Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Kerpel-Fronius, Zsuzsanna Monostori, Diana Solymosi, Zsolt Markóczy, Lívia Rojkó, and Gábor Kovács

Absztrakt:

Bevezetés: A tüdőrák évente átlagosan több mint 8000 beteg halálát okozza hazánkban. Célkitűzés: Nemzetközi vizsgálatok alapján az alacsony dózisú CT-vizsgálattal (LDCT) végzett szűrés igazoltan csökkenti a rizikócsoportba tartozó személyek tüdőrák-mortalitását. A 2014-ben indított HUNCHEST pilotprojekt során azt vizsgáljuk, hogy a szűrés milyen módon kivitelezhető hazánkban, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) anamnézisű személyek körében magasabb lesz-e a kiemelt tüdőrákok aránya. Módszer: 50–79 éves korcsoportban alacsony dózisú CT-vizsgálat készül dohányos és nem dohányos, COPD-s és nem COPD-s csoportokban. Eredmények és következtetés: A vizsgálat jelenleg is a betegbevonás szakaszában tart, de az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben rendelkezésre álló első eredmények tükrében röviden ismertetjük a vizsgálat alapelveit. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1741–1746.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Moizs, Gábor Bajzik, Zsuzsanna Lelovics, Marianna Rakvács, János Strausz, and Imre Repa

Bevezetés: A fejlett országokban és hazánkban is a daganatos betegségek közül a tüdőrák mortalitása a legmagasabb. Célkitűzés: Az alacsony dózisú CT-alapú tüdőrákszűrés célzott népegészségügyi szűrésként történő alkalmazhatóságának elősegítése és tapasztalatszerzés. Módszer: 40 év feletti panaszmentes önkéntesek (n = 963) digitális alapú mellkasröntgen- és alacsony dózisú CT-alapú vizsgálata. Eredmények: A digitális mellkasröntgenszűrésen megjelentek közül két személy került kiemelésre (0,2%). Minden negatív mellkas-röntgenfelvétellel bíró vizsgáltnak (n = 943) lehetősége volt arra, hogy önkéntesen, tájékoztatás után részt vegyen alacsony dózisú CT-szűrésen, ezzel a lehetőséggel 173-an éltek. Különböző eltérések miatt 65 személy került kiemelésre, további vizsgálatukra az eltérés jellege, nagysága stb. figyelembevételével 3 hónap, illetve 12 hónap múlva került sor. Az alacsony dózisú CT-alapú tüdőrákszűréssel egy beteg (0,6%) került kiemelésre. Következtetések: A népegészségügyi keretek körében szervezni tervezett alacsony dózisú CT-alapú tüdőrákszűrés 50%-kal növelheti az eredményességet (0,2%-ról 0,3%-ra). Az alacsony dózisú CT-alapú tüdőrákszűrést megelőző mellkas-röntgenfelvétellel a költséghatékonyság növelhető. Orv. Hetil., 2014, 155(10), 383–388.

Restricted access

Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, amely a nők között mind gyakoribb. A hagyományosan mellkasi röntgenvizsgálaton és a köpet citológiai vizsgálatán alapuló szűrővizsgálata a szakma mai állása szerint nem ajánlott, mert a szűrővizsgálat nem csökkenti a tüdőrákból eredő halálozást. Az alacsony dózisú spirál-komputertomográfia (LDCT) ígéretes, mert érzékenyen mutatja ki a tüdőbeli apró gócokat, a módszer azonban nem fajlagos. A folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött tanulmányoktól (RTC) évek múlva várható eredmény, addig tömeges vizsgálatokra nem ajánlható. Hazánkban a tüdőrákok mintegy harmadát ernyőkép-szűrővizsgálat alkalmával fedezik fel, többségüket még operálható állapotban, ez azonban a népességbeli halálozást nem befolyásolja. A szerzők álláspontja szerint a rosszindulatú tüdődaganatok felismerése – különösen a magasan veszélyeztetett 40 éven felüli dohányzó férfiak esetében – a tuberkulózis leküzdésére létrehozott ernyőkép-szűrőrendszer hasznos mellékterméke lehet, népegészségügyi szűrőtevékenységet kezdeményezni azonban nem indokolt. Jelenleg a tüdőrák-epidémia megfékezésére hathatós dohányzásellenes intézkedések ajánlhatók.

Restricted access