű adaptációja
Adaptation of the collective guilt scale to Hungarian language
Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.
Kooperációs tanulási kísérlet iskolai osztályteremben
Cooperative Learning Experiment in the Classroom
Transitions in Evolution. Oxford, Freeman. 12 Sherif, M. (1958) Superordinate Goals in the Reduction of Intergroup Conflict. American Journal of Sociology , Vol. 63. No. 4
. Tajfel , H. , Turner , J. C. ( 1979 ): An integrative theory of intergroup conflict . In: W. G. Austin , S. Worchel (eds), The Social Psychology of Intergroup Relations . Monterey , CA, Brooks-Cole , 33 – 47
