Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "Iuvenalis" x
Clear All

Tanulmányunkban három XV. századi humanista költő bukolikus költeményeit vizsgáljuk. Caspar Tribrachus, Baptista Mantuanus és Faustus Andrelinus eclogáiban szembetűnő mind a műfaj eszményítő tájábrázolásától merőben eltérő realista ábrázolásmód, mind pedig a római szatíra hatása. Noha Mantuanus esetében számos allúzióra már kortárs magyarázója, Jodocus Badius is fölhívta a figyelmet, az újabb szakirodalomban a szatíraköltőktől, elsősorban Persiustól és Iuvenalistól származó átvételeknek — a nyilvánvalóan Iuvenalis ihlette V. ecloga kivételével — nem tulajdonítanak kitüntetett jelentőséget. A következőkben tehát e hatás részletesebb föltérképezésére teszünk kísérletet. Vizsgáljuk a szatíra hatását az eclogák képi világában, szókincsében, külön figyelmet fordítunk a szatíraköltőktől származó, ámde idillikus színezetű képek imitációira, majd a kettős imitációra hozunk példákat, ahol is a szatírából származó átvételek Vergilius egy-egy klasszikus szöveghelyének parodizálására szolgálnak. Megkíséreljük kimutatni, hogy a Mantuanus eclogáiban kulcsszerepet játszó Umber alakjának megformálásában mind a Iuvenalisnál szereplő Umbricius, mind a középkori Iuvenalis-kommentárok fontos szerepet játszottak. Ezt követően a két műfaj rokoníthatóságának műfajelméleti hátterét vesszük szemügyre. Amellett érvelünk, hogy a szatíra meghatározó szerepet játszott a bukolika új, ábrázolásmódjában realista, intenciójában didaktikus változatának létrejöttében.

Restricted access

A 3. szatíra Iuvenalis életművének egyik legtöbbre tartott, egyben legkülönlegesebb darabja. Egy rövid bevezető után a mű csaknem egészét egy Umbriciusnak nevezett interlocutor monológja tölti ki, melyben megindokolja, hogy miért költözik Cumae-ba Rómából. Umbricius más iuvenalisi interlocutorokhoz képest jóval összetettebb alak, akinek különböző vonásait különböző forrásokra és ihletőkre vezethetjük vissza, s ez áttételesen a 3. szatíra egészére is igaz, mert benne az epikus hagyomány, a bukolikus költészet és Martialis hatása egyaránt jelentős.

Restricted access

Iuvenalis 4. szatírája az életmű egyik legtöbbet kritizált darabja. A szerkezeti problémák miatt egyes kutatók a mű eredeti egységességét is kétségbe vonják azt feltételezve, hogy két, egy későbbi kiadó által összefércelt töredékből áll. A struktúra megértésének kulcsa a két fő szerkezeti egység, s ezzel együtt a két központi karakter, Crispinus és Domitianus közötti kapcsolat feltárása. Az alábbi tanulmány a szerkezeti problémák mellett a mű epikus jellegzetességeivel, illetve az invektíva célpontjaival foglalkozik.

Restricted access

, 2000. Wright, H. P.: Iuvenalis satire. Ginn and Company, 1901. Hamvas B.: Corpus Hermeticum. Tabula smaragdina. Medio Kiadó, Budapest, 2002

Restricted access

. – Lommatzsch, E.: Lexicon Petronianum . Leipzig 1898. 19 Kelling, L. – Suskin, A.: Index verborum Iuvenalis . Chapel Hill 1951. 20 Eichert, O.: Vollständiges Wörterbuch zur philippischen Geschichte des Justinus . Hannover 1882. 21 Johnson-Moser, I.: Index

Restricted access