Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "Justinian" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The aim of this study is to examine and describe the official language use of the Roman Empire under Justinian I, focusing on the choice between Greek and Latin, the two traditional official languages of the empire. Comparing the practice under Justinian with that of the ages before resp. after Diocletian's accession (284), the conclusion can be drawn that Justinian reformed the official language use on purpose, following the practice of the principate.

Restricted access

During the reconquest of the barbarian-held western provinces, in his effort to establish religious unity in the Byzantine Empire, Emperor Justinian — his powers extended — issued secular decrees to sanction the decisions of bishops, making his own creed compulsory for Catholics. In the 530s he was constantly faced with the dilemma of whether to join the western church, which honoured the decisions of the Council of Chalcedon, or to reconcile himself to the Monophysites, popularised by Alexandria. As Theodora had an affinity for the Monophysites, Justinian changed his attitude several times. However, both his violent methods and his frequent replacement of clerical leaders contributed to the fact that instead of an agreement, an ultimate schism occurred between the two groups.

Restricted access

The conflict between the pagans and the Christian authorities of the Eastern Roman Empire has given birth to numerous polemical discussions among modern commentators, which is due to the fact that our sources on the subject were often biased. The closing of the Neo-Platonic Academy in Athens in 529 has nevertheless been cited as the end of pagan philosophy, even though its last leader, Damascius, would continue his philosophical activity around the Persian border. My paper deals with the persistent reception of one subject that was at odds with the Christian dogma, the cosmogony.

Damascius is also known for his De principiis, a lengthy treaty about the One and the Ineffable that precedes it. Although the work itself is first and foremost an answer to previous Neoplatonists, it is also an extremely valuable source for other lost Pre-Socratic cosmogonies, namely the Orphic ones, which are interpreted alongside other non-Greek creation myths in the final pages of the treatise.

On the other hand, John Lydus provides an intriguing adaptation of such creation myths in De magistratibus reipublicae Romanae, where he combines Platonic and Aristotelian ideas in order to build an explanatory model for the contemporary decline in offices of state. His choice of sources shows, however, that he was likely a pagan himself and that he had professed the official religion in order to avoid persecution. Thus, he bases his argumentation on a pagan cosmogony as a form of resistance against recent changes in Byzantine bureaucracy.

Restricted access

Although various works had dealt with the Avar Period Byzantine coin circulation of the Carpathian Basin for the research the Age of Justinian I remained uninvestigated. The paper deals with the copper coins of Justinian I found in the Carpathian Basin. In the archive and literature six new coins are published. The analysis of the coin circulation is based on a catalogue where copper coins are collected from literature and museums.

Restricted access

A hatodik század talán legnagyobb műgonddal elkészített törvényműve Iustinianus császár nevéhez fűződik. A császár a klasszikus római tradíció helyreállítójaként és a megújult keresztény birodalom első uralkodójaként tekintett magára, és ennek főként rendeleteiben adott hangot. Törvénykönyveinek bevezető rendeleteiben kettős birodalmi célkitűzését, nevezetesen az imperium Romanum visszahódítását és a klasszikus jogtudomány kodifikálását mint Istennek tett szolgálatot jeleníti meg. Iustinianus keresztény kodifikációjának középpontjában a Digesta áll, amelynek a császár különleges szerepet szentelvén, mintegy az igazságosság saját legszentebb templomaként emelte alattvalói fölé.

Restricted access

sein dürften. 29 Ab der zweiten Hälfte des 5. Jahrhunderts bis 568 gehörte die Umgebung von Orosháza zum Königreich der Gepiden. Im Fall der Münzen Justinians I. muss man jedoch in Betracht ziehen

Restricted access

Preliminary Data of Life and Health Insurance in the Roman Law

(Collegium funeraticium and collegium tenuiorum)

Hungarian Medical Journal
Author:
Ágnes Váradi

With the explosion of insurance contracts in the last two hundred years both in Europe and around the rest of the world, there is a temptation to think that the financing and insuring on projects on limited or non-recourse terms is a relatively novel concept. This is, however, far from being true. Indeed, there is an early evidence of project financing techniques and insurance contracts being actively used during the ancient times. The first examples come from the Roman law but there are similar legal institutions even in the ancient Greek legal system. The essay analyses the legal history of assurances on lives and health in the Roman law, especially the question of the collegium tenuiorum and the collegium funeraticium . In the centre of the studies are the analyses of their legal personality, the changes in the regulation concerning their foundation, the purpose and the internal organisation. The treatment of the main topics begins with fragments from the material of the Corpus Iuris Civilis by Justinian. After that the views of the most important authors and the contemporary investigations in the Roman law found the statements of the paper. As a result of these analyses we can see the process of development in the ancient legal systems, especially in the Roman law. And although these results have no immediate influence on the present legal regulation, it can demonstrate original tendencies in the field of insurances. This way we can prove that the Roman law is a still existing basis for the development in contractual law.

Restricted access

A modern biztosításnak, illetve magának a biztosítási szerződéseknek a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. A különböző finanszírozási, biztosítási és kockázatelemzési módszerek létére már az ókori jogrendszerek – görög és római jog – szabályozásában is találunk utalásokat. – Az élet- és egészségbiztosítások római jogi előképeiként a collegium funeraticium (a temetkezési egyesület) és a collegium tenuiorum (beteggondozás céljára létrejött egyesület) értékelhető. Ezeknek az egyesületeknek a collegium ok szabályozásának általános római jogi rendszerében elfoglalt helyét, egyes egyedi sajátosságait, szervezetét és céljait vizsgálom a Corpus Iuris Civilis, illetőleg a Digesta fragmentumai, valamint hazai és német, angol illetve orosz római jogi szakirodalom felhasználásával. – Mindezek ismeretében teljessé válhat egy olyan „kis fejlődéstörténet”, mely ha közvetlenül nem is járul hozzá a biztosítási rendszer mai működtetéséhez, de mindenképpen feltár egyfajta belső logikát, mely megalapozhatja a szerves fejlődést a biztosítási jog területén. S egyben bizonyítja, hogy a római jogi alapoknak ma is van létjogosultságuk a szerződési jogban.

Restricted access

Az egészség védelme, különösen a balesetből és betegségből eredő kockázatok viselésének és a károk megtérítésének szabályozási igénye már a római jog időszakában is megjelent, különböző jogintézmények szabályozási rendszerébe ágyazva. Egységes szabályozási előkép hiányában a különböző személyi körök egészségében, testi épségében beállt károsodásokat érdemes kiemelni: a vizsgálat során ki kell térnünk a rabszolgákat, a filius familiasokat és a szabad embert ért sérülések, betegségek jogi minősítésének bemutatására. A Digesta fragmentumaiból származó esetek nemcsak konkrét jogi problémákat vetnek fel, hanem messzebb mutató elméleti kérdések kiindulópontjai is lehetnek. Így például joggal vetődhet fel a kérdés: Ha a haláleset rossz gyógyszerezés következménye, felel-e az orvos? Része volt-e az utókezelés az orvos gyógyítótevékenységének a római jog értelmezésében? Mindezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem szakadhat el a római jog komplex felelősségi rendszerének bemutatásától, valamint a szerződéses és szerződésen kívül okozott károk megtérítésének, a lex Aquilia intézményének, illetve a felelősségi rendszer alapjainak ismertetésétől. Az egyes esetek elemzése során kitérek a ma már klasszikusnak számító római jogi szakirodalom álláspontjára, továbbá a kortárs hazai és külföldi szerzők nézeteire is. Ezen példák bemutatása egyrészt a deliktuális felelősség kialakulásának egy sajátos állomását tárja fel, másrészt hozzájárulhat a modern egészségügyi felelősség fogalmának elméleti szintű továbbfejlesztéséhez.

Restricted access

, revised by Lawson , F.H. (2nd edn, Cambridge University Press 1974 ). Buckland , W.W. , A Text-Book of Roman Law from Augustus to Justinian , revised by Stein , P. (3

Full access